Keleti Ujság, 1933. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1933-07-14 / 158. szám

KlLETIÜJSSG Péntek, 1933. julius 14. I A megpecsételt testvéri béke jegyében tilt össze a marosvásárhelyi Magyar Párt intézőbizottsága £1 kell tiinniök a magyar közéletből a békebontő hecc- lapoknak — Sebess Jenő, Hernády György és Ferenczi Zsigmondi az összetartás jelentőségéről (Marosvásárhely, julius 13.) Szerdán dél­után tartotta meg julius havi intézőbizottsági ülését a Magyar Párt marosvásárhelyi tago­zata. A feloszlatott városi polgári párt tagjai­ból kiegészített intézőbizottságnak ez volt elsőizben összehívott, nagy érdeklődés mellett lefolyt gyűlése. Sebess Jenő dr. elnöki meg­nyitójában testvéri szeretettel üdvözli a meg­jelenteket, különösen azokat, kik a magyar bé­két megteremtették Marosvásárhelyen. Nem­csak fátyolt keli vetni a múltra, hanem cementlappal kell lezárni minden olyan űrt és momentumot, mely elválasztotta idáig az egyik magyar embert a má­siktól. Felhívta aztán az elnök az intézőbizottsági ta­gokat a pártfegyelem szigorú megőrzésére, de ezalatt nem helyes és tárgyilagos kritikának a kizárását kell érteni, hanem a személyi kérdé­sek kikerülését és a többség akarata előtti őszinte meghódolást. A tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után dr. Bernády György beszélt és bejelentette, hogy minden utógondolat nélkül, igazi fajsze­retettől és testvéri szeretettől ösztönözve jöt­tek vissza a Magyar Pártba. Teljés mértékben át voltak hatva ők is annak a tudatától, hogy a magyarság összetartására ma föltétien szükség van, mivel a romániai magyarság szempontjából egészen különös rendeltetés jutott ennek a szé­kely fővárosnak. Olyan értékeink vannak ugyanis, melyeket nem szabad kihasználatla­nul hagynunk. Éppen erre való tekintettel a város polgárságának igen komoly akciót kell kifejtenie az eljövendő autonómia élőké,szitő munkálataiban cs Marosvásárhely magyar jel­legének minél pregnánsabban kell kidombo­rodnia. Egyik-másik kérdésben lehetnek véle­ményeltérések közöttünk a jövőben is, de ez semmiesetre sem csökkentheti az egy- másközötti megértést és szeretetet s különösen nem emelhet válaszfalat ma­gyar és magyar közé. Megbocsát mindenkinek, aki őt megbántotta és viszont bocsánatot kér mindenkitől, akit ő megbántott. Hálás köszönetét mond a szives, meleg testvéri fogadtatásért. Ferenczi Zsigmond dr. képviselő reflek­tál ár. Bernády szavaira és azt fejti ki, meny­nyire örvendetes esemény, hogy mindannyian együtt vagyunk. Az együttesen folytatott mun kánknak esszenciális lényegét azonban a ma­gyarság gazdasági ég kulturális megszervezése lesz!, mert magyar birtokok és magyar érté­kek vándorolnak ki nap-nap után kezeink kö­zűi- El kell valahonnan indulnia ennek a gon­dolatnak év a megszervezett magyar munka- közösségnek legyen kiinduló pontja ez az egye­sitett marosvásárhelyi magyarság. Dr. Biró István főtitkár bejelenti ezután, hogy egy Ökrös Árpád nevű tag a julius 2-i országos magyarpárti nagygyűléssel kapcsola­tosan gyalázkodó hangon irt a pártról és Ba­lázs Béla dr. ügyészt bízták meg az ügy kivizs­gálásával. Balázs Béla dr. ügyész referál az esetről és közli, hogy ökrös Árpád kizárására már nem kerül sor, mert levonta eljárásának konzekvenciáit és kilépett a pártból, amit meg­nyugvással vett tudomásul az intézőbziottság. A főtitkár az ifjúság gazdasági és kultu­rális megszervezésével kapcsolatos pártköz­ponti leiratot ismertette az intézőbizottsággal, utána pedig az njságirószervezet marosvásár­helyi csoportjának a pártirodához cimzett be­adványát olvasta fel. A beadványhoz elsőnek dr. Ferenczi Zsig­mond szólott hozzá és kemény szankciót kért a szennylapok ellen. — Nem vitatom el senkinek a jo&át ahhoz, hogy megkritizálja a közéleti férfiakat, — mondotta dr. Ferenczi, — de határozottan állí­tom, hogy azoknak a lapoknak el kell pusz­tulni, melyek a magyarság életét destruálják. Kovács Elek, Fekete Andor dr. és Fekete Gyula dr. felszólalásai után az inté­zőbizottság elfogadja az elnöki tanácsnak erre vonatkozó és dr. Ferenczi indítványával kiegé­szített határozati javaslatát. Eszerint a javas­lat szerint az iuiézőbizotság örömmel és meg­elégedéssel v*eszi udomásul az Erdélyi és Bá­náti Népkisebbscgi Ujságirószervezet maros­vásárhelyi csoportjának azt az akcióját, me­lyet úgy a Marosvásárhelyen, mint az egész Erdély területén nap-nap után felburjánzó és a tisztességes újságírással szembehelyezkedő sajtótermékek ellen indit, azt a maga részéről teljes mértékben támogatja és utasítja tagjait, hogy ezeket a magyar­gyalázó lapokat semmiféle módon ne támogassa. Egyúttal kimondja az intézőbizottság, hogy hasonló eljárás céljából az összes testvértago­zatokat megkeresi. Az impozáns intézőbizottsági ülést Radó Sándor helyettes polgármesternek a magyar városi tanácsosok munkásságáról tartott rész­letes tájékoztatása fejezte be. Tódor József. Magyar festőművész és egy angol hölgy romantikus h (Budapest, julius 13.) Körülbelül egy esz­tendeje, az Ernst-muzeum kiállításán két ide­gen, elegáns hölgy nézegette a képek színes tömegét és különösen az egyik kiállító piktor vásznai előtt álltak meg huzamosabban. Az egyik hölgy szemében ott. ragyogott a rajon­gás, hévvel magyarázta kísérőjének a képek szépségét és igy történt, hogy egymásután több napon keresztül visszatértek a kiállításra és feltűnően ős sokáig időztek ugyanannak a festőnek a képcsoportozatánál. Maga a piktor is ott volt természetesen képei közelében, ‘fel­tűnt neki a hölgyek érdeklődése és mire gon­dolhatott másra, mint arra, hogy vásárolni óhajtanak. Amikor a hölgyek újra arra sétál­tak és megálltak, a festő bemutatkozott, mint az általuk annyira csodált képek alkotója- Mindketten angolok és elsőizben voltak Ma­gyarországon. Az egyik hölgy nem fogyott ki a dicséretekből. Azontúl a művész és az angol hölgy gyak­ran találkoztak és lassan kiderült, hogy nem­MEGJELENT / A romániai könyvpiac szenzá­ciója, Körmendi Ferenc világhírű 1000 angol fonttal díjazott regényének, UDAPESTI KALAND-NAK OLCSÓ PROPAGANDA KIADÁSA. Az 500 oldalas díszes kiállítású könyv már átvehető a KeBetí Újság kiadóhivatalában Cluj-Kvár, Strada Baren L, Pap (voli Brasiai uccs) 5. 44 i e i MEGJELENT! lefizetése ellenében. Eddig A buda­pesti kaland ára 180 lej volt. Vidé­kiek küldjenek be 54 leit. Minthogy A budapesti kaland olcsó kiadósa csak korlátolt számban készült, mindenkinek érdeke, hosy mielőbb átvegye a regényt, melyből nem jelenik meg második kiadás. csak a festő képei tetszenek neki, de maga a festő is. Amig Budapesten tartózkodott a két angol dáma, a festő hűségesen ott volt társa­ságukban és amikor elutaztak, szorgalmasat! jöttek a levelek. Egjr éven keresztül folyt a levélváltás a festő és rajongója között, amikor az elmúlt hetekben a hölgy fivére küldött le­velet a művésznek, amelyben azt Írja, hogy a következő napokban Párisban lesz, nagyon fontos megbeszélnivalója van vele, kéri tehát, jöjjön ki. A festőművész elutazott és Párisban ta^ lálkozott Mr. Brun-nel és húgával. Az angol ur kedvesen fogadta a művészt s rövidesen a tárgyra tért- Tudja, — mondotta — hogy a festő és buga tetszenek egymásnak, neki, mint a család fejének, semmi kifogása a házasság ellen. Húgának külön birtoka és tekintélyes évjáradéka van és ha a művész is úgy akarja, — legyenek boldogok. A negyedik fejezet az elmúlt hét csütör­tökjén Budapesten zajlott le az V. kerületi elöljáróságon, ahol Perlrott-Csaba Vilmos, a kitűnő művész és az angol lady örök hűséget esküdtek egymásnak és nyomban utána nász­úira is mentek. A hir annyival is inkább érdekel bennün­ket, mert Perlrott évenkint sokszor fordul meg Kolozsváron, többször rendezett itt kiál­lítást. Nincs kizárva tehát, hogy legközelebb Perlrott fiatal felesége, az angol lady kísére­tében látogat el Erdélybe. Migray szenzációs könyve Marxizmus csődje 120 lejért ismét kapható a Minervánál Cluj—Kvár, strada Reg. Maria (Deák F. u.) 1. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom