Keleti Ujság, 1933. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1933-07-20 / 163. szám

Csütörtök, 1933. Julius 20. KuetiUjsxg s KanosstzaJ árasba IcerfjeSlélc Hodcjyail és Veress Dóimtól ■■iruiminnwiii *. Mindketten lemondotfak fanílóegyesülefi elraölcséfjulsről ^ Icatli. fanafoegyesIflleS kimondta, Saocşy a "Veress öónát nyilatkozafiáya! nem azonosítja magái (Székelyudvarhely, július 19.) A Hodgyai Géza és Veress Dónát-féle ismert ügyben újabb fordulat történt. Ez a két udvarhelymegyei ta­nító, akiknek nyilatkozatát felhasználták Genfben a kisebbségi iskolapanaszok elutasí­tására, mindenképpen a legsúlyosabb hely­zetbe került. Mindaketten azt állítják, hogy kényszer körülmények hatása alatt adták a nyilatkozatot Mărginean revizornak, akinek révén a román kormány az ismert módon hasz­nálta fel. Mihelyt az ügy napvilágra került, az egész magyarság megdöbbent felháborodás­sal vett tudomást róla, sőt külföldi lapok is foglalkoztak a kérdéssel. Amint megírtuk az illetékes egyházi főhatóságok is mindakét ta­nító ellen fegyelmi vizsgálatot rendeltek el. A ref. egyházi biróság Hodgyai Gézát dorgá­lásra ítélte. A Veress Dónát elleni fegyelmi vizsgálat eredménye, amelyet a róm. kath. egyházi atóságok folytattak le, elsőfokon át­helyezés volt, amit Veress Dónát megfellebbe­zett. Az ügyben a napokban jött meg a végle­ges, jogerős ítélet, amely szerint az egyházi másodfokú biróság az első­fokú biróság Ítéletét egyhangúlag meg« semmisítette és dorgálásra, igazgatói megbízatásának megvonására Ítélte, mert főhatósága tudta és beleegyezése nélkül járt el. A büntetés kiszabásánál a biróság enyhítő körülménynek vette a vádlottnak a kath. iskolák érdekében eddig kifejtett műkö­dését, valamint azt, hogy „vádlott részéről az ártó szándék és rossz hiszemüség nem volt bizonyít­ható“. Másik fordulata az ügynek, hogy úgy Hodgyai Géza, mint Veress Dónát az ismert nyilatkozatot, mint a ref., illetve kath. tanitók egyesületének elnökei tették, illetve a revizor ezt a körülményt használta fel, hogy egyéni eljárásukat, melyhez a tanítói karnak semmi köze nem volt, úgy tüntesse fel ha indirekte is, mintha ilyen minőségben, mint testületi veze­tők jártak volna el. Ilyen előzmények után nagy meglepetést keltett az a tény, hogy a ref. tanítóság újból Hodgyai Gézát választotta meg elnökének. Voltak, akik ezt a körülményt úgy igyekeztek beállítani, mintha a tanítói testület ezáltal azonosította volna magát a Hodgyai eljárásá­val újabb bizalma nyilvánításával. Ezzel szem­ben az a valóság, hogy a Hodgyai újabb meg­választása még májusban történt, tehát ezelőtt, mielőtt bárkinek tudomása is lett volna szomorú genfi szerepléséről. Maga Hodgyai is érezte, hogy ilyen körülmé­nyek között nem maradhat egy ilyen testület élén még abban az esetben sem, ha egyébként rehabilitációja megtörtént volna és ezért a na­pokban írásban benyújtotta lemondását a me­gyei ref. tanitóegyesületi elnökségről. Sőt tovább is ment a sajtónak adott nyilatko­zatában, amelyet a Keleti Újság is ismertetett, leszögezte, hogy kényszerhatásnak engedett. Legújabban arra illetékes fórum előtt kijelen­tette, hogy bármely pillanatban kész, bármely fó­rum előtt olyan nyilatkozatot tenni, amely az igazságot és történelmi való­ságot, a korábbi nyilatkozatra való kényszerítés körülményeit és tényét feltárja. Egyelőre ennyi történt a Hodgyai Géza ese­tében. Veress Dónát szintén ezt az utat követte. Már két Ízben benyújtotta lemondását az el­nökségről. Az őszi tanítói egyesületi gyűléseié azonban nem került a lemondás, mert ez akkor még nem volt aktuális. A napokban tartott újabb közgyűlésen megismételte lemondását és kérte annak elfogadását, hivatkozva a nyi­latkozat-ügyre. A közgyűlés az elnök lemondá­sát, tekintettel azon körülményre, mely őt erre késztette, tudomásul vette és elfogadta. Az uj elnök választását pedig az őszi közgyűlésre halasztotta. Az üggyel a közgyűlés részletesen foglalkozott és egyhangú határozattal kimondotta, hogy a Veress Dónát elnöktől vett nyi­latkozattal, annak tartalmával magát semmiben nem azonosítja és az egész megtörtént esetet elitéli. Az elnök személyével szemben sajnálatának adott kifejezést a kínos ügy és ebből származó meghurcoltatás miatt. Kérdést intéztünk Veress Dónáthoz, hogy mi a további szándéka a nyilatkozat-üggyel kapcsolatosan, aki a következőket mondotta: — Súlyos meghurcoltatásom és az a vád, hogy az iskolai ügyek és fajom árulójának tüntetnek fel arra kényszerit, hogy az ügyet biróság elé vigyem s azt min­den részletében tisztázzam. Harminckétévi tanítói működésem és kartár­saim bizalma s annak hét évig tartott meg az elnöki tisztségben a bizonyíték arra, hogy ez a vád nem érhet engem. Maga az egyházi bíró­ság Ítélete és kartársaim, az érdekelt szülők, elöljáróim állapították meg rólam, hogy egy elmúlt évtized alatt minden körülmények kö­zött és helyzetben exponáltam magam az isko­lák védelmében. Azon sajnálatos helyzetbe, amelybe ez ismert ügyből kifolyólag jutottam jóhiszeműségem mellett rajtam kivül álló kö­rülmények voltak az okai. Kijelentem azonban ezúttal is, hogy amikor a történtek az üggyel kapcsolatosan tudomásomra jutottak, több irányban lépéseket tettem a sérelem orvoslá­sára, de sikertelenül. A kérdés tehát még lezárva nincs és újabb fejleményei lesznek. Kétségtelen azonban, hogy a két szerencsétlen kisebbségi tanító esete világosan mutatja, hogy milyen eszkö­zökkel oldják meg a kisebbségi problémákat a politikában. Újabb súlyos sérelem érte a nyugdíjasokat V. A nyugdíjpénztár mellőzi a minisztertanácsi határozatot és sokkal nagyobb összeget von le, mint amennyire jogosítva van (Kolozsvár, julius 19.) Az 555/933. számú minisztertanácsi határozat értelmében folyó év május 1-től kezdve a nyugdijlevonásokat a következőképpen kell megejteni: A 2000 lejen felüli nyugdijaknál levonandó az 1933. már­cius havi drágasági pótlék 6 százaléka. A ren­delet értelmében az alapnyugdij teljesen érin­tetlen marad­Ugylátszik azonban a nyugdíjpénztárban nem olvassák a rendeleteket. 11.216/933. szám alatt ugyanis olyan utasítást küldtek a pénz­ügyigazgatóságoknak, hogy az alapnyugdij és a drágasági pótlék együttes összege után redukálják a hat- százalékos áldozati adót, ami nyílt megsértése a minisztertanácsi hatá­rozatnak és súlyos megkárosítása a nyugdíja­soknak. A pénzügyigazgatóságok a nyugdíjpénz­tár utasítása szerint járnak el s igy az alap- nyugdijból is levonják a 6 százalékot. A súlyos esetre felhívjuk Vaida miniszter- elnök ur figyelmét, mert nem ez az első eset, amikor a nyugdíj- pénztár szembefordul a minisztertaná­csi határozattál s károsítja meg az amúgy is a gazdasági lej­tőn haladó nyugdíjasokat. A nyugdíjpénztár bürokráciájának jellem­zésére Írjuk meg ezt az esetet: M■ L. kolozsvári, Dónát úti állami nyugdí­jas 1929 tavaszán fellebbezést nyújtott be a nyugdijmegállapitás ellen. Kérvényét szabály­szerűen felíiljiélyegezte. Négy évig teljesen eredménytelenül várt. Minden lehető eszközt igénybe vett, de a nyugdíjpénztár mégcsak nem is válaszolt. A fellebbezés benyújtásától számított négy év múltán hivatalos leiratot kap, amelyben figyelmeztetik, hogy haladékta­lanul küldjön fel 12 lej értékű okmánybélye­get, mert a fellebbezését nem bélyegezte felül­MEGJELENT ! A romániai könyvpiac szenzá­ciója, Körmendi Ferenc világhírű 1000 angol fonttal díjazott regényének, UDAPESTI KALAND i-NAK OLCSÓ PROPAGANDA KIADÁSA. Az 500 oldalas diszes kiállítású könyv már átvehető a Keleti Újság kiadóhivatalában Cluj-Kvár, Strada Baron L, Pap (volt Brassal usca) 5« i 4 mi 44 Eej MEGJELENT! lefizetése ellenében. Eddig A buda­pesti kaland ára 180 lej volt. Vidé­kiek küldjenek be 54 lejt. Minthogy A budapesti kaland olcsó kiadása csak korlátolt számban készült, mindenkinek érdeke, hogy mielőbb átvegye a regényt, melyből nem jelenik meg második kiadás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom