Keleti Ujság, 1933. július (16. évfolyam, 147-172. szám)
1933-07-04 / 149. szám
e helyen a magyar nemzeti irányú oktatás és nevelés is feladata. Az állam főfelügyeleti joga az önkormányzattal szemben az állambiztonsági és közerkölcsiségi követelmények megtartásának, az állami minimális tanterv alkalmazásának, a tanerők képesítésének és az államnyelv meghatározott mértékű tanításának ellenőrzésére terjedhet ki. 4. A nagygyűlés felhatalmazza az országos intézőbizottságot, hogy megfelelő utasításokat adjon a Magyar Párt képviselői és szenátorai részére az önkormányzat kiszorgalmazása céljából teendő lépésekre. A nagygyűlés a határozati javaslatot egyhangú helyesléssel és hosszas éljenzéssel tette magáévá s igy e határozat a nagygyűlésnek a deklarációjává lett. Közgazdasági javaslatok, Gyárfás Elemér dr., a közgazdasági szakosztály elnöke a következő beszédben ismertette a szakosztályi ülés munkáját: Az erdélyi magyarság gazdasági helyzete siralmas és kétségbeejtő. Feltartózhdílarmuk látszik minden társadalmi osztályunk elprole- tárosodása, magyarul: lezüllése és elkolduso- dásaSzakosztályi tanácskozásaink rendén súlyos panaszaink s meghallgatást követelő kívánságaink jutottak kifejezésre az államhatalommal, saját társadalmunkkal, de — nem utolsó sorban — a magyarországi gazdasági tényezőkkel szemben is. Az államhatalommal szemben támasztott s ezúttal ismét leszögezett panaszainkat és kívánságainkat eddig is fennen hangoztattuk a parlamentben és hangoztatni fogjuk ezután is- Keserű elégtételünk, hogy számos fontos kérdésben igazoltak már minket az események s igen sok baj és szenvedés elhárítható lett volna nemcsak a mi népünk, hanem az egész ország feje felől, ha kormányaink meghallgatják figyelmeztető szavunkat. Legfőbb sérelmünk _e téren az egyenlőtlen elbánás, mely az amugyis nehéz helyzetben a kisebbségiek gazdasági érvényesülését még nehezebbé teszi. Befelé, saját társadalmunkkal szemben támasztható követeléseink s teljesítendő feladataink megformulázása és rendszerbe öntése volt főcélja és hivatása a nagygyűlést megelőző szakosztályi tanácskozásainknak s ezek eredményét tükrözik vissza előterjesztett határozati javaslataink- Reméljük, hogy e tekintetben mostani célkitűzéseink fordulópontot fognak jelenteni népünk gazdasági megszervezésében. Sebeink feltárásánál azonban nem hallgathattuk el azt sem, hogy az uj határok megvonásával járó kényszerűségeket messze meghaladó vérveszteséget szenvedett az erdélyi magyarság gazdasági élete annak következtében, hogy azok a magyarországi gazdasági erőté- nyezök, melyek a magyar uralom idején kezükben tartották a kincses Erdély gazdasági termelését, a viszonyok változtával —_ kevés dicséretes kivétellel — nem voltak tekintettel további gazdasági berendezkedéseikben, az erdélyi magyarság létérdekeire, hanem kizárólag saját szemszögükből nézték es irányították itteni érdekeltségek üzleti politikáját s az esetek többségében még csak kísérletet som tettek arra, hogy az erdélyi magyarság érdekkörébe belekapcsolódjanak s annak hóna alá nyúljanak, sőt fájdalom, sok esetben, a rendelkezésükre álló jelentős gazdasági erőket egyenesen az erdélyi magyarság éjdekeivel ellentétes irányban vetették latba. Mindezeket Szakosztályunk mélységes fájdalommal volt kénytelen megállapítani éppen most, amidőn a közélet hangos a revizió és antirevizió jelszavaitól s amidőn a velünk szemben emelt irredenta vádak hatásn alatt békés erdélyi magyarok személy- és vagyonbiztonságát is fenyegetik felizgatott tömegek, — de éppen ezért — bármily nehezünkre essék is — kötelességünknek érezzük leszögezni ezeket a fájdalmas tényeket is. Mi továbbra is a magunk erejéből s a saját eszközeinkkel igyekszünk megküzdeni sorsunk mostohaságával s megteremteni a legnehezebb körülmények között is népünk megélhetésének előfeltételeit s megakadályozni vezető osztályaink teljes anyagi leromlását. Nem kívánunk senkitől — sem államhatalomtól, sem külföldtől — privilégiumokat s kedvezményeket. Csak azt kívánjuk, — de ezt életösztönünk utolsó kétségbeesett felsikoltásá- val követeljük mindazoktól — itt is és ott is — kiknek a gondviselés hatalmat adott arra, hogy sorsunkba befolyást gyakoroljanak, hogy ha már segíteni nem tudnak rajtunk, legalább ne nehezítsék a létért folytatott küzdelmünket ffFiFTrffjsm nmna ijjjmlüjuí Kedd, 1933. Julius 4. s H6 Kössek gúzsba munkás kezeinket. Minden oldalról megkötözve lehetetlen megkuzdenunk a válság viharos hullámaival. Bros a hitünk és bizalmunk, hogy na külső tényezők nem gátolják az erdélyi magyarság gazdasági erótényezőinek szabad kifejlődését es zavartalan működését, akkor népünk életereje és lendületes erőfeszítése sikerrel iekiizdi a ma élénk tornyosuló gazdasági válság bajait es nehézségeit. öizamm az elnöknek, parlamenti csoportnak, vezetőségnek, Az elhangzott szakosztályi jelentések után, cnnelyeknek javaslatait a nagygyűlés ma- ^tte> * nagygyülósi tagok sorából rurgly László (Aradmegye) szólalt fel s rámutatott beszédében arra, hogy milyen hatalmas munkaanyagról adnak számot a szakosztályi es mtezőbizottsági jelentések s milyen odaadó áldozatos küzdelméről adott számot a parlamenti csoport jelentése. Amilyen örömmel i n töltse minden magyar embernek a jel két az ilyen nagy magyar munka beszámo- oja, eppen olyan megdöbbenést kell, hogy keltsen az, hogy mégis itt-ott hangzanak el vadak es támadások. Nem akarja védelmébe venni a pártvezetőséget, mert védelemre nem szorul. A mai helyzetben azonban választ kell adni a vádakra és támadásokra, a legméltóbb válasz pedig az lehet, ha a magyarságnak e nagygyűlése méltó* sagíeljes komolysággal a bizalmát és elismerését fejezi ki a párt elnökével szemben, olyan nagy odaadással és bölcsességgel tölti be azt a hálátlan szerepet, amit csodálatos áldozatkészséggel vállalt. Hosszas taps és lelkes éljenzés követte a mondatot, úgyhogy ez ünneplés jóidőre megszakította a Purgly beszédét. Beszéde további folyamán indítványozza, hogy a nagygyűlés legteljesebb elismeréséről és bizalmáról biztosítsa a magyar parlamenti csoportot s kérje meg arra. hogty ha hálátlan vádaskodások is érik, ne kedvetlenitse el ez, hanem az eddigi odaadással folytassa a csoport minden tagja működését. — A mi kötelességünk pedig az — mondotta —, hogy azt a Szeplőtlen zászlót, amit az elnök és ez a parlamenti Csoport s ez a pártvezetőség tart a kezében, mi vállvetve kövessük ahhoz a javuláshoz, amit várva-várunk. A nagy. általános éljenzés és taps emelte határozattá a bizalmi javaslatot. Felszólalások. A további felszólalások rendjén Figus Albert (Szatmári, a szatmármegyei magyarság legteljesebb bizalmáról és ragaszkodásáról biztosítja a vezetőséget. Bartha Ignác (Kolozsvár), a közönség köreiből hosszú felszólalást kezdett Írásból felolvasni. Olyan kritikai megjegyzéseket tartalmazott ez az írás, amelyekkel az egész nagygyűlés közönségének a türelmetlenségét váltotta ki. Az elnök csak nehezen tudta a gyűlés résztvevőit rávenni arra, hogy a hosszú felolvasást végighallgassák, az állandó nagy zajban azonban igen keveset lehetett a felolvasásból hallani. Barabás György (Marosvásárhely) a cipész munkaadó iparosok szövetségének elnöke állandó helyesléssel fogadott rövid beszédében arra kérte a pártvezetőséget, fejtsen ki intenzív működést az iparosok megélhetésének útjában álló törvények eltöröltetése érdekében. Páll György dr. a bánsági tagozat nevében bejelenti, hogy az egész bánsági magyarság rendíthetetlen bizalommal viseltetik a pártvezetőség, különösen pedig a Bethlen György gróf elnök értékes és eredményes munkássága iránt. Különösen kiemeli az elnök személyes tevékenységének eredményei közül azt a sikert, amit a magyar vasutasok egzisztenciájának megmentésével ért el. Legteljesebb bizalommal viseltetik Wilier József bukaresti parlamenti és főtitkári tevékenysége iránt is, tagozatának megbízásából azonban javasolja, hogy a magyar vasutasok egzisztenciájának megmentése érdekében lankadatlan tevékenységet fejtsen ki a parlamenti csoport s javasolja továbbá, hogy a bukaresti főtitkári irodát célszerűbb népirodává szervezzék át. Az elnök felvilágositást ad arról, hogy az irodaátszervezésre az elnökség az intézőbizottságtól a felhatalmazást már megkapta. Bethlen Oyöngy átadja az elnöki széket Bethlen György gróf elnök megállapítja. hogy milyen javaslatokat fogadott el a nagygyűlés, azután pedig bejelenti, hogy a szervezeti szabályok értelmében úgy az ő, mint az egész tisztikar mandátuma lejárt. A nagygyűlés feladata, hogy az uj tisztikart megválassza. Köszönetét mond a tisztikarnak a nevében, valamint a saját nevében a bizalomért és eddigi támogatásért, az összes tisztségeket ezennel leteszi. Bejelenti, hogy most a tisztújító választásokra kerül a sor, amit korelnöknek kell levezetnie és indítványozza, hógy a korelnöki tisztségre kérje fel a nagygyűlés B e t e g h Miklós volt főispánt. Az indítványt helyesléssel fogadták el, mire Bethlen gróf az elnöki széket elhagyta. Betegh Miklós elfoglalva az elnöki széket, a következőket mondta: A korom folytán nekem juttatott bizalmat megköszönve, a nekem felajánlott elnöki széket elfoglalom és felkérem Ugrón Istvánt, hogy méltóztassék az elnöki állásra vonatkozó kijelölő bizottsági határozatot előterjeszteni. Ugrón István bejelenti, hogy a jelölőbizottság egyhangúlag azt óhajtja, hogy az Országos Magyar Párt elnöke újból gróf Bethle-n György legyen. Percekig tartó taps zug fel, minek elülte után a köreinek kijelenti, hogy a zajos tapsból megértette az egybegyűltek egyhangú akaratát s örömmel deklarálja elnökké újból Bethlen György grófot. Javasolja, hogy Inczédy-Joks- man Nándor, gr. Béldi Kálmán, dr. Bene Ferenc és dr. Sebess Jenő tagokból álló bizottság »m» , S" *■ féí: ; MEGJELENT ! ír A romániai könyvpiac szenzációja, Körmendi Ferenc világhírű 1000 angol fonttal díjazott regényének, UDAPESTI KALAND-NAK OLCSÓ PROPAGANDA KIADÁSA. Az 500 oldalas díszes kiállítású könyv már átvehető a Ketetítíiság kiadóhivatalában Cluj-Kvár, Strada Baren L, Pap (volt Brassai usca) 5* 44 lej MEGJELENT! lefizetése ellenében. Eddig A budapesti kaland ára 180 lej volt. Vidékiek küldjenek be 54 lejt. Minthogy A budapesti kaland olcsó kiadása csak korlátolt számban készült, mindenkinek érdeke, hoby mielőbb átvegye a regényt, melyből nem jelenik meg második kiadás.
