Keleti Ujság, 1933. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1933-07-04 / 149. szám

4 KeietiUjssg Kedd, 1933. 'julius 4. Inezédy-Joksman Öáön útfogó jelentése a pártközpont munkájúról Az intézőbizottság által kiküldött igazoló­bizottság jelentését Meskó Miklós (Déva) bi­zottsági elnök terjesztette elő, megállapítva, hogy a nagygyűlésre huszonöt megyei és városi tagozat küldötte el delegátusait, kétszáznyolcvan igazolt megbízólevéllel. Az elnök e jelentés alapján megállapítja, hogy az egész magyarság pártszervezeteinek képvi­selete jelen van s a résztvevők a várakozáson félüli számban jelentek meg. Ezután Inczédy- ■Toksman Ödön dr. ügyvezető alelnökuek adta át a szót, aki mint minden nagygyűlésen, ez­úttal is áttekintő jelentést adott elő a párt­központ működéséről. Bejelentette, hogy az el­múlt év végén több oknál fogva nem volt meg­tartható a nagygyűlés. — Nemcsak a vendéglátó tagozat és bán­sági tagozatunk elnökségének javaslata foly­tán — .mondotta —, mely a korán téliesre vál­tozott időjárásra és az akkori politikai hely­zetre való tekintettel javasolta a nagygyűlés­nek folyó év tavaszára való elhalasztását, de emellett szól az akkor nagymértékben és jár- ványszerüen fellépett influenza is és a katasz­trofális gazdasági és pénzügyi helyzet. Az el­nöki tanács tehát felelőssége tudatában és a nagygyűlés utólagos jóváhagyása reményében volt kénytelen a nagygyűlés idejét kitolni. E bejelentésre általános helyeslés nyilat­kozott meg s az ügyvezető alelnök ezután — amint mondotta — néhány kiragadott, de fon­tos adattal, nagy ecsetvonásokkal ismertette a párt működését. A népkönyvtárak. — Tudatában annak, hogy népünknek magyar könyvvel való ellátása milyen nagy horderejű, a népkönyvtárak felállítása és újjá­szervezése iránt megindított akciónkat folytatva, sikerült is a falusi áldo­zatkészség megszervezésével százegy- nehány népkönyvtárat megalakítani és ugyanakkor lépéseket tettünk az iránt, hogy egyfelől zár alatt tartott régi, magyar nép­könyvtáraink felszabadittassanak, másfelől pedig arra, hogy a község költségvetésében hely szorittassék a magyar népkönyvtárak állandó támogatására. Elmondotta ezután annak a rendeletnek a történetét, mely a régi népkönyvtárak felsza­badításának akcióját igyekezett elgáncsolni. E rendelet ellen annak súlyosan sérelmes in­tézkedései, módosítása érdekében számos köz­benjárásra volt szükség, ezeknek elért ered­ményeiről adott számot. A Szigligeti Társasá­got emeli ki az adakozók közül, mert e társa­ságtól kapta a párt a legnagyobb könyvado­mányt a népkönyvtárak gyarapítására. Meg­emlékezett arról, hogy a mult nagygyűlés óta a bánsági tagozat felépítette és ünnepélyesen megnyitotta a temesvári Magyar Házat. Hat­hatós lépéseket tett a pártközpont a felekezeti tanítók nyugdíjazása ügyében a megyei ve­gyes bizottságok megalakítása érdekében. A kalotaszegi és székelyföldi háziipar meg- nyomoritását célzó • adókivetési rendszer meg­szüntetése ellen tett lépések ismertetése kap­csán megjegyzi: A magyar faluért. — Nekünk az ősfoglalkozás élvét és alap-, ját kell megvédenünk, tehát küzdeniink kell azért, hogy mindenféle nyers, vagy feldolgo­zott termény, amihez a kisgazda ősi alapon jut hozzá, a gazdaságból eredő produktumnak mi­nősíttessék, hogy az csak egy közterhet legyen kénytelen viselni, vagyis azt ax adót, amit a földműves, mint földműves fizet. A mezőgazdasági ismeretek minél szélesebb körű terjesztése érdekében nagy anyagi áldo­zatokkal bevezette a párt a falusi szakelőadá­sokat, a hatásukban és eredményeikben szóval fel nem becsülhető előadásokat azonban, mint annyi minden üdvös kezdeményezést, fede­zet hiányában be kellett szüntetni. A kisebb­ségi egyházakkal egyetértőén gondoskodni kí­vántak arról, hotgiy a lelkészképző intézetekben gyakorlati, gazdasági kiképzésre tanítsák a papjelölteket. Egyik-másik teológián folynak is gazdasági előadások. Azért van ennek nagy fontossága, mert a falu lelkészének a falu gazdasági ve­zérének is kell lennie. Az árva-ügyek mai kezelésének visszásságával szemben megállapítja, hogy a pártnak a ren­dezés érdekében a parlamentben kell kezdemé­nyező lépéseket tenni. Az állam által átvett felekezeti iskolai épületek visszaszerzése érde­kében tett lépésekről számolt be azután In­Bejelentette, hogy az elnöki tanács felhívta a tagozati elnökségeket a Magyar Párthoz tartozó ügyvédi karnak e szempontok érdeké­ben való megszervezésére. Elmondotta az is- kolaügyi sérelmek során, hogyan szüntették meg Szilágymegyében tizenhárom állami elemi iskolának a magyar tagozatait áttetsző tenden­ciával. A párt elvi álláspontját a következők­ben szögezi le: Az összmagyarság álláspontja az iskolákkal szemben mindig az volt, hogy az iskolák kifogástalanul felelnek meg a val­láserkölcsi nevelés szempontjainak s erre a Könnyed lesz Járása, ha cipőjér e PALMA OKMA tartóstalpat tétet! Rugalmas, vízhatlan és elpusztít­hatatlan ! ezédy-Joksman, majd a következőket mon­dotta: A kisebbségi újságírók üldözése. — Lehetetlen fel nem figyelni arra a soro­zatos, azt mondhatnám, szokássá vált zakla­tásra, amely a magyar újságírói kar tagjait nap-nap után éri és pedig azért, mert köteles­ségünkhöz hiven regisztráljuk az eseményeket. A sajtóperek egész lavinája indult meg újság­íróink ellen, kik a leromlott gazdasági és pénz­ügyi viszonyok mellett nem ritkán nélkülözé­sek közepette, szolgálják a magyar sajtón ke­resztül összmagyarságunk érdekeit. Kétségte­len, hogy az őket ért támadás kivédésében, te­kintélyes szerepet kell vállalnia a Magyar Pártnak és pedig nem utolsó sorban azáltal, hogy részükre megfelelő védelemről gondos­kodjon. Az egyes esetekre való közéleti ráfi- gyelés és legalább morális támogatás hijján a küzdő energiája, kitartása megtorpanhat, a kisebbségi jogok kivívásáért feltétlenül szük­séges harc veszíthet erejéből és lendületéből, ha nem történik intézkedés a veszélyeztetett egyéni szabadságok és anyagi egziszteííéiák biztosítására. Nem várhatunk állandó készen­létet, kellő éberséget, kitartást kisebbségi nem- zettestvéreink veszélyeztetett érdekei, vagy törvényes jogainak védelmében, ha a magyar újságírók életfolyását nem kisérjük állandó, aggódó figyelemmel és bajba jutásuk esetére nem sietünk minden legális eszközzel segítségükre. gyermekeknek ma jobban, mint valaha szük­ségük van. A magyar nemzeti öntudat nélkül felnövő generáció elveszettnek tekinthető ma­gyar nemzeti szempontból, a nemzeti öntudatot pedig tapasztalat szerint csak a felekezeti is­kolákban lehet a gyermekben ébren tartani, ápolni és fejleszteni. Ezzel tehát kétségtelenül megállapítottuk azt is, hogy nekünk a felekezeti oktatás álláspontján kell állanunk és maradnunk. Ám, de a kérdés — dacára annak, hogy a ma­gyarság egyetemének kérdése — még sem bí­rálható el általánosságban, hanem mindenkor helyileg, amint azt a szilágymegyei eset is eklatánsán igazolta. Az állami iskolák magyar szekcióinak beszüntetése csakis ott lehet he­lyes, ahol a hitvallásos iskola uigiy befogadó- képességénél, felszerelésénél, főként pedig a kivek áldozatkészségénél fogva biztosítékot nynjt arra, hogy a gyermekek nem kényszerül­nek román tannyelvű állami iskolába. Beszélt azután arról az állandó küzdelem­ről, amit a párt a magyar egyházak főható­ságaival együttesen minden lehető módon el­követ az érdemes magyar tanítói kar állam­segélyének kieszközlése iránt. Felhívja a köz­ségi tanácsok magyarpárti tagjait, hogy a tizennégyszázalékos adókból a minket megillető részt követeljék ki. Beszélt arról az égbekiáltó igazságtalanságról, amivel a nyugdíjasok ügyét kezelik.. Beszá­molt a nyelvvizsgák ürügyén elbocsátott ma­gyar vasutasok állásának visszaszerzése érde­kében fett lépésekről és eljárásokról, kiemelve, hogy a Magyar Párt elnöke személyesen vette kezébe az akciót megmentésük érdekében. A magyar diáksegélyezés ügye. A magyar diáksegélyző akció ügyéről tett a lelkekhez szóló buzdítás hangján jelentést. — Bármilyen nyomorúságban is élünk — mondotta —, bármennyire is le kell szállíta­nunk igényeinket minden vonalon, mégis szá­molnunk beli azzal a ténnyel, hogy egy anya­gilag teljesen letört, uj szellemű nemzedék emelkedik mögöttünk, melynek gyermekkorát Könyvnapi kiadványokkal olcsó áron gazdagítsa könyvtárát! L Révész : Móricz Zz.: Kemény Zs.: Markovics: Körmendy: Szederkényi Móricz Zs.: Babits: Bródy: Ady Endre élete, versei, Lei jelleme. Nagyalak, fűzve 60*­Bor, szerelem— —------30*­Zord idők. Fűzve — — 60*- Sánta farsang (A szibériai garnizon méltó párja, fűz. 36*­Iíötve------ —-----60*­Indul 7-15 via Bodenbach 30*- Felszabadultak — — — 30*- Barbárok — — — — — 30*­Gólyakalifa — —-57*­Felesége tartja el — — 60*­Manci — — —-----------60*­Síless®n megvenni mig a készlet tart. — Vidékieknek is a pénz és 10 lej portó előzetes be­küldése esetén azonnal szállítja a KELETI CJ§ÁE Kiadóhivatala Cluj - Kolozsvár, Str. Baron L. Pop (volt Brassai ucca) 5. I A felekezeti oktatás sorsdöntő fontossága

Next

/
Oldalképek
Tartalom