Keleti Ujság, 1933. július (16. évfolyam, 147-172. szám)
1933-07-20 / 163. szám
BUDAPEST V ha postal» ln Immen« No. 24.253—192?. CsUtöríöH *!5afSSSrSS. Ara 3 lel ietiUjsäg Előfizetési árak belföldön: Egész évre S00, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy évre 60, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. — Egyes szám ára Magyarországon 20 fillér. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP XVI. ÉVFOLYAM - 163. SZÁM . Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj-Koloza- vár, Strada Baron L. Fop (volt Brassal ucea) 6. szám. Telefon: 608. — Levélcím: Clnj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. Vaiszlovich EffY péi®2:ía£BS¥iBSsfiisi Isii®* tlejy egy®! Itapcsolafipain IHafyysifcelioralaeii let art ózt at f ált fik ifiksii rasgárJisták vezérét Házkulafásl larlolinlc efţy csomó szebeni vasgárdíSslánál is, akik színién ossz eköf le lésben álEialc a pénzliainisilókkal Nem világraszóló eset, nem lesz belőle diplomáciai affér, de még csak belpolitikai háborúság sem. De mégis érdemes ide jegyezni, mert ennél jobban nem is lehetne jellemezni azt a rendszert, amely exisztenciák sorsa fölött itél könnyű szívvel, arra azonban nem gondol, hogy egyének élete és halála szoros összefüggésben van az állam életével és konszolidációjával. A nagyváradi Park-szállóról van szó és immár országoshirii gazdájáról, Vaiszlovich Emilről, aki szemben ezer és ezer, millió és millió opportunus polgárral, elhatározta, hogy makacs elszántsággal kitart a maga igaza mellett, kerüljön akármennyi pénzébe. Vaiszlovichnál tudniillik az volt a helyzet, hogy ő Teáért várni akár húsz évig is, ráért zárva tartani pompás, luxuriózus hoteljét évek hosszú során át és azzal sem törődött, ha csak. halála után nyitják ki a hires Rákóczi úti szálloda perzsaszőnyegekkel kipárnázott szobáit, amelyek hiába várták az utóbbi időben a vendégeket. Mert csak Vaiszlovich engedhette meg magának azt a luxust, hogy tüntetésül évszámra lehúzza a hotelszobák uccára néző zöld rollóit és még hírmondót se engedjen be a Park-hotel gondosan lezárt kapuján. Vaiszlovich azonban nemcsak gazdag, hanem makacs ember is, aki annyi idő után diadalmasan mondhatja el, hogy győzőin Anélkül, hogy kérte volna, előkelő közéleti férfiakból álló delegáció jelent meg a hoteljében a törvényszéki elnök és a pénzügyigazgató vezetése alatt, megvizsgálták visszamenőleg a számadásait megállapították, hogy Vaiszlovich teljes joggal tiltakozott a hoteljére kirótt húszszoros adó ellen, megsemmisitették évekre visszamenőleg az adókivetést és megígérték, hogy a jövőben a tényleges jövedelemnek megfelelően állapítják meg a szálló adóját. Miután pedig a lovagias affér lojális jegyzőkönyve ilyenformán elkészült, Vaiszlovich Emil hasonló lojalitással bátran kijelenthette, hogy a szállodát megnyitja és a közönség rendelkezésére bocsátja. A nagyváradi pénzügyi hatóságokat bizonyára az a meggondolás vezette ennél az aktusnál, hogy kár volna az államot továbbra is elütni attól az adójövedelemtől, amelyet a szálloda nyitvatartása esetén évről-évre elkönyvelhetne és ezért tartották meg azt a meglepe- tésszerü vizsgálatot, amely ilyen megnyugtató módon fejeződött be. Csakhogy akármennyire is helyeseljük és méltányoljuk ezt a nobilis gesztust, önkéntelenül is fel kell vetnünk a kérdést: miért csak évek múlva és miért csak ebben az egyetlen esetben? Miért nem járnak el a hatóságok Nagyváradon, de máshol is minden esetben hasonlóan koneiliáns módon? Mert ha ezt tennék, hogyha az adómegállapitásnál mindig ilyen méltányos álláspont érvényesülne, akkor sokkal kevesebb csőd volna Romániában és sokkal kevesebb adófizető menne tönkre, megmentve a saját exisztenciáját és az állam adójövedelmét. Nem lehet cél az állam érdekeinek egyoldalú figyelembevételével kétségbeesésbe, öngyilkosságba, szegényházba kergetni az adóalanyokat, mert egyesek pusztulása, ha tömegestől következik be, az államot is lejtőre viszi. Az adóbehajtás szigorúsága csak akkor indokolt, hogyha a kivetett és követelt adó arányban is áll az iparos, a kereskedő, a szállodás és általában a sokrétű társadalom minden egyes dolgozó polgárának jövedelmével. Vaiszlovich Emil kiböjtölte ennek az elvnek a győzelmét, de — ismételjük, — nem minden adófizetőnek a háta mögött áll ott a Vaiszlovich-vagyon, tehát nagyon kevés ember tudja elérni azt, hogy passzív rezisztenciájával egy ilyen objektiv bizottság kiküldését kikényszer itse. Nem a polgároknak kell tehát megváltozniok, hanem a rendszernek! (Bukarest, július 19.) Néhány nappal ezelőtt a szebenmegyei Resinariban egy pénzhamisító bandának jöttek a nyomára. A nyomozás messzeágazó szálai olyan eredményekre vezettek, hogy a bukaresti nyomozó hatóságoknak is szerep jutott az ügy felderítésében. Stanescu bukaresti vizsgálóbíró a fővárosi főügyészség egyik vezetőjével együtt tegnap Nagyszebenbe utazott, ahol szenzációs házkutatásokat tartott. Elsősorban Bicheanu ügyvédnél, a szebeni vasgárdisták vezetőjénél, akinél lázitó röpiratoket és a vasgárdára rendkívül kompromittál' velezést találtak. Többek között Ba,nea, a iaşii vasgárdisták elnökének egyik levele is a hatóságok kezei közé került (Bukarest, julius 19.) A kormány bukaresti lapjai Madgearu londoni tárgyalásait igen eredményeseknek mondják s a pénzügy- miniszter jelentős sikereiről számolnak be. Ez a siker abban állana, hogy Románia számára negyvenezer vagonban állapították meg azt a búzamennyiséget, amit exportálhat. A másik eredmény pedig az volna, hogy a külföldi tartozások törlesztésére nézve elismerték Londonban, hogy a búzatermő államoknak köny- nyitéseket kell nyújtani. Kétségtelen, hogy Madgearu miniszter erős tevékenységet fejtett ki Londonban és az agrártermelő államok tárgyalásain nagy odaadással vett részt. A fizetési kötelezettségek enyhítésére nézve azonban nincsen még szám- beU pozitiv eredmény s az a várakozás, hogy a júliusi esedékességeket a londoni konferencia fogja lemérsékelni, vagy későbbre kitolni, nem bizonyult alapos reménységnek, amint erről hivatalos kommüniké is szól. A gabonaexport kontingentálását pedig a dunai államok számára együttesen, egy mennyiségben állapították meg, a jövő évre húszmillió métermázsában, az 1935. évre 18 millióban. Ez a mennyiség rendezést jelent, de nem kielégítő egyik dunai állam számára sem s a végeredmény a világpiacokon sokban függ attól, hogy az oroszokkal sikerül-e megkötni a megállapodást. Az export kontingens jó hatásához itthon az is szükséges, hogy ne termeljenek többet, mint amennyi ennek a kontingensnek és a belföldi fogyasztásnak megfelel. Hogyan tudják ezt itthon igazságosan rendezni? Kifizették a júliusi törlesztéseket. Madgearu pénzügyminiszter Londonból Parisba utazott, hogy az adósságtörlesztésekre és a levél ,alapján táviratilag elrendelték Banea letartóztatását. Banea időközben elutazott Nagyszebenbe, ahol azonnal őrizetbe vették és megkezdték kihallgatását. Házkutatást tartottak egy Kopper nevű szebeni lakosnál és kedvesénél, Morariu Annánál, akiknél nagy- mennyiségű hamis pénzt, nyersanyagot és kiterjedt levelezést találtak. Resinariban letartóztatták Sas Jakab fürészgyárost és Mun- ieanu tanitót, akiknek szintén kapcsolataik voltak a vasgárdával, valamint a pénzhamisítással gyanítsitott egyénekkel. Az összes letartóztatottakat Brassóba szállították és ott folytatják kihallgatásukat. vonatkozó tárgyalásokat megkezdje. A pénzügyminisztérium határozóit cáfolatban alaptalannak mondja egyik lapnak ama tegnapi hirét, hogy a kormány beszünteti a külföldi adósságok fizetését. A hivatalos cáfolat a következőket mondja: Egyik bukaresti reggeli lap olyan párisi jelentést közölt, hogy Románia az augusztus elsején esedékes kuponokhoz szükséges devizákat, amelyeket julius elsején kellett volna egyik külföldi banknál deponálni, nem helyez/ te letétbe, ami azt jelentené, hogy a román kormány nem akarja többé adósságait idegen devizában fizetni. Fel vagyunk hatalmazva annak közlésére, hogy ez a hir nem felel meg a tényállásnak. A román kormány a júliusi és augusztusi esedékes küladóssági részleteket teljes egészükben átutalta a külföldi pénzintézetekhez, úgyhogy azok az esedékességek nap jón pontosan kifizethetők lesznek. Sajnálatos, hogy ilyen, az állam hitelének ártó hir román lapban napvilágot láthatott, amikor a pénzügyminisztérium mindig hajlandó megfejelő felvilágosítással szolgálni azoknak, akik információt kérnek. ş Rosszul járt Románia a kliringgel. A Tempó cimü lap statisztikája szerint Románia külkereskedelmi mérlege a kliring- egyezmények életbeléptetése óta 2 milliárddal passzív. Különösen Németországgal szemben áll ez, amelyből egyedül egymilliárdon felül több az import, mint a kivitel- A kormány gazdasági bizottsága ma foglalkozik ezzel a kérdéssel. A lap azt kivánja, hogy a kormány vegye revizió alá a kliring-szerződéseket, tegyen lépéseket a külföldi kormányoknál a szerződések módosítása érdekében. Külföldi devizákban lefizette Románia a jnlinsi törlesztéseket BE*—1 ■ ■ 1 MBBR—1 ............. Madgearu pénzügyminiszter megkezdette Párásban a tárgyalásokat — A clcaring-szerződések miatt súlyos terheket Tisei Románia
