Keleti Ujság, 1933. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1933-07-21 / 164. szám

4 KtLETt'UjSXG 'Pénteli, 1933, Julius 21. Hogyan terjed a fasizmus eszmeköre Európában ? Seregszemle az egyes államok szélső­séges jobboldali mozgalmai felett (Kolozsvár, julius 20.) A német fasizmus­nak, a nemzeti szocialista irányzatnak előtö- 1‘ése nyilvánvalóvá tette, hogy az egész Euró­pában felélénkültek azok a rég lappangó meg­mozdulások, amelyek egy jobboldali erővonal irányába akarják terelni ai politikát. A nemzeti gondolat totális megvalósitása azonban, ha magyarázható is azokban az államokban, ame­lyek a pártok megszüntetésével az egész nem­zet erőit fogják össze, érthetetlenné és igazta­lanná válik ott, ahol az állam alkata hetero­gén és ahol számos kisebbség él. Hogy mennyi­ben jelent komoly erősödést a fasizmus gon- dolatviláigia egyes országokban, azt ma áttekin- téhi hiánytalanul nem lehet, csupán azt konstatálhatjuk, hogy a fasizmus is, mint a bolsfevizmus nemzetközi sikerekre pályázik és bár erősen hangoztatja, hogy nem „export­cikk“, belső erejének növelése végett szívesen ösztökéli a többi államokat is, hogy kóstolja nak bele az uj politikai rendszerekbe. így Berlinben külön hivatalt állítottak fel, amelyben az egyes európai nemzetek fasiszta, helyes\ebben horogkeresztes előőrseit helyezték el különböző szakosztályokban. A német horog- keresztes mozgalomnak azonban inkább Kelet, mint Nyugat felé van sodró ereje, noha Ber­linben büszkék arra, hogy az uj ideológia nem idegen a nyugati államokban, igy Angliában és Franciaországban sem. Természetesen az angol és francia fasiszta mozgalmak jelentőségét túl értékelni nem lehet és amennyire jóslásokba bocsátkozhatunk, e mozgalmak mindig csak outsider-mozgalmak maradnak. De azért nem érdektelen seregszem­lét tartani e népek jobboldali mozgalmai felett sem. Franciaországban a totális nemzeti gon­dolat legerősebb hivei az Action Francaise köré csoportosult politikusok, Maurassal és Leon Daudettel az élükön. Ezek miután konstatálják, hogy nem valósíthatják meg a monarchiát, most egy nemzeti diktatúráról, antiparlamentáris rendszerről álmodoznak és rámutatnak arra, hogy Németországban már megértették az idők jelét. Az Action Francaise uj ideológiája azonban mindig zavaros marad, mert éppen az Action Francaise hivei gyűlö­lik legjobban a németeket és „boche“-utálatuk- ban engesztelhetetlenek. Külön csoportba tömörültek a francia kék- ingesek, Valoissal az élükön, akik természete­sen a jobboldali radikálizálódás alatt semmi esetre sem a kérlelhetetlen fajmozgalmat értik. A francia fasizmus egyik ismertebb képviselője báró Bobért de Fabre Luae (nem tévesztendő össze az antimilitarista Fabre Lu- ce-vel), valamint a mindig nyugtalan Gustav Hervé, aki pár évvel ezelőtt megalapította a nemzeti szocialista pártot és lapjában, a Vic- toireban, heves röppentyűket ereget a francia kormányok felé. De, hogy kevés sikerrel mű­ködik, annak jele, hogy napilapját az utóbbi időben kénytelen volt hetilappá átformálni. Angliában is van egy apró fasiszta párt Mos- leyval, Churchill vejével az ólén. Mosley két­ségtelenül jelentékeny szónok, szívós harci ter­mészet, időközönként pártja hallat is magáról, de belátható időn belül komolyan nem kezel­hető, mert semmi sem ellenkezik úgy a fasiszta teszmekörrel, mint éppen az angol nép termé­szete. i . Már komolyabb a fasiszta megmozdulás Lengyelországban, Lengyelország Pilsudszkl katonai diktatúrájával már hosszabb idő óta széttörte a parlamentárizmus bilincseit, de az „integrál-hazafiak“ nincsenek megelégedve á marsallal. Lengyelországban is solftan vannak, akik Lengyelország számára a nemzeti szoci­alizmus tanításait és módszereit ajánlják. En­nek az irányzatnak vezére, amely főképpen a diákságra támaszkodik, Roman Domszki, aki „erőteljesebb külpolitikát és a nemzeti kisebb­ségek teljes kikapcsolását“ szorgalmazza. Jugoszláviában is régóta működnek olyan szervezetek és különítmények, amelyek a nem­zeti gondolat teljes érvényesülését, az anti- demokratizmust hirdetik és az idők változásai­nak megfelelően át akarják alakítani Jugo­szláviát korporációs állammá. De ha lesz is valaha Jugoszláviában fasiszta ideológiában megtermékenyült államrendszer-változás, a korporációs állam helyett inkább szövetkezeti állam, termelési szövetkezetek képviseletén nyugvó állam lesz. Érdekes, hogy erős jobbol­dali, sőt fasiszta hajlandóságok észlelhetők a horvát törekvéseknél is. Letagadhatatlanul lé­tezik fasizmus Görögországban, Bulgáriában, Spanyolországban is, de ez az utóbbi fasizmus a katolicizmus gyökereiből táplálkozik. A spanyol nemzeti szocialisták főintézménye a Jons, amely havi folyóiratában tör lándzsát az autoritativ állam érvényesülése mellett. Fasiszta törekvések észlelhetők — erős val­lási alapon — a finneknél ez az úgynevezett lápua paraszt-mozgalom. Létezik fasiszta szer­vezet Hollandiában is, ahol két árnyalat áll szemben egymással. Az egyiknek vezére I. Baars, aki Mussolini-rendszerű fasizmust akar, a másik mozgalom antiszemita izü és né­met példák után orientálódik. Tudjuk azt, hogy Magyarországon is kí­sérletezik két nemzeti szocialista izü párt is, amelynek egyikét Meskó Zoltán, a másikat pe­dig a kolozsvári származású Fosta Sándor fog­orvos irányítja. Romániában is több nemzeti szocialista izü párt hadakozik a jelenlegi rend­szer ellen, Cuza, Codreanu és a többiek, mig Manoilescu folyóirata inkább az olasz rend­szerű korporációs államot sürgeti. Meg van­nak a fasisztái a cseheknek is, ahol Gajda volt légionárius táboránok táborának a mozgalma. Ami Romániát illeti, itt tudvalevőleg a fasizmus szintén próbálkozik és hol cuzistá- nak, hol vasgárdának nevezi magát. Ezeknek a fasiszta mozgolódásoknak erőviszonyai vál­tozóak, de tagadhatatlan, hogy teljesen ko­molytalanoknak nem mondhatók. Mindezideig a kormányok és hatóságok sikeresen harcoltak velük szemben, már csak azért is, mert jól tud­ják, hogy a román fasizmus felülberekedése halálos csapást mér a pártokra, nem is beszél­ve a kisebbségi törekvésekről. A különböző fasiszta mozgalmak érdekes tünete, hogy akarva, nem akarva, kénytelenek alkalmazkodni az ország sajátos viszonyaihoz és ámbár tanulnak egymástól, mégis erősen szembeállanak egymással külpolitikai téren, de éppen úgy komolyan kell venni ökot, mint ahogyan nem szabad túlbecsülni sem a jelentő­ségüket. A munkanélküliség szaporodása, az ifjúság elhelyezkedésének reménytelensége, a párturalom példátlan elsekélyedése e mozgal­makat napról-napról felduzzasztják, még ak­kor is, ha imminens kommunista veszedelem nem is fenyegeti ezeket az országokat, hogy, ennek alibijével igazolhassák magukat. 12 lejért elsőrangú szakember tökéletes fordításában konverziós törvény végrehajtási utasításának teljes magyar szövege Kapható: Vid@k@n a Keleti Újság bizományosainál, KoBQZSvárt a lap ucpai árusítóinál és a tőzsdékben, továbbá a Minerva könyvesboltiján és a Keleti Újság kiadóhivatalában. 15 lej értékű bélyeg beküldése esetén a kiadóhivatal keresztkötés alatt vidékre is bárhova azonnal küldi. Senki sem nélkülözheti

Next

/
Oldalképek
Tartalom