Keleti Ujság, 1933. július (16. évfolyam, 147-172. szám)
1933-07-04 / 149. szám
KtLETlUjSKG Ma akarja, hogy vidám legyen nyaralása, hogy egészségét rendbehozza, s hogy nyugodtan pihenhessen, ne felejtse el megújítani sorsjegyét, vagy ha még nincs, azonnal venni egyet, mert Julias 5- és 6-án lesznek az Állami Sorsjáték III. osztályának húzásai! 12 millió 890 ezer lej nyeremény kerül szétosztásra! sztály sorsjáték üzl ete Kereskedelmi Hitelintézet R*-T. Komin Allan'. Cbitilys on játék főelárusitója Cluj—Kolozsvár, Piaţa Unirii 20. szám. Erdély és Bánát hivatalos főelárusitója s Banca Iliescu S. A. Cluj. Kedd, 1953. juUus 4. tras mtaMKssBBsaBHmHmnsnHHBsnum a háború szörnyűsége árnyékolta be, ifjúkorát pedig az impériumváltozást követő élet minden nyomorúsága és keserűsége sötétítette el. Bármilyen szegények és nyomorultak is vagyunk, ez elől a probléma elől ki nem térhetünk, a segélyezést tehát folytatni akarjuk és fogjuk. Majd ezekkel a szavakkal fejezte be jelentését: — Főiskolai tanuló ifjúságunk segélykiáltását hallatom itt e helyen, amikor arra kérem tisztelettel a nagygyűlés tagjait, hordozzák ezt a kérdést állandóan szivükön, még a lehetetlenséigitől se ijedjenek vissza és ha majd az iskolai év küszöbén újra kopogtatunk, áldozatos szivvel és lélekkel álljanak e szent ügynek a szolgálatába. A legutóbbi évek nagy magyar sérelmei. Hinléder Fels Ákos dr. ismertette a mély keserűség hangján elmondott beszédében az utóbbi idők legsúlyosabb kisebbségi magyar sérelmeit. Azokra a kijelentésekre akar válaszolni — mondotta — a sérelmek kihángsulyo- zásával, amelyek arról beszéltek, hogy itt a magyarság olyan boldog életet él, amely semmi kívánni valót nem hagy fenn. Felemliti mindenekelőtt a tordamegyei, sinfalvi magyar családokat ért romboló támadásokat, a magyar tisztviselőknek, vasutasoknak, akik eddig is igen csekély számban voltak közszolgálatban, az elbocsátását, az iskolapolitika támadásait a magyar nép kulturális törekvései ellen, a székelyföldi kulturzónának erőszakolását, az állami iskolák magyar szekcióinak leépítését, olyan tanerők alkalmazását, akik magyarul nem tudnak s nem is értenek. Az adórendszer kisebbségellenes tendenciája a hires cégtáblaadó szelleméből nőtt ki. Hogy milyen kisebbségellenes ez adóztatás, semmi sem bizonyltja jobban, mint az a tény, hogy mig a mezőgazdák adóit hat százalékkal szállították le románlakta vidékekem addig a magyarlakta Székelyföldön 15 százalékkal emelték. Az ipari és kereskedelmi életet általában ha- lálraitélő adóztatást pedig a kisebbségi iparosokkal és kereskedőkkel szemben hajtják végre a teljesebb kíméletlenséggel. A magyar nyelv használatát a közigazgatásban állandó támadások érik, holott erről^a’használati jogról a magyar nép lemondani nem fog soha. Hosszas tomboló taps után kiemelte még egyéb sérelmek között, hogy azokat a közigazgatási választott testületeket, amelyekben a magyarság lényeges számban érvényesülhetne, nem engedik működni s az interimárok uralmát tartják fenn, ami ellen a Magyar Pártnak tiltakoznia kell. Beszéde végén előterjesztette a következő határozati javaslatot: A romániai magyar nemzetnek a marosvásárhelyi országso nagygyűlésen megjelent kiküldöttei felemelik tiltakozó szavukat azok ellen a folytonos és a 15 éves kisebbségi sorsban állandóvá vált támadások ellen, amelyek rendszeresen megakadályozzák a magyarságot a természeti és emberi törvényeknek megfelelő nemzeti életének a megvalósításában. Sajnálattal állapítja meg a nagygyűlés, hogy nemzeti létünk ellen annak az országnak a kormányzati rendszerei intézik, vagy nézik el ezeket a kibírhatatlan támadásokat, amely ország a nemzete felszabadításának és bol- doggátételének a jelszava alatt irt nemzetközi szenvedések által lett területileg nagy s hogy e támadásokat annak a nemzetnek a részéröl kell elszenvednünk, amelynek nemzeti életével szemben mi mindig türelmes lojálitást tanúsítottunk. A nemzetüldözés kialakult rendszeréből csak példaképpen jelöli meg a nagygyűlés: a faji és felekezeti gyűlöletből eredő s a kisebbségi polgárok testi és vagyoni javai ellen irányuló attro oltásokat, amelyek sorozatos ismétlődések után legújabban a sinfalvi és más hasonló esethez vezettek? — a magyar nemzetiségű tisztviselőknek a közhivatalokból keresett ürügyek alapján való tömeges elbocsátását, — a magyar ifjúság közpályákon való elhelyezkedésének a megnehezítését és meggátlását, — az el- nemzetietlenitést szolgáló iskolai sérelmeket, — a gazdasági tönkretételnek különösen az egyenlőtlen adózási rendszerben jelentkező állandó szándékosságát, — az anyanyelv jogának intézményes elfojtását, — és végül a demokratikus népi közigazgatás helyett a kinevezett elöljárók és tanácsosok utján végzett hivatalnok jellegű közigazgatásnak az állandósitását. — A Magyar Párt, mint a romániai magyarság nemzettársadalmi szerve, mindezen sérelmek ellen, országos nagygyűlése utján nyilvánosan és ünnepélyesen tiltakozik s a nemzeti elnyomatással szemben életjogaihoz való ragaszkodásának s az azokért való küzdelemhez való rendíthetetlen hűségének a nemzeti közérzület erejével ad kifejezést. A beszéd és a határozati javaslat mély benyomást keltett, a javaslatot egyhangú elszánt, lelkes éljenzés emelte határozattá. Wilier József a parlamenti csoport működéséről. Wilier József dr., a parlamenti csoport főtitkára tett jelentést a csoport munkásságáról, frappirozó hatású beszédében kimutatva, hogy a rosszindulatú vádaskodások alaptalanok. A magyar parlamenti csoport olyan tevékenységet fejtett ki, hogy azt egyetlen más párt sem multa felül. Nemcsak e tevékenységet ismertette, hanem azokat az elveket is, amelyek a tevékenység mikéntjét szükségszerüleg megPaál Árpád dr. előadása végén terjesz- • tette elő az intézőbizottságnak határozati javaslatát, amely a kisebbségi egyezményben lefektetett székely vallási és iskolai önkormányzat végrehajtását követeli a következő deklaráció szerinti szövegezésben: A Parisban 1919- év december 9-én kelt kisebbségi szerződés, melyet Románia a trianoni békeszerződés 47. cikkében megerősített és amelyet 1920. év augusztus 30-án külön törvény is ratifikált, a székelyek részére vallási és iskolai önkormányzat létesítését ígérte meg- Az állam kormányai azonban ezen nemzetközi kötelezettség teljesítését állandóan megtagadták és teljes ellentétben ama szerződés rendelkezéseivel, szellemével és céljával, a csatolt területeken az egyházak ősi iskolai autonómiáját is elsorvasztották. Ennélfogva a Magyar Párt marosvásárhelyi országos nagygyűlése a Romániára vonatkozó kisebbségi egyezmény végrehajtása érdekében a következőket kívánja: 1. Sürgősen és törvényhozási utón megvalósítandó a kisebbségi egyezménynek a székely közületre vonatkozó 11. cikkelye, hogy t. i. a székely közületnek a maga valhatározzák. A Wilier József beszámoló jelentését állandóan tüntető egyhangú lelkesedés kisérte. A jelentést a Keleti Újság egyik legközelebbi számában hozni fogjuk. A szakosztályi elnökök előadása. Jafcabffy Elemér dr., a kisebbségi szakosztályban letárgyalt javaslatokat terjesztette elő s a javaslatoknak jelentőségét ismertette. Utána Paál Árpád dr., a közművelődési szakosztály ülésén letárgyalt problémákról és javaslatokról tartotta meg előadását. Mindkét előadásnak s az ezzel kapcsolatos javaslatoknak az ismertetésére szintén a legközelebbi számunkban térünk vissza. lási és iskolai ügyei intézésére az állam fő- felügyelete alatt helyi önkormányzatot kell adni. 2. Az első pontban jelzett önkormányzat az életképesség minden kellékével felruházandó s a kisebbségi egyezmény 10. $-ra tekintettel közművelődési és népjóléti hatáskörrel is felruházandó. 3- Minthogy a kisebbségi egyezményből következtetni lehet, hogy a romániai összes többi magyar lakosság közművelődési ön- rendelkezését biztosítani és megvédeni akarja: ennélfogva követeljük, hogy az ön- kormányzat az összes romániai magyar lakosokra kiterjesztessék. E kiterjesztés folytán az iskolai önkormányzat alapelvét ama követelmény teljesítése képezi, hogy az állam az egyházak régi iskolai autonómiáját visszaállítja és ezenkívül a magyar kisebbség oktatás- és nevelésügyének, valamint a nemzeti közművelődés egyéb feladatainak megszervezését, igazgatását, vezetését és felügyeletét a magyar kisebbség, mint közjogi személyiség választott képviseletének közvetlen rendelkezése alá helyezi és elismeri, hogy az ön- kormányzati iskoláknak az egyetemes műveltség nyújtása mellett és azzal ógy,ciii(j Deklaráció a kulturális autonómiáról
