Keleti Ujság, 1933. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1933-07-12 / 156. szám

sei fiház BUDAPEST V. Előfizetési árak belföldön: Egész évié 800, félévre 400, Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: CluJ-Roloas­negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP vár, Strada Baron L. Fop (volt Bras sal ucca) 5. szám. évre BO, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 VVT ^viTOTVAAT t'C 071 tvf Telefon: 508. — Levélcím: Cluj. postafiók 101. szám. pengő. — Egyes szám ára Magyarországon 20 fillér. 2L\ l. ÖVI Uh 1 Alii lob. oAAM. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. GÖMBÖS bécsi útja miatt élénk tevékenységet fejt ki a kisantant diplomáciája Londoni megállapodás alapján összeül a román-orosz vegyes bizottság Dnyesztermenli orosx IimlcjYakoFla&toIc Összeül a román-orosz vegyes bizottság vékenységet fejt ki Bécsben. ahonnan állan­dóan érkeznek az információk Bukarestbe. A kisantant és a vörös hadsereg hadgyakorlatai. Egyes lapok Bukarestben arról Írtak, hogy az oroszok a Dnyeszter mellett az idén nem tartják meg a vörös hadseregnek azt a gyakorlatát, amit jó idő óta minden évben megtartottak. A megnemtámadási paktum után lemondottak volna ezekről a határmenti katonai gyakorla­tokról. A félhivatalos Lupta azt irja, hogy a hadgyakorlatok elmaradásáról szóló hirek alaptalanok. Egyes lapok arról Írtak, hogy a kisantant államok hadseregei közös hadgyakorlatot tartanak, összekombinált tervekkel. A Lupta ezekre a hírekre is^ megírja, hogy teljesen alaptalanok s nem is fordult még elő békeidőben, hogy va­lamelyik ország hadserege a másik ország te­rületére menjen gyakorlatozni. kezik és kihallgatáson jelenik meg Savéi Ra- dulescu külügyi alminiszternél az értekezlet végleges programjának megállapitása végett. * Vaida a restabilizáció ellen. Vaida miniszterelnök interv jut adott a Di­mineaţa számára. Arra a kérdésre, mi igaz a kormány kebelében támadt ellentétek híreiről, kijelentette, hogy azok, akik e híreket indít­ják, jobb volna, ha saját portájuk előtt seper­nék a szemetet. Arra a kérdésre, mi igaz a re­stabilizáció tervéről, ezt mondotta a miniszter- elnök: —• Én nem játszom az őrültet, hogy alkal­mat adjak a játékra azoknak, kik börzespeku­lációkra akarnak kihasználni ilyen terveket. Infláció, restabilizáció, távol állanak tőlem. Én, aki kormányon vagyok, nem akarok kom­promittált örökséget hagyni az utánam követ­kezőknek. A Lupta szerint Vaida fokozott tevékeny­séget kezdett a román exportügy érdekében. Tervekkel foglalkozik és foglalkoztat máso­kat, a gabona, petróleum és fa feketetepgeri exportja érdekében. ! A júliusi beszéd Julius 11-én, egy forró és lázas nyári na­pon mondotta el minden idők leghatalmasabb erejű magyar szónoka, Kossuth Lajos a ma­gyar történelemben legemlékezetesebb, legfe­ledhetetlenebb és leghatásosabb parlamenti be­szédet. Az évforduló sokféle szempontot ve­tett fel a visszaemlékezés számára s a törté­nelmi megállapítások között a mi számunkra tanulságos kell hogy maradjon ez a szónoki hatás azért, mert annak a gyönyörű magyar ékesszólásnak julius 11-i mondatai között, amiket az iskolákban meg is tanultunk annak idején, vannak olyanok, melyek a mai magyar embernek is a szivéhez szólanak. Vannak Kos­suth Lajosnak olyan szavai ebben a beszédben, amelyek nemcsak történelmi felbecsülhetetlen értékű emlékek, nemcsak a szónoklattan isko­lai és irodalmi drágakövei, hanem bele kell, hogy vésődjenek a későbbi, a mai nemzedéknek a leikébe is. Azon a negyvennyolcas nyári napon Kos­suth Lajos a magyar népképviselet és igy a magyar nemzet előtt azt mutatta ki a maga ragyogó szónoki művészetével, de a bekövetke­zett és bekövetkezhető tényeknek reális felso­rakoztatásával, hogy mennyire magára hagya­tott a magyar, népek s hatalmak kavargó ára­datai között, minden irányból a bekerítő ellen­séges. indulat határtalan gyűlölete fenyegeti s fegyvertelenül, hatalmi erő nélkül, kiszolgálta­tottan áll ebben a gytilöíettengerbeD, akkor, amikor a népszabadság alapelveire és alapjo­gaira akar uj életet epiteni. Az elhagyatottság, a megtámadottság, a kiszolgáltatottság tuda­tára ébresztették a magyar nemzetet az ő meg­rázó szavai s ezt a felébresztést az ő mesteri szónoki ereje végezte el úgy, hogy a hallgató­sága ott érezte magát porbasujtottan a történe­lem lábai előtt. De erre az ö gigantikus szónoki ereje hirtelen felölelte és a magasba emelte nemzetét. Ezek voltak azok a szavai, amelye­ket nem szabad, mert nem lehet elfelejteni. Ezekben a szavakban értette meg, hogy a ma­gyar nemzetnek, de minden nemzetnek, ha tör­ténelmi nagy hivatást akar betölteni, önmagá­ban kell megtalálnia az erőt. Mások gyámolitó felsegitésére számítani érs erre várni, erre ala­pítani jövőt, kilátástalan, kétséges reménység. De nincs olyan veszedelem, amivel szembe ne lehetne nézni, ha tisztában van a nemzet a sa­ját erőivel. Olyan nemzeti egy akaratra van azonban szükség, amely adott pillanatokban félre tud tenni minden más kívánságot, min­den más fájdalmat s közös nagy nemzeti fáj­dalom parancsára dobban össze minden em­ber szive. Az iskolában megtanultuk ezeket a szavakat, hogy tűrnie kell minden sajgó ke­belnek, várnia kell minden más kívánságnak, amikor a nemzet létkérdéses kielégítetlen nagy kívánsága áll szemben az egyénekkel. A nemzeti lét öntudatának kijelentésszerü szózata zendiilt meg a Kossuth Lajos ajkán s az a kiszolgáltatott, végérvényes eltiprásra ki­szemelt kis nép ez apostoli szavaknak hatása alatt sorakozott fel nemzetté azokra a nagy tettekre, amelyekkel a szabadéletü nemzetek sorába igyekezett íelküzdeni magát. A törté­netét ismerjük ennek a szabadságküzdelem­nek, ismerjük fényes tényeit is, gyászát is. Az a tanulság azonban, ami a Kossuth szavaiban megmaradt a magyar nemzedékek számára, örökérvényű kell hogy legyen- A felkorbá­csolt és magasztos magasságba emelt nemzeti öntudat csodákat müveit. A világ két nagyha­talmának hadseregrengetegei s a másféle el­lenségek nagy száma sem tudta többé kiirtani a nemzet leikéből azt a tudatot, hogy szabad életre van joga ezen a földön. írják a krónikák, hogy Kossuth Lajos lá­zas betegen vánszorgott fel ezen a napon a ma­(Bukarest, julius 11.) Az orosz megnemtá­madási paktum megkötése után a várható kö­vetkezmények felől sokféle találgatás és kom­bináció indult meg, amelyek közül azonban kevésnek van realitása. A kisantant közös ak­cióiról kombinálnak a lapok s arról is beszél­nek, hogy a Gónmös magyar miniszterelnök bécsi útja különös elővigyázatosságra kész­teti a kisantant diplomáciáját. Gömbös bécsi útja miatt. Az Adevérül a Gömbös magyar mi­niszterelnök bécsi útjáról azt állapítja meg, hogy úgy a Gömbös, mint a Dollfuss kancellár nyilatkozatai s a kiadott hivatalos kommüni­kék igyekeznek lecsökkenteni a bécsi tanácsko­zásnak a jelentőségét. A bukaresti lap azt az információját közli, hogy e kommünikék és nyilatkozatok mögött szó van olyan vámunió­ról, amely Romániára és a kisantantra nézve nem közömbös. Sőt számolni kell azzal, hogy ez Románia és a kisantant ellen alakul ki. Éppen ezért a kisantant diplomáciája éber te­(Bukarest, julius 11.) A megnemtámadási paktum után újból rendezni igyekeznek a dnyesztermenti határincidensek ügyét- A foly­tonos határincidensek letárgyalása jó idő óta abbamaradtamért az oroszok egyszerűen nem vették fel mostanig a tárgyalásokat. A Bessz- arábiában állomásozó Muca tábornok, a ro­mán-orosz vegyesbizottság elnöke, felszólítást kapott a külügyminisztériumtól, hogy ké­szítse elő a bizottság mielőbbi ülését. Már két éve nem ült össze ez a bizottság, amelynek igy igen sok ügyet kell majd elin­téznie. A külügyminisztérium arra kérte Muca tábornokot, végezze el az összehívással kapcso­latos formalitásokat, állapítsa meg az ülés he­lyét és időpontját- Ez alkalommal azonban nemcsak a szokásos határincidensek és határ- forgalmi kérdések kerülnek megbeszélésre, ha­nem a bizottság uj működési szabályzata is, valamint más nagyfontosságu kérdések, ame­lyekre nézve Londonban megállapodás történt a két állam külügyi képviseletei között. Muca tábornok a napokban Bukarestbe ér* gyár parlament üléstermébe. Két ember ve­zette fel a lépcsőkön, alig tudott járni. Testé­nek lázából azonban a magyar szív őszinte tüze lobbant fel és a szivek lángja egyetlen dobbanásban csaptak össze. Az elhagyatottság- ból, a kiszolgáltatottságból csodálatosan ha­talmas erőt varázsolt elő. Mert az összefogás­nak, az egységbeolvadásnak a megteremtője volt ezen a napon. S az összetartásnak, az egy­ségnek tanulságát állítja elénk ennek a legna­gyobb hatású magyar szónoklatnak a történel­mi emléke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom