Keleti Ujság, 1933. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1933-07-20 / 163. szám

KeletíUjjjíg Ötszúznegyven munkanélküli Romăniăkan és hetven szdzaléUuh erdélyi Isac Emil színészeti felügyelő a magyar színházak koncessziójáról és a román-magyar kulturközeledésről (Kolozsvár, julius 19.) Megkérdeztük Isac Emil művészeti inspektort az erdélyi kisebb­ségi színészet aktuális pioblémáiról. A szín­házi koncessziókról nyilatkozott elsőnek: — Ebben az évben a minisztérium — kezdte Isacu inspektor — már számos kisebbségi koncessziót adott ki. Több, mint tizennégyet. Sajnos, a társulatokról szóló jelentéseim egy-kettö kivételével nagyon lehangolóak. Az elmúlt szezonban a közönség nem volt megelégedve fi társulatokkal, a színészeket az igazgatók nem fizették rendesen s általában leromlott a nivó. Szabadkai Jó­zsef szinigazgatót kell megemlítenem, mint örvende­tes kivételt, aki elsőrendű munkát végzett. Levelet kaptam Máramarossziget polgármesterétől, amelyben a Varos feje a legnagyobb elismeréssel ír Szabadkai társulatáról. Szabadkai Szalmát1 és Máramarossziget mellett a Szamosvölgye városaiban működött s az egyetlen igazgató, aki ame'lett, hogy megfelelő előadá­sokat produkált, pontosan fizette tagjait. Ritka az olyan színigazgató, akit meg lehet dicsérni, ezért jól­esik Szabadkairól beszélnem. — A kolozsvári Magyar Színházzal kapcsolatban az lenne a cél, hogy az erdélyi magyar kulturális élet vezetője legyen, amit magam is nagyon óhajtok. — Nagy kérdés a színházi anyag beszerzése és pótlása. Az 1926-ban tartott berlini nemzetközi kon­gresszus szabályozta a szerzői jog védelmét, amelyen kölcsönösen megállapodtak az egyes országok a szerzői dijait beszedésének módozatairól, Romániában külön tot vényt hoztak a szerzői jog védelméről, amely a leg­modernebb szellemben szabályozza a kérdést. A szerzői dijakat Romániában a Societatea Compozitorilor Ro­mani, a román zeneszerzők szövetsége szedi be. Ez a szerv, amely ellen annyi kifogás és panasz merült fel. Ehhez hasonló egyesület mindenütt a világon van s egyetlen célja az, hogy a szerzőknek biztosítsa szellemi termékeik ellenértékét. A minisztérium állandóan el­lenőrzi az egyesület működését s ilyenformán vissza­élések nem történhetnek. Ha egyes alantas közegek rém járnak el szabályszerűen, ebből kifolyólag nem lehet mindjárt az egyesületet támadni. Mindenesetre ajánlatos, hogy mindenki szabályos nyugta ellenében teljesítse fizetéseit az egyesületnél, amely nyugtán fel kell legyen tüntetve az, hogy milyen célra történt a befizetés. — Éppen a panaszok miatt bekértem az egyesü­lettől az erdélyi megbízottak névsorát. Ezt megküldöt- ték nekem s egyben kimutatást is kaptam arról, hogy az. utóbLi években milyen összegeket szedtek be s eb­ből mennyit juttattak a magyar színpadi szerzőknek, akiknek a legtöbb panaszuk volt arra, hogy nem kap­ják meg- Romániából járó tandemjeiket. Ezek a szám­adatok a következők: 1929-ben befolyt 964.955 lej, amiből a magyarországi szerzőknek 138.834 lej jutott. 1930-ban 2,044.918 lejből 523.879 lej, 1931-ben 1,993.330 lejből '407.792, 1932-ben 1.594.757 lejből 175.108 lej, a folyó év első felében pe­dig 1,043.532 lejből 150.651 lej került Magyarországra, tehát összesen 1,338.264 lej. — Ezekért a számokéit természetesen nem válla­lná lelelöíbcget, de nem valószínű, hogy az egyesület Migras? s A marxizmus csődje Tartalma: A Kapitalista világrend kialakulása. A libs- * • ralizmus ti gyakoriul következményei. A i: marxizmus és gszociáilsta elméiét. Kautsky. jl Lenin. Trotíkij. Stalin. A* ipar szdéiaüzyáss S ... Oroszországban és a munkásság helyzete,' A !j mezőgazdaság szocializálása és a parasztság l! Sáiv helyzete. Szocializmus vagy álíamkapitaliz- mus. Az ipar fejlődése az elmúlt száz esz­Lbdűítl jendő alatt. A mezőgazdaság. Az uj födera- ! kapható a tiv eazda,ági renäi { „MINERVA" KÖNYVESBOLTBAN f CLUJ—KOLOZSVÁR. Ij j f c a valóságnak meg nem felelő adatokat közölt volna velem. — Hegy e szerzői jogot mennyire tiszteletben tart­ják Romániában, arra vonatkozólag megemlítem, hogy két német szerző részére kártérítést ítélt meg a bíró­ság, mi- el Brailában egy vendéglős vendégei előtt mű­ködtette rádióját, amely a szerző müveit közvetí­tette. — Most állítja össze a kultuszminisztérium az ösz- szos romániai színházak, filmszínházak, varieték stb. kataszterét. Ezzel kapcsolatban a színészeket is ösz- szeirják. Az összeírás szerint ötszáznegyven munka­nélküli színész van Romániában. Ezeknek hetven szá­zaléka erdélyi. Ennek az az oké, hogy a szinész szin­dikátus vizsgáin nem eléggé vigyáznak arra, hogy ki kerül a színészek közé. Áttérünk a külföldi színészek gyengébb szereplé­sének ügyére. — Külföldi színészek legfeljebb tizenöt napig mű­ködhetnek az országban, — mondja az inspektor — az engedélyek kiadása a magyar színészekre vonatkozó­lag a budapesti román követség ajánlása és az én re­ferátumom alapján történik. Az egyetlen feltétel az engedélyek kiadásánál, hogy az illető szinész európai szemmel nézve kiemelkedő művész legyen. Salamon l;óia kapott most engedélyt, de azzal a feltétellel, hogy erdélyi színészekből kell össseá’litania társulatát. Ezzel a megszorítással segítünk nz erdélyi magyar színé­szeken, akiknek Salamon turnéja némi jövedelmet fog biztos-.tanj. — Nekem kell ellenőriznem a műkedvelő társula­tok álta1 előadandó darabokat, Állandóan érkeznek hozzám e aarabok mindenféle nyelven, ukránul és szer­bül is, sokszor ceruzával írva, úgyhogy a legnagyobb i chézségekbe ütközik azok elolvasása. Az inspektorá- tusmak vannak minden nye’ven tudó emberei. De ké­rem írja meg, hogy ne türelmetlenkedjenek a műked­velők, n.ert legalább egy hónapra van szükség, hogy az ilyen darabokat el tudjuk olvasni. Általában a leg- szafcadelvübben kezeljük a darabokat s alig néhány esetben történt meg, hogy visszautasítottunk néhányat Közülük. Hirtelen visszatér a magyar színészek beengedésé­nek ügyére s megemlíti, hogy n Kolozsváron tartóz­kodó Rózsahegyi Kálmán felkereste s informálta azok­nak a színészeknek a panasze.il ól, akik nem kaptak működési engedélyt. — Megnyugtattam, hogy a román állam mindig megkülönbözteti az igazi művészeket a talmiaktól s aki megérdemelte, az felléphetett Erdélyben. Hiszen eléggé bizonyltja ezt az, hogy több magyar művész kapott ki­rályi kitüntetést, igy Thermo János, Révay Károly, Leövey Leó, Váradi Miklós. A román-magyar szellemi együttműködésre kerül most a beszéd sorja. — A budapesti Hunnia filmgyár meghiyta Jean Mihailt, a legjobb román filmrendezőt három film rendezésére. Az egyik már elkészült, a másikat, amely­nek erdélyi a tárgya, most csinálják három verzióban. — Sokkal jelentősebb ennél az, hogy az egyik bu­karesti nagy könyvkiadó vállalat ősszel könyvsorozatot Indít meg. Az első sorozat tíz írója között helyet talál két eidélyi magyar író is. Ezek: Tamási Áron és NyLrö József. Tamásinak Abel a rengetegben című regénye jelenik meg román nyelven, míg Nyirönek Kopjafák c. müve kerül a román olvasóközönség elé. A könyvek húszezer példányban jelennek meg egyelőre, tehát ha csak egy kiadást érnek is meg, már szép összeget biz­tosítanak Íróiknak. En magam nagyon szívesen válla­lom erdélyi magyar irők müveinek román kiadóválla­latoknál való elhelyezését. — A román közönség mindig szívesen fogadta a magyar vonatkozású kulturte imékeket. így 1912-ben r. Ncuă Revistă Română mac var számot adott ki, amelyben az akkori összes kiválóbb magyar vezető emberek megszólaltak, köztük gróf Tisza István is. A Densusianunak, a francia akadémia tagjának lapja, a Viata Română ismertette meg Ady Endrét a román néppel, a kultuszminisztérium íredig néhány evvel ez­előtt román nyelven adta ki Petőfi és Madách élet­rajzait. A román-magyar kulturális közeledés kérdésé­nek azonban csak hozzáértők nyúljanak hozzá... Csütörtök, 1933. "julius 20. Jme, asszonyom a fegujaöő párisi kreáció ! 71 Trancine puber a legkellemesebb illatu. Minőségéért LUB1N vi­lághírű neve felel. 71 Trancine parföm a legritkább eszenciákból teljesen uj összetételében meghódította a legigény- teljesebbeket is. 71 Trancine kölnivíz különlegesen finom illata a tavaszi szellő üfleségével hat, a párisi nők kedvence Tömeges áthelyezésekkel forgat­ták fe! a kolozsvári betsgsegélyzö munkarendjét (Kolozsvár, julius 19.) Különös és nehezen magyarázható rendelkezés érkezett a kolozs­vári betegsegélyzőhöz. Ismeretes, hogy a mun­kás betegsegélyző intézményét a Kegátban csak a közelmúltban vezették be és a tisztvise­lők betanítására Erdélyből vittek szakembere­ket. Ennek ellenére a regáti hivatalok nem tud­tak hivatásuknak kifogástalanul megfelelni. Az egészségügyi minisztérium, úgy kivánta or­vosolni a minduntalan felmerülő panaszokat, hogy Erdélyből rendelt ki ismét tisztviselőket a Regátba. Az újabb tisztviselőáthelyezés nagy riadal­mat keltett a kolozsvári betegsegélyző tisztvi­selőinek körében. Ugyanis az uj rendelkezés mind régi és jól bedolgozott tisztviselőket he­lyez át eldugott ókirályságbeli városkákba. A rendelet értelmében Vasi, Selegean és Filip Irina Bacauba, Stanescu és Bor Joan Cserno- vicba, Bandii Josif, Prejmerean, Csűrös Jakab és Anna Kisenevbe, Slovaca Traian és fele­sége, valamint Kömöcsi István Konstancába mennek. A rendelkezés különösen azért talált nagy ellenszenvre az érdekeltek körében, mert a tisztviselők nagy része családos ember, akik elhatározták, hogy megfellebbezik az egészség­ügyi minisztérium határozatát. * Az uj konverziós törvény végrehajtási utasítása magyar fordításban kapható dr. Mandel Fordító Irodában, Cluj, Memorandului 24. Ára 30, vidékre 40 lej. Am 'értéknél több a bizalom! 1 t.ofctaigouaig

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom