Keleti Ujság, 1933. július (16. évfolyam, 147-172. szám)
1933-07-01 / 147. szám
IO KtirnUjsm Szombat, 1033. julius '1. Mj&z&AZnjiSJit* Az uj társadalombiztosítási törvény hiányai Egységes mozgalom indult meg a törvény módosítása érdekében (Beszterce, junius 30.) A parlament legutóbbi ülésszakában megszavazott törvények közül, a jelenleg alkalmazásra kerülő és az annak: kezdetleges stádiumán túl nem haladt társadalombiztositás-egységesitő törvény, melyet rövidesen betegsegélyzőtörvénynek szoktak nevezni, széleskörű hullámokat vert fel az érdekeltek körében. A törvénynek, amely a beteg-, baleset- és aggkorbdztositást egyesíti magiába, bárom jellegzetes vonása van, mely haladást jelent régebbi törvényeinkkel szemben. 1. Szélesebb rétegeket von a biztosítási kötelezettség alá, mint eddig. 2. Leegyszerűsíti az eddigi nagyon költséges adminisztrációs rendszert, főleg azzal, hogy kevesebb számú betegsegélyzőpénztári kerületet állapit íneg és igy csökken az igazgatóságok száma. 3. Kiszélesíti a biztosítottak és az alkal- mazottaiké'rt biztosítást fizető munkaadók önkormányzati lehetőségét oly módon, hogy a két kategória szervezetei, valamint a munkakamarák részéről delegált tagok alkotják az igazgatóságokat és a bukaresti központi igazgatóságot, melyek elég széles szabadságkereten belül szabadon határozhatnak a biztosításért fizetendő összegek nagyságáról és hovaforditásáról. Főhibája a törvénynek, melyről el kell ismerni, hogy a. legmodernebb törvényekből vett át sok jó példát, — az, hogy nem valósítja még meg a szabad orvosválasztás rendszerét. El kell azonban ismerni, hogy ez a mai erdélyi, de főleg a regáti szociális berendezte- j dések mellett még utópia és meg nem valósítható, akkor amikor a most megszavazott törvény is már majdnem tulmodernek nevezhető a mi társadalmi viszonyainkhoz képest. Hibás és nálunk egyáltalán nem alkalmazható továbbá a törvény 11. szakasza, amely arról intézkedik, hogy a 7. napon túl nem tartó betegség esetén a betegsegélyző semmit sem fizet, hanem a fizetési kötelezettség a munkaadóra hárul. E pont megváltoztatása elkerülhetetlen. Míg tehát a törvény — kivéve a 11. szakaszt — elfogadható, sőt jónak nevezhető, sorozatos panaszokat szült az a módszer, mellyel alkalmazni kezdték és az a tény, hogy a. munkaügyi minisztérium összes eddigi ténykedései a törvény szellemét teljesen meghamisítják. A végleges igazgatósági szervek megalakulásáig időleges központi igazgatótanácsot neveztek ki. Ezt az átmeneti szervet, a törvény is előírja, de az a körülmény, hogy a provizórikusán kinevezett igazgatóság,, mely legnagyobbrészt a minisztérium embereiből áll, az összes fontosabb kérdésekben már előre dönt és miniszteri rendelet alapján a elöntések végleges jellegűek, ez már az eredeti törvény szellemének nyílt megtagadása. Hiába fognak a legszélesebb munkaadó és munkáskörökből kijelölt tagokból a végleges igazgatótanácsok megalakulni? Milyen hatáskörük marad még, ha a miniszteri kinevezéssel bíró jelenlegi tanács és központi igazgatóság már előre megállapítja a jövtö betegse- géíyzósi illetékek magasságát, a törvény alkalmazási módszeréről dönt és megállapítja az újabb betegsegélyzőpénztárak igazgatósági székhelyeit? Ezeknél a kérdésekben , természetesen nem a biztosítottak és a munkaadók érdekeit tartották szem előtt, holott az ő sorsukról lévén szó, a törvény a saját befolyásuk érvényesítését kimondottan favorizálja. Ebben az , irányban indult meg mozgalom, amely az egész ország ipari-, kereskedelmi- alkalmazott és munkás köreiben egyöntetű viszhamgra talált. A legszélesebb tömegek követelik, hogy a minisztérium szervezze meg mielőbb a törvényben ténylegesen megjelölt J önigazgatási szerveket, tehát kerületi és köz- ] ponti tanácsokat és azoknak közgyűlését. E i szerveket hatalmazzák fel, hogy revidiálhassák az eddigi, kinevezett bizottság összes határozatait és döntsenek a betegsegélyzőpénztárak jövő központjainak megjelöléséről, mert a jelenlegi beosztást politikai és más szempontok szerint eszközölték. A tulmagasra megállapított betegsegélyzö- dijak megfelelő uj beosztása és mérséklése is elérhető ilyen módon. A törvény 11. pontja tarthatatlan. Amiig a törvény megváltoztatása, mert ez okvetlen szükséges, megtörténik, addig hosszú idő telhet el. Addig azonban a végleges igazgatótanácsok — a törvényben nekik megadott működési kereten belül — sok jót tehetnek, ennek a pontnak enyhítésére. Arról intézkedik ebben a pontban a törvény, hogy a munkaadó köteles hét napnál rö- videbb betegségekért a betegsegélyző helyett fizetni. A régi törvény csak az első három napról intézkedett igy. Ez is anomáliákhoz vezetett, a legtöbb cég jiem fizette. Ott ahol fizették, tulgyakoriak voltak a rövid, főleg hétfői megbetegedések. A betegsegélyző orvos, aki csak a pénztár érdekeit kell nézze, aki másrészt első pillantásra nem is állapíthatja mindig meg, hogy miről van szó, könnyen hajlott 2— 3 szabadnap megadására és ezzel csak a munkaadót terhelték, ha egyáltalában fizette a törvény értelmében a három napot. Nem aka rom az orvosok jóhiszeműségét kétségbe vonni, de jövőben még valószínűbb, hogy a rövid, hét napig terjedő betegségek száma rohamosan nőni fog. Az első napokban tényleg gyakran í nehéz komoly betegség megállapítása és igy pszichológiailag is érthető, hogy a beteg és nagyon gyakran a szimuláns könnyen szerez magának néhány szabadnapot, mely a beteg- segélyzőt nem terheli. Ez állandó konfliktusokhoz fog vezetni a munkaadók és alkalmazottjaik közt. Nyilvánvaló, hogy mindkettőnek érdeke ezen pont eltörlése, hogy az alkalmazottnak jövőbeli az a tudata lehessen, hogyha ö tényleg beteg, néhány napig, azt senki görbe szemmel nem nézi, hanem ván egy fórum, mely köteles igényeit kifizetni és az ezt fennakadás nélkül teljesíti is. Az ország számos helyén voltak már megmozdulások és ezen a téren még nagyobb mozgalmak és tömeggyülések előtt állunk, A mozgalom főhibája eddig az, hogy az érdekelt ipari-, kereskedelmi-, alkalmazott- és munkáskörök külön-külön, speciális kívánságokat hangoztatnak. Sokhelyen kimondottan lokális jellegű kívánságokat hangoztatták. A következmény az, hogy csak minimális eredmények voltak eddig elérhetők. így többek közt elérték a kisiparos-munkaadók, akik az uj törvény értelmében saját magukat is kell biztosítsák, hogy alacsonyabb osztályokba osztassanak be. Ezzel azonban még csak kevés történt meg és még sok teendő maradt hátra. Iparkodtam közös programlapot adni, amely lehetővé teszí az összes kategóriák, tehát kis- és nagyiparosok, kereskedők, alkalmazottak és munkások közös manifesztációját, politikai és nemzetiség különbség nélkül. Besztercén hét gazdasági szervezet e közös programot kiindulópontnak elfogadta és közös emlékiratot intézett a munkaügyi minisztériumhoz, amelyben az ismertetett reven- dikációk mielőbbi megvalósítását megsürgette. Julius 2-án, vasárnap népgyülés lesz Besztercén, amelyen közös programmal vesznek részt a munkásság, a kereskedelem, a nagy- és kisipar és végül az alkalmazottak különböző rétegei, szóval mindenki, akit az uj tör- vénv érint. Ajánlatos volna, ha az uj törvénnyel érintett összes kategóriák egységes mozgalommal harcolnák ki a törvény — érdekeinknek megfelelő — módosítását. Biss Andor vegyészmérnök, az Ugir központi választmányi tagja. Gazáasági és pénzügyi törvényeié letárgyalására rendkívüli ülésre hívják össze a parlamentet ? A Curentul azt a hirt közli, hogy a kormány Mudgearu . pénzügyminiszter hazaérkezése után össze akarja hivatni a parlamentet rendkívüli ülésszakra bizonyos pénzügyi és gazdasági intézkedések megtételére. A lapnak ez a hire megerősítésre szorul. MA JELENIK MEG AZ UJ KONTINGENTALAS1 RENDELET. Bukaresti tudósítónk jelenti: A Monitorul Oficial ma, szombaton közli az uj kontingentá- iási rendeletet, amely elé érthető izgalommal tekintenek az érdekeltek. A Sfatul Negustoresc készül az iparkamarai választásokra. A Kolozsvári Kereskedő Tanács választmánya szerdán este tartott, igen népes ülésében foglalkozott a julius 30-ára kitűzött iparkamarai igazgatótanács választás kérdésével. A kérdés beható tárgyalása után a választmány egyhangúlag Comşa Ionel, Ro- manovici Grigore, Sallak Dezső, Rózsa Mór és Körösi Ákos vezetőségi tagokból álló bizottságot küldött ki azzal a megbízással, hogy a választmány részéről adott irányelvek értelmében vezesse le az előkészítő munkálatokat és készítse el a választási listajavaslatot. A választmány több professzionális érdekű kérdést is letárgyalt. * Az adók beszedéséről és végrehajtásáról szóló törvény (folyó év április 13. Mon. Of.)( magyar fordítása kapható dr. Mandel Forditó Irodában Cluj, Memorandului 24. Ára 30, vidékre 40 lej. APRÓHIRDETÉSEK Apróhirdetés srarsnUént.... 3«-. »el A legkliebb aprOhirdetéi Ar» ao— isi Állás* kerattk rlsién naTanként ............................................. 1-— lel A l«|kli*kb apróhirdetés ár* 10— lei Kötéseknél 2M siónál sasee e« ea ee ee ee ee 1-75 lel 600 szénái siavanként .« .. .. 1*50 191 1000 szónál SMTankéat.. .. .. 1*35 lo 1 K eresek helyi ügynökökéit Erdély és Bánát városaiban, teljesen uj, szabadalmazott kurrens háztartási cikk eladására, — pár ezer lej garanciával. Érdelődők Nagy Péter, Dej címre Írjanak. KIAD0LAKÄS B útorozott szoba vízvezetékkel julius 1-től kiadó. Moţilor lösz. A Református Világszemle n-ik évfolyamának 3. száma a következő tartalommal jelent meg: Prof. R. Mackintosh a skót egyház zsinatának elnöke. Macdonald J. Webstera, a skót egyház missziói és külügyi bizottságának főtitkára. A beretkei árvaházról. A kolozsvári ref. kollégium. Küzdelem a szekták ellen. Amerikai helyzetkép. A ligonieri ref. árvaház és agg- menház. A szovjetunió vallásellenes akciójának fokozása. Bálványimádásról. Levél Kanadából. Folyóirat, könyvismertetés. Romániai megbízott a Minerva könyvesbolt Cluj-Kvár, str. Reg. Maria (Deák F.'u.) 1. A lap előfizetése egy egész ívre 140*— lej. Egyes szám ára 35 lej. ALKALMAZÁS K ertész alkalmazást talál, lehet nő is. Fürdőisrazgatóság Mária- völgy.Vama jud. Sátmar. gjelyl ügynököket fix «■ és magas jutalékra felvesz az Olvasókör, Szentlélek ucca 1. ETónV képész segéd- ■ nőt, elsőrendűt, keresek. Ajánlatokat Lő- rincz foto, Gheorgheni, jud. Ciuc, kérek. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE. Nyoma lőtt a lapkiadótulajdonos LAPKIADÓ R.-T. nyomdájában.
