Keleti Ujság, 1933. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1933-07-15 / 159. szám

4___ KeletíUjsjíg ... ————a™—ai ■im iii i — ■■» ini Elégtétel a bíróság- elé állított Mészáros Szövetségnek ■«. ■ I ———^————JÉ»­Valamennyi vádlottat feimen&etfték, rehabilitálták Caciula lőtítkárt és László vágóhídi igazgatót is (Kolozsvár, julius 14.) A kolozsvári mészá­rosok monstrepere három napig a szó szoros értelmében egyhuzamban éjjel és nappal foly­tatott tárgyalás után befejeződött. A kolozs­vári törvényszék újabb történetében nem for­dult még elő, hogy a hajnal első sugarai vi­lágítsák be a tárgyaló termet. Ez történt meg csütörtökön, amikor a délután hat órakor kez­dődő tárgyalás reggel 5 órakor ért véget. A törvényszéki tanács azért igyekezett minden­áron befejezésig vinni az ügyét, mivel szom­baton megkezdődik a biróság kéthónapos nyári szünete. A törvényes intézkedések szerint a mé­szárosok ügyét a nyári szünetben nem lehe­tett volna folytatni s ha nem tudják befejezni a tárgyalást, úgy ősszel elölről kellett volna kezdeni az egész bizonyítási eljárást. Ez ma­gyarázza a nagy sietséget s a reggel 5 óráig tarló tárgyalással való rekord felállítását. A még hátramaradt tanuk kihallgatása után éjjel 12 órakor kezdte meg Co-lfescu ügyész vádbeszédét. — Ez a per olyan jelenség, amelyen sokat ketl gondolkozni — voltak az ügyész első sza­vai, — majd a vádirat nyomán előadta azokat a körülményeket, amelyek alapján megindí­totta az eljárást a kolozsvári mészárosok el­len. Bővebben foglalkozott az ügyész a csütör­tök délelőtt vád alá helyezett László Tibor vá­góhídi igazgató személyével. Megállapította, hogy az igazgató mintegy hallgatólagos társa volt a mészárosoknak abban a törekvésükben, hogy minél magasabbra vigyék fel a húsára­kat s ezzel kizsákmányolják a fogyasztóközön­séget. Az ügyész szerint László igazgató beis­merte, hogy a városi tanács az ő előterjesztése és számításai alapján maximálta a húsárakat s ez a beismerés elég ahhoz, hogy ne férjen kétség vétkességéhez. A védőügyvédek közül elsőnek Borda beszélt Schnabel Herman nevében. Borda dr. a tényállás ismertetése után előadta a bíróság­nak, hogyan történtek a városnál a husármaxi- málások, majd áttért a hadseregszállitásokra s ezzel kapcsolatban az árlejtésekre, az odaíté­lésre és a fizetési módozatokra. Tofan inspek­tor vallomásáról megállapította, hogy azt a biróság nem veheti figyelembe. — Nyilvánvaló, hogy Tofan inspektor val­lomása nem felel meg a tényeknek, — mondta. Hiszen a hadseregnek az ellenőrzéssel megbí­zott tisztjei jónak jelentették ki azt a húst, amelyet Tofan inspektor ehetetlennek \ninősi- tett. Be van bizonyítva, hogy Schnabel szállí­tásai ellen soha semmi reklamáció nem tör­, tént. Tofan inspektor, mint Kolozsmegye leg­főbb állatorvosi tisztségét betöltő személy, bi­zonyára mindig csak a legjobb húst fogyasz­totta s azért lepődött meg a katonaságnak szál­lított húson, amely pedig természetszerű, nem lehetett elsőrendű. De az ára sem volt az. — Az ügyész ur vádját többek között az 1915. évi, a hadsereg érdekei ellen elkövetett visszaélésekről intézkedő törvényre alapozza, amelyet a háború alatt szavazott meg a ma­gyar parlament. A törvény tipikus háborús törvény, amelyet nem lehet erre az esetre al­kalmazni. i Dan Parten, dr. a Schnabel elleni vádak jogi részéről beszélt. Kifejtette, hogy nem le­het szó csalásról, mivel nincs károsult. A had­sereg, amely károsult lehetne, semmiféle fel­jelentést nem tett Schnabel ellen. Ami a ha­mis okirat felhasználásának vádját illeti, az Iparkamara által kiállított bizonyítványra semmi szükség nem volt s különben is*azt az iparkamara saját jószántából bocsájtotta ren­delkezésére. — A spekula-törvény alapján indított eljá­rások — folytatta tovább a védőügyvéd — a járásbíróság hatáskörébe tartoznak s csak ak­kor kerülhetnek tárgyalásra, ha a hivatalos jegyzőkönyveket legkésőbb 24 órával felvéte­lük után benyújtják az ügyészséghez. Ebben az ügyben semmi hasonló jegyzőkönyv nem szerepel. A törvény pedig nem engedi meg, hogy a spekula ügyeket más vádakkal össze- kapcsoltan a törvényszék elé vigyenek. — A László Tibor igazgató elleni vádak alaptalansága első pillanatban annyira nyil­vánvaló, hogy nincs mit beszélni erről: Kéri úgy a Schnabel Herman, mint László Tibor felmentését bűncselekmény hiányában. A ne us a Victor dr. a vádlottak zömének, 84 mészárosnak a nevében tart védőbeszédet. Ugyanúgy kezdi beszédét, mint Colfescu ügyész s kijelenti, hogy valóban gondolkozni kell azon, hogyan lehet egy, a törvényszék ál­tal jóváhagyott, alapszabályokkal működő egyesületet a Mészárosok Szövetségét, vádak­kal illetni éppen az alapszabályokból kifolyó­lag. Megszokott és megengedett dolog minden társulásnál, hogy az elnök részére bizonyos összeget bocsájtanak rendelkezésre a felmerülő rendkívüli kiadások fedezésére. — Nagyon furcsa jelenség, hogy a vádlot­tak padjára ültették a 84 embert, hiszen elejétől fogva nyilvánvaló volt, hogy ügyük felmentéssel fog végződni. Ha magánember feljelentése alapján indult volna meg az eljárás, úgy még meg volna az elégtételszer zésnek az a módja, hogy rágalma­zásért beperelhetnék feljelentőjüket, de mivel az ügyészség hivatalból emelt vádat, még csak ezzel sem kárpótolhatják magukat a meghur- colásért. — A spekula-törvény elleni kihágásról, ár­drágításról már csak azért sem lehet beszélni, meri hiányoznak a jegyzőkönyvek. Ha nincs jegyzőkönyv, akkor hiábavaló minden szó, amit ezzel kapcsolatban elvesztegetnek. Egyébként nem a mészárosok állapították meg az árakat, hanem a városi tanács s ha azok magasak voltak, akkor sem illeti a fele­lősség a mészárosokat. Alaptalan állítás az, hogy a mészárosok tévedésbe ejtették volna a városi tanácsot. Ha ezek az egyszerű emberek be is adtak kéréseket a tanácshoz, ezekkel a ké­résekkel igazán nem merítették ki a csalás ese­tébe előirt íondoriat tényálladékát. A hamis bizonyítványok kiállítására való rábírás vádja sem áll meg, mert hiszen az ügyészség is elis­meri, hogy az Iparkamara árai nem voltak magasabbak a maximális áraknál. Căciula iparkamarai titkár félrevezetését nem lehet bebizonyítani, tekintve, hogy a mészárosok egy szerű kéréseket nyújtottak csak be hozzá s neki meg volt lehetősége azok ellenőrzésére. A védőügyvéd az összes vádlottak felmen­tését kérte. A törvényszék reggel 5 órakor megszakí­totta a tárgyalást, az itéletkihirdetést dél­előtt 10 órára halasztotta. Délelőtt 10 órakor az összeg mészárosok ismét egybegyűltek s biza­kodva várták az Ítéletet, amelyet 10 óra után néhány perccel Jenciu elnök hirdetett ki. Vigyázzon a gyomrára Nagyon kevesen szentelnek figyelmet a gyo­morbajok első jelenségeire. A súlyos gyomor­zavarok nem egyik napról a másikra keletkeznek, azok nagyon kicsi emésztési zavarokkal kezdőd­nek, úgymint: a gyomor teltségével, puffadtság- gal, étkezés utáni könnyű rosszulléttel, s ezek a zavarok csak hosszasabb idő alatt nyilvánulnak meg idillt jelekben. Ügyeljen tehát gyomorzava­raira kezdettől fogva, az első fájdalmak jelent­kezésekor vegyen be egy fél kávéskanálnyi Magnesia Bisurata-t kevés meleg vízben, — A Magnesia Bisurata nemcsak hogy semlegesíti a gyomorsavtultengést, amely az emésztőszervek megbetegedéseit a legtöbbször okozza, de meg- puhitja és megvédi a gyomor igen kényes falait. Ez a szer lehetővé teszi, hogy tetszése szerint bármit ehessék, anélkül, hogy fájdalmas követ­kezményektől kellene tartania. — A Magnesia Bisurata kapható az összes gyógyszertárakban és drogueriákban 75 lejért, vagy nagyobb alak­ban 110 lejért. Az ítélet szerint a törvényszék nem találta bűnösöknek a vádlottakat az ellenük emelt vá­dakban s a csalás és okirathamisitás vádja alól bűncselekmény hiányában, a spekula­vádja alól pedig bizonyíték hiányában, felmenti őket. Az Ítéletet Colfescu ügyész a vádlottak felmentése miatt megfellebbezte. A mészáro­sok boldogan fogadták a felmentő Ítéletet, amely elégtételt adott nekik a meghurcolta­tásért. Az Astra gyár meghívására a törvényhozók 80 tagú társasága látogatott el Aradra (Arad, julius 14.) Hetven képviselő és sze­nátor, néhány közéleti férfiú, hölgyvendég és több újságíró érkezett Aradra az Astra-gyár megtekintésére. Az elsőosztályu váróteremben folyt le az ünnepélyes fogadtatás, ahol Botioo Elek dr. polgármester mondott üdvölőbeszédet. Kifejtette a polgármestfer, hogy az Astra-gyár mit jelent Aradnak és kérte, hogy a parlament tagjai hassanak oda, hogy az Astrát ne vi­gyék el Aradról. Ezután a vendégek a város által kirendelt autóbuszokon az Astrába hajtattak, ahol szin­tén ünnepélyesen fogadták őket. Schapira ve­zérigazgató kalauzolta végig a társaságót a gyártelepen. A munkások étkezőjében tálalták fel a diszebédet, amelynek első szónoka Pop C. Ist­ván volt, aki a királyra mondott 'pohárköszön­tőt. Ionescu Botosanu képviselő Pop C. István egyéniségével foglalkozott beszédében a nagy­rabecsülés hangján. Mihailescu szenátor meleg szavakkal méltatta az Astrában tapasztalt rendet, fegyelmet és tisztaságot. Szombat, 1933. julius 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom