Keleti Ujság, 1933. július (16. évfolyam, 147-172. szám)
1933-07-02 / 148. szám
Taxa poştală, ln numerar No. 24,256—1927. BUDAPEST V Vasárnap 193* foltos 2. Ora Előfizetési árak belföldön: £ félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 . TO^SS^*?fjrszágon: Egy évre 50, félévre 25, negyedévr -.».ÖO, egy hónapra 6.50 pengő. — Egyes szám ára Magyarországon 20 fillér. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP XVI. ÉVFOLYAM — 148. SZÁMSzerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Chiy-Kolozs-. vár, Strada Baron L. Pop (volt Brassai ocea) 5. szám. Telefon: 508. — Levélelm: Chij, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. •• Összeült a romániai magyarság parlamentje A magyarság sorsdöntő problémait tárgyalták meg szombaton a szakosztályok A közművelődési szakosztály a magyar áslcolaügy nagy sérelmeit vette sorra s nemcsak az államtól követelte a jogtalan intézkedések megszüntetését, de a magyar társadalom lelkiismeretének életreébresztését sürgette — A közgazdasági szakosztály erőteljesen állást foglalt a gazdasági élet szabadságának helyreálltfása mellett A. fciseblsséfyí szakosztály a népszó ve tsófji panaszok sorsairól tárgyalt — Kiküldött tudósitóinktól — (Marosvásárhely, július 1.) Szombaton i kezdték meg a Magyar Párt nagygyűlésének szakosztályai nagy fontosságú tanácskozásaikat a romániai magyarság sorsdöntő kérdéseiről. Soha talán még ilyen nagy érdeklődés nem nyilvánult meg a Magyar Párt nagygyűlése iránt, ami érthető is, mert soha ilyen tragikus helyzetben nem volt a magyarság az impériumváltozás óta. Az ország minden részéből eljöttek a magyarság képviselői, akik nagy félkészültséggel, a napirendre kerülő ügyek alapos ismeretével tárA közművelődési szakosztály ülése és konferenciái nagyjelentőségű problémák letárgya- lására adtak alkalmat. Az iskolának, a kultúrának küzdelmes,, nehéz kérdésein kivül ez a szakosztály vette fel programjába azokat az ifjúsági problémákat is, amelyek már oly sokszor kerültek a nyilvánosság előtt napirendre. Különben a szakosztály vitáiban az ifjú nemzedék teljes odaadással vett részt. A szakosztályi gyűlés elnöke Paál Árpád volt, titkára Szíjártó Gábor. Paál Árpád megnyitó beszédében bejelentette, bogy ez alkalommal a magyar szellemi élet témái kerülnek tárgyalásra, hiszen a nemzet sorsa függ attól, hogy milyen elhelyezkedést tud a maga számára találni a jövő nemzedék. Ettől függ az, hogy az egész nemzet milyen elhelyezkedést talál és milyen eszközökkel keresi azt. A magyar kisebbség közművelődési élete megszerezte azt a tanulságot, hogy az egyházak köré kell csoportosulnia. Az iskolák feladata azonban centrális teendőkre kötelez. Súlyos tapasztalataink vannak arról, hogy az állampolitika rövidlátása súlyosan akadályozza a feladatok teljesítését, azonban tagadhatatlan az is, hogy a mi kisebbségi társadalmunk nem sorakozik fel elég öntudatossággal iskoláink mellé. Vannak ennek gazdasági okai is, de vannak következményei, amelyekkel kapcsolatban felvilágositó munkát kell végeznünk. Az önkormányzat az egyetlen mód, amely az ifjúság számára is az elhelyezkedést lehetővé tenné, A mi néprajzi területák fél, rögzítették le ' helyzetet és egész sereg olyan javaslatot terjesztettek elő, amelyek nagy bajaink, nagy sérelmeink orvoslását célozták. Az első nap tanácskozásait teljes harmónia, ugyanekkor pedig a szólásszabadság messzemenő biztosítása jellemezte. Módot nyújtottak a felszólalásra azoknak is, akiknek megbízatása kétséges volt, mert a vezetőség nem akarta elzárni a megnyilatkozás útját senki elől. Kiküldött tudósitőinlp részletes beszámolói itt következnek: tünkön a szellemi vezetőkről önkormányzat révén tudnánk gondoskodni. A magyar oktatásügy katasztrofális helyzete. A szakosztályi ülés első előadója Szoboss- lay László dr. volt képviselő volt. „Mit, kaphatnak a magyar egyházak iskolai céljaik megvalósítására a. maguk nemzeti társadalmától és az államtól“ cimen tartotta meg előadását. Elmondotta, hogy az iskolakérdés nem a napi politika kérdése, hanem létproblémája, a magyar kisebbségnek. Erdélynek Romániához való csatolása után a magyarság is elsősorban az iskolában látta azt a konzerváló erőt, amellyel nyelvét és kultúráját megvédheti. A román kormányzat kisebbségi politikájának sarkpontja az erdélyi magyarság elrománositása, minden elképzelhető eszközzel. A románositó iskolapolitikának egyik kimagasló tétele a népoktatási törvény 159. paragrafusa szerint ‘felállított kulturzóna és pedig a székely és a túlnyomóan magyar lakosságú vármegyék területén. Ezek a kulturzónás iskolák — amelyeknél magyarul nem tudó tanerők működnek, s csak a legtöbb helyen egy szót sem tanítanak magyarul -r-, úgy szerepelnek a román iskolastatisztikában, mint magyar iskolák, azzal a célzattal, hogy a kormány a külföld előtt mutathassa milyen türelmes és kisebbség- tisztelő politikát folytat. A miagyar kisebbség iskolái elsorvasztásának további eszköze a névelemzés. Ez sfs eljárás a legteljesebb ellentétben áll a kisebbségi szerződés egész célzatával és a nemzetiségnek hatósági megállapítása pedig a kisebbségi védelmet teszi illuzórikussá. A román kormánynak Jugoszláviával megkötött egyezménye van, amely az iskolás gyermekek anyanyelvének megállapításánál a szülők nyilatkozatát tekinti irányadónak. A románositás további eszköze a magyarság elleni uszítás a tankönyvekben, gyűlöletessé tenni a magyarságot saját gyermekei előtt. Részletesen foglalkozott az élőadó a szláv kérdéssel és éles kritika tárgyává tette ebben a kérdésben a kormányzat kisebbség-ellene» politikáját. Románositás minden címen. Részletesen ismertette a közoktatásügyi miniszternek a Székelyföldön tett körútját, annak eredményeit, azután megemlítette, hogy eg,y elemi iskolai inspektor azon a cimen, hogy a növendékek románnyelvii tudásával nincs megelégedve, Marosvásárhelyen négy magyar tagozatú elemi iskolánál rendelte el, hogy a jövő tanévtől kezdve az összes tantárgyakat román nyelven tanítsák és ezzel 1200 magyar gyermek ajkáról vette el a magyar szót. Ismertette azokat az eljárásokat, amelyekkel különösen Csikmegyében iskolai épületek kiürítését rendelték el a hatóságok, annak ellenére, 'hogy ezek az iskolák több évtized óta az egyházközségek használatában vannak és annak ellenére, hogy a Szentszékkel kötött konkordátum is másképpen rendelkezik. Részletesen foglalkozott a községi és megyei iskolaszékek felállításával, a tizennégyszázalé- kos iskolai adó elosztásával, majd elmondotta, hogy a rendeletek és törvények értelmében a tizennégy százalékos adót az iskolák között felekezetre és nemzetiségre való tekintet nélkül kell szétosztani. Az egyházak és az iskolák kérdése a mai viszonyok között elválaszthatatlan. Sajnos, azonban az iskolák és a magyar közélet megleA magyar iskolák súlyos helyzetét vitatta mega közinisvelóclésa.szakosztály
