Keleti Ujság, 1933. július (16. évfolyam, 147-172. szám)
1933-07-26 / 168. szám
KELETiUjSm Xi Surda, '1933. Julius 26. ' 21 Mikét azonban egyelőre mindez nem érdé-- kelte. Vele még az ügyek ilyetén elfajulása előtt sokkal nagyobb dolgok történtek, amelyek közt nem a legcsekélyebb volt a Steine- réknál tett első látogatása, majd ezt követőleg a Steiner papa megjelenése az Oláry-boltban. Ez korszakalkotó esemény volt az életében. Váratlanul érte a dolog, alig két nappal a Mag- duséknál tett látogatása után. Éppen tele volt az üzlet vevőkkel, úgy, hogy maga Oláry is a pult mellett állt, mikor Steiner belépett. Mike észre se vette, csak mikor megszólalt: — Oláry úrral szeretnék beszélni... Privát ügyben... Oláry ránézett. Ismerte látásból és azonnal a múltkori affér jutott eszébe Magdus és Fázekasné között. Azt hitte, arról van szó. Azonnal kérem! Csak egy pillanatra tessék helyet foglalni!... — Csak tessék kérem, nyugodtan! — felelte Steiner. — Én ráérek! Első az üzlet!.. • Ugy-e, Miké öcsém? Jónapot. — Van szerencsém! — felelte Mike fülig pirulva és zavarában egy férfiharisnyával telt dobozt tett a hölgy elé, aki női batisztzsebken- dőt kért tőle. Oláry szerencsére hamar végzett a vevőjévé! és betessékelte Steinestr az* irodának nevezett deszkarekesztékbe. — Tudom, miért tetszik jönni, Steiner fir! — kezdte. — És nagyon restellem, mert én magam akartam elmenni Steiner lirhoz, hogy bocsánatot kérjek a kedves leányát ért inzultus miatt... De őnagysága azt mondta, felesleges. Hogy Steiner úr is ismeri azt a vén bolond Fazekasnét! — Hogyne! — felelte Steiner, nem árulva el, hogy egy szót se ért a dologból. — Csak nem tudom egészen pontosan, hogy történt. Éppen azért jöttem Oláry úrhoz ... Oláry erre kellő részletességgel előadta az ügyet, amiből Steiner megértette azt, amit még nem tudott, hogy ebben a Mike-ügyben a kezdeményező fél voltaképpen az ő leánya volt. Ezt neki eddig nem vallották be, pedig hát, lám, ez sokat nyom a latban, mert hiszen akkor mégis igaz, amit Róza állít, hogy Magdus szerelmes ebbe a fiúba. Lám! Lám! Hm? — Hát kérem — felelte, — hiszen ez rendben van egészen. Oláry úr igazán nem tehetett egyebet... És én főként azért jöttem, hogy megköszönjem, hogy a kisleányomnak tetszett a pártjára állni. És ezzel most már ajánlom is magam! Felállt és már rá is tette kezét a kilincsre, de hirtelen visszafordult és mintha csak mellékesen jutott volna eszébe, azt kérdezte: — Igaz ni! Milyen ember ez a Mike? Csak azért kérdem, mert jó ismerősöm... Jóravaló ember? Mi? Oláry megnézte Steinert a cvikkere fölött- Hát ilyen naiv zsidó ez? Hogy azt hiszi őróla, hogy nem találja ki, hogy információt akar? — Nagyon jóravaló ember! Rendes, szorgalmas, pontos! — És ügyes? — Nagyon ügyes? — Mennyi fizetése van? — Száznyolcvan. — És előlege? Mennyi? — Egy krajcár se. — Szóval, lehet neki hitelezni? Oláry komolyan felelte: (Minden jog fenntartva.) — Ne tréfáljon, Steiner úr! Ez a fiú nem csinál adósságot! Steiner gondolkozott egy pillanatig: — Szóval szolid ember! — Nagyon szolid! — Megbízható? Mi? — Feltétlenül. — Hát jó dolog, ha ilyen alkalmazottja van valakinek... Mert az ilyen aztán hűséges is, ha jól bánnak vele... És ez gavallér, úrifiú. Ettől nem kell félni, hogy konkurrenciát csinál a volt gazdájának. Mi? — Jól sejtettem! — gondolta Oláry. — Hát mégis erről van szó!... — Aztán fennszó- val azt felelte: — Hát az a mai világban nehéz is Steiner úr!... Abba bele lehet bukni! Még egy ilyen üzletet nem bír meg itt a piac. — Hm? — gondolta Steiner. — Hát akkor mégis ügyes gyerek lehet ez, ha ez a vén róka fél a konkurrenciájától... — Megkérdezte: — Na? De ha például átvenné az öreg Mikucsek boltját? Azt hallom, az eladó! Oláry pillanatokig nem felelt, majd azt mondta: — Betegágy. Én nem feküdném bele. Mikucsek már évek óta nem törődik az üzlettel. Házai vannak, szőlője. Azokból él... A boltot csak azért tartja fenn, hogy valakinek drágán a nyakába sózhassa!... — Na de, ha egy ügyes ember belefekszik... — mondta Steiner, mert most már látni akarta, hová fog az öreg boltos kilym kadni. — Talpraállíthatja! Oláry szemmelláthatólag küzdött magával. — Ügyes ember! Ügyes ember!... Az ilyesmihez nagy tapasztalat kell... Fiatal embernél az efféle mindig hazárdjáték!... Akkor már sokkal okosabb, ha ... Elhallgatott. Nagyon nehéz volt kimondani, amit gondolt, pedig már napok óta forgatta a fejében, sőt már a feleségével is beszélt róla. — Ha?... — sürgette Steiner. — Mit akart Oláry úr mondani? — Hát azt no, — felelte dühösen az öreg, — ha betársulhatna ide énhozzám!... Steinernek egy areizma sem rânduit meg. Pedig nagy dolog történt vele ebben a pillanatban. Az, hogy elhatározta, hogy egyetlen leányát tizenötezer korona hozománnyal hozzá fogja adni ehhéz a Mike Imre nevű keresztény boltossegédhez. — Hát ezt már nem tudom, Oláry úr! — felelte. — Az ilyesmi mindig nehéz dolog... És különben is: korai még erről beszélni. A gyapjúnak is meg kell nőni, mielőtt nyírni kezdi az ember a birkát!... Hát köszönöm mégegyszer!... Jónapot adjon Isten! Kinn a boltban kezetfogott Mikével, aki az Oláry arcáról próbálta leolvasni, hogy mi történt, de annak a képe csak olyan volt, mint rendesen. Csak éppen, hogy a cvikkere fölött most még többször felejtette rajta a szemét a segédjén, mint máskor. Délfelé azonban, mikor kiürült a bolt és ketten maradtak, kurtán kirukkolt a dologgal: — Maga el akarja venni ezt a Steiner Megdust? — Tudniillik... — kezdte Mike magyarázni zavartan, de az öreg nem engedte beszélni: — Jól teszi, csak arról a szamárságról tegyen le, hogy külön boltot nyisson, vagy megvegye a Mikucsekét! Sokkal okosabb, ha betársul ide hozzám! Mike hirtelenében azt se tudta, minek örüljön? Annak-e, ami ezekből a szavakból két- ségbevonhatatlanul kiviláglott, hogy Steiner papa hajlandó Magdust hozzáadni, vagy magának az ajánlatnak, ami legmerészebb álmait is túlszárnyalta? Csak annyit bírt hebegni: — De hát hogy?... És... és hát hogy gondolja ezt főnök úr? Kérem szépen? (Folytatjuk.) ÜVatild-Borviz * M Előpataki-Borwiz Romániának két legjobb lúgos ásványvize. Kérje mindenütt csakis ezeket a természetes ásványvizeket Főierakat Kolozsvár és vidékére: Hamlet József, strada Paris 38. Kutkezelőség: Fleischer György, Brassó rendkívül tetszetős (elállításban jelentele meg: Ezek a könyvek egészen olcsó, diszes kiállítású magyar regények, az iró arcképével diszitett átkötőszalaggal ellátva. A kitűnő papírra nyomott, rendkívül kelendő magyar regények könyvnapi ára valódi angol egészvászonkötésben kötetetenként Krúdy Gyula: Boldogult urfikoromban Heltai Jenő: Álmokháza Bibó Lajos’. Kétlelkű szerelem Szitnyai Zoltán: Aranykarika Móricz Zsigmond: Forró mezők Móricz Zsigmondi’. Kerek Ferkó 36— lej Î szállítja a kiadóhivatala Siessen megvenni inig a készlet tart. Vidékieknek is a pénz és 10-— lej portó előzetes beküldése esetén azonnal „KELETI IJJSAG“ Cluj-Kvár,
