Keleti Ujság, 1933. július (16. évfolyam, 147-172. szám)
1933-07-21 / 164. szám
'Piritek, 1933. 'julius 21, KuetjUjsxg 5 Nemzeti-szocialista-e Maniu? A killers gondolat román őse, Bărnuţiu rokona volt Mamiinak, ő fogalmazta meg az erdélyi nemzeti-párt első programját, de Maniu átformálta és csak részben fogadta e! magára nézve kötelezőeknek Bărnuţiu tanait Maniu sohasem öntötte tormába antiszemitizmusát (Kolozsvár, julius 20.) Nemrégiben az az igazán fantasztikusan ható hir járta be a sajtót, hogy Maniu Gyula, a nemzeti-paraszt- párt volt elnöke nemzeti szocialista pártot alakit. A verzió érthető feltűnést keltett s néhány nap múlva a Patria bizonyára Maniu utasítására, cáfoló nyilatkozatot tett közzé, egyidejűleg pedig felszóliotta a Temesváron megjelenő Vestul című nemzeti parasztpárti lap szerkesztőjét, hogy jelölje meg a forrást. A lap főszerkesztője Bocu Szever ki is jelentette, hogy a hirt lapjába távolléte alatt csempészték be. Talán nem véletlen, hogy a napokban néhány kisérő sor mellett beküldtek szerkesztőségünknek Titu Maiorescu, a hires román irodalomtörténetiró „Critica 1866—1907“ című munkáját, amely többek közt behatóan foglalkozik Simeon Bărnujiunak, az erdélyi románság politikai doktrinerének a „Dreptul public român“ cimü könyvével. A kisérő sorok pedig ezT mondották: „Bármennyire is cáfolják Maniu nemzeti- szocialista vezérségét, a dolog mégsem elvan vaiószinütlen. Hiszen 1848-ban az erdélyi román nemzeti pártnak Bărnuţiu szabta meg politikai irányát és az erdélyi román politika ezen az alapon küzdött szinte mostanig. Mamiinak közeli rokona volt Barnáján, s nem titok, hogy az ő politikai iskolájában nőtt fel.“ Ezekután kivánesian forgattuk az érdekes könyvet. Ki volt Barnujiu? Bărnuţiu a múlt század közepén Iasiba költözött. Az ottani egyetemen katedrához jutott, tanári minőségében széles kiterjedésű munkásságot fejtett ki és az ő szellemi irányzatának számos követője akadt. Titu Maiorescu részletesen ismerteti Băr- nutiu politikai elveit. Nem nehéz megállapítani, hogy Barnujiu faji elmélete, ha nem is fedi teljesen, de kétségtelenül igen közel jár a hitleri programhoz, vagy Cuzáék és Zelea Codreanuék faji, illetve politikai elméletéhez. Néhány idézet: A régi pogány kultúra feltámasztása. Titu Maiorescu könyvének 137. oldalán ezeket Írja: „Barnujiu tanításának egyik legfontosabb tétele, hogy: \ a keresztény vallás veszedelmes és helyét az ős római pogány kultusznak kellene elfoglalnia, mert ez talál a román nép természetéhez.“ Hitler, Cuza, Zelea Codreanu szintén arra az álláspontra helyezkednek, hogy a keresztény vallás a mai formájában elpuhitja az embereket és éppen ezért meg kell tagadni az ó-szövetséget, amely zsidók munkája. Ugyancsak Bărnujiu hirdette a következőket: „A jelenlegi földosztás nem igazságos. A románoknak jogukban áll tulajdonukba venni a földbirtokosok területeit, ezt pedig egyenlően keli megosztani az összes románok között, a jövőben pedig mindenki egyforma meny- nyiségü földtulajdonra tarthat igényt.“ Kézenfekvő feltevés, hogy Bărnuţiu tanai hozzájárultak az agrárreform megvalósításához. Cuza és a vasgárdisták ugyanezt mondják. Bărnujiu tanainak egy másik, igen érdekes tétele ez is: „Idegenek nem lehetnek romániai földtulajdonosok, sőt a románságnak jogában áll az idegeneket kidobni, hogyha érdekeik igy kívánják.“ Mintha csak Hitler^ beszélne! Lássuk most, hogy Maniu milyen mértékben vallja közeli rokonának és az erdélyi nemzeti-parasztpárt hajdani programadójának elveit? Maniu karakterizálni, vagy politikai programját meghatározni, egyike a legnehezebb problémáknak. így kiinduló pontnak csak beszédeit vehetjük s megfigyelve eddigi politikai magatartását, ezekből vonhatunk le bizonyos következtetéseket. A tél folyamán, mint ismeretes Sever Stoica könyvet irt Maniuról. Nyugodtan állíthatjuk, hogy ez az egyedüli irás, amely Maniuról a valósághoz közelálló portrét rajzol. Maniu és a faji problémák. Abból a tényből, hogy a nemzeti-parasztpárt főleg és szinte kizárólag a falura épit, vagyis a parasztságot tekinti az ország szilárd és megingathatatlan alapjának, sok mindenre lehet következtetni. így többek között a faji gondolat diadalára is. A liberálisok például a latájner osztályt képviselték, mely egyetlen országban sem tisztán népi eredetű, hanem a bevándorlások és vegyes házasságok következtében kozmopolita jellegű. A liberálisokkal szemben Maniu tehát elsősorban faji alapon áll és mindent a parasztságra, illetve a néptömegekre épit. Hitler akárcsak Bărnujiu, a népköztársaság mellett tört lándzsát. Maniu ezzel szemben royalista. Károly király hazatérésének tulajdonképpeni előkészítői és végrehajtói Vaida- Voevod Sándor, jelenlegi miniszterelnök és Maniu. Itt tehát eltértek Bărnuţiu és Maniu utjai. Aminthogy nem is tételezhető fel, hogy szolgailag lemásolta volna Bărnujiu propagandáját Maniu ezenkívül mint politikus is — teli- vérdiplomata. Egész életében taktikázott, ellentétben Vaidával, aki sikereit kizárólag politikai nyíltságának és határozott fellépésének köszönheti. Maniu az öröknegáció embere, aki ha valamit építeni akart, korántsem harci módszerekkel, hanem diplomata rabulisztiká- jával vitte keresztül. Ez sem vall nemzeti szocialistára. Hitler, Cuza és társai, a barrikádok emberei, akik félretéve minden más szempontot, ahogy egy régi népmondás mondja: bottal ütnek a tóba. Végső konklúzióképpen állapítsuk meg: Maniu három dolgot örökölt Bárnujiutól: 1. A faji gondolatot. 2. A földosztás eszmei elképzelését, 3. és mérsékelt antiszemitizmusát. Ezt az utóbbit a következőkkel támasztjuk alá: Maniu 1924-ben a szociológiai intézetben előadást tartott a kisebbségi kérdésről. Beszédének volt egy kitétele, egy felkiáltás, amely szinte öntudatlanul ugrott ki gondolatköréből. — A zsidók a román delegáció konciliáns magatartásának köszönhetik, hogy most egyenlőek velünk. Természetes, hogy ez az antiszemitizmus semmiképpen sem hasonlítható össze a Hitlerével, vagy a Cuzáékéval. Maniu antiszemitizmusát sohasem öntötte formába, hanem elraktározta — talán örökre. Demeter Béla. Székelyföldi útmutatót adott ki Bányai János, az ismert székely geológus Bányai János, a kiváló geológus-tanár tervbevette, hogy a közönségnek és különösen a kirándulóknak, turistáknak könnyen hozzáférhető formában az eglész Székelyföld nevezetességeit, emlékeit és szépségeit feltáró, annak jelentőségét bemutató füzetes vállalkozással hívja fel erre az elhanyagolt keleti Svájcra a figyelmet és ezzel is igyekszik az idegen forgalomba minél intenzivebben belekapcsolni. A Székelyudvarhely városát bemutató első füzet a napokban jelent meg és ebben a legrészletesebben, a legmodernebb Bedecker-rend- szer szerint bemutatja, hogy mit nyújt Székelyudvarhely. A városra vonatkozó rövid, de kimeritő történelmi adatok előrebocsátásával tájékoztat a város természeti viszonyairól, földrajzi és földtani helyzetéről, kulturális, gazdasági és kereskedelmi intézményeiről, történelmi, művészeti emlékeiről, szociális intézményeiről, szórakozóhelyeiről, természeti ritkaságairól, geológiai és egyéb unikumairól. Negyven oldalra tömörítve mindent megkap, amit a székely anyavárosról a benne megfordulónak tudnia kell. A tudományos és mindvégig érdekes és értékes feldolgozás mellett a turistáknak és kirándulóknak nélkülözhetetlen összes adatokat a legpraktikusabb és könnyen áttekinthető formában nyújtja teljesen uj és modern elképzelés szerint. Bányai János rendkívül értékes és hasznos munkát végzett e füzet közrebocsátásával, amelyet rövidesen követni fognak a többi füzetek is, úgy, hogy a sorozat befejeztével egész Székelyföld csodás múltja, jelene és szépségei feltárulnak előttünk. * Az uj konverziós törvény végrehajtási utasítása magyar fordításban kapható dr. [Mandel Fordító Irodában, Cluj, Memorandului 24. Ára 30, vidékre 40 lej. Könyv- és papirkereskedők, könyvnyomdák 1084. ÉVS NAPTÁRSZÜKSÉGLETÜKET legolcsóbb árban szerezhetik be a Heti- és havi asztali- és fali elöjegyzőnaptárak agendák, zsebnaptárak faliabroszok, kosaras- és m wmauRsssBi*. szakmanaptá ra k _______ dús választékban Minerva Irodalmi és Nyomdai" Műintézet Részvénytársaság reklám naptárosztályában Ciuj—Kolozsvár.
