Keleti Ujság, 1933. július (16. évfolyam, 147-172. szám)
1933-07-02 / 148. szám
EuetiUjspcg Vasárnap, 1983. 'juUrn 2. h ©tosen idegenül és érzéketlenül állanak egymással szemben, holott az iskola az egész magyar közéleté és az ő véreit készíti elő a későbbi küzdelmekre, össze kell fognunk — mondotta — társadalmi és vallásfelekezeti különbség nélkül, nyelvünk, kultúránk, ifjúságunk megmentése és iskola- fenntartási jogunk védelme érdekében. Életünknél jobban ragakodnnk az anyanyelvhez. Az előadó határozati javaslatot terjesztett élő, amelyben kéri a Icormánytól hatályon kívül való helyezését, azoknak az alkotmány- ell&nes rendelkezéseknek, amelyek a magyar kisebbség kulturális fejlődésének útjában állanak. Határozati javaslatban kérte továbbá kimondani a következőket: — Utasítsa a pártvezetőséget a nagygyűlés, hogy az egész magyarságra kiterjeszkedő népmozgalmat indítson be és személyes érintkezés utján vigye bele a magyarság leikébe azt a tudatot, hogy a hitvallásos és autonóm iskolák fenntartására meg beli hoznia minden áldozatot, úgy az önzetlen munkában, mint az anyagi áldozatok tekintetében és vigye bele a» egyének leikébe, a családok hajlékába, a magyar közszellembe az iskoláztatás szükségességét és az anyanyelvhez való ragaszkodás elszánt érzését. Utasítsa továbbá a párt programja alapján megválasztott képviselőket és szenátorokat, hogy az egész magyar nemzeti kisebbség egész súlyával juttassa kifejezésre azt, hogy egyházaink, lelkészeink és iskoláink államsegélyeinek megtagadásával a román nemzet nemzetközi szerződésekben vái Iáit kötelezettségeit nem teljesítette és hogy életünknél jobban ragaszkodunk anyanyelvűnkhöz, kultúránkhoz, vallásunkhoz, hitvallásos és autonóm iskoláink fenntartásának, vezetésének és fejlesztésének jogához. A vita. Az előadás után beható vita indult meg, reszDeu az elmondottak elvi anyagához, részben pedig a belső szervezeti élet idevonatkozó kérdéseivel kapcsolatban. Dr. Bödiger Jenőné, a Magyar Nők Közjonti titkárságának nevében szólalt fel és frappáns indokolással kérte annak a javaslatának az elfogadását, hogy a Magyar Párt a magyar bábaképző megszüntetése elleni tiltakozásának teljes súlyával szerezzen érvényt és hasson oda, hogy ilyen bábaképző-tanfolyam létcsitt essék. Gombos Benő határozati javaslatot terjesztett elő s ebben annak kimondását kérte, hogy a Magyar Párt az egész magyar kulturális élet irányítását vezető és összefogó szervet létesítsen a szakosztály keretein belül. Perenezy Zsigmond dr. képviselő lelkes beszédben mondotta el, hogy tetemre kell hívni az egész magyar társadalmat, mert az eddigi áldozathozatal és áldozatkészség nem elég az iskolák megmentésére és noha igaz, hogy súlyos időket élünk, az iskolákért hozandó áldozatok meghozására mégis meg kell teremteni a megfelelő szellemet. TJdvary József, a szilágymegyei tagozat részéről indítványt terjesztett elő olyan értelemben, hogy az állami iskolák magyar tagozatainak _ sorsával intenzivebben foglalkozzanak. Indítványának az ad aktualitást, hogy Szilágymegyében az utóbbi időben tizennégy állami iskolánál szüntették meg a magyar tagozatot. Páll György dr. (Temesvár) legnagyobb lelkesedéssel csatlakozott Gombos Benő indítványához. Szathmdry Lajos dr. (Oravica) azt fejtegette, hogy éppen az iskolák érdekében való nagyobb áldozathozatal szempontjából a párt minél behatóbban keresse az érintkezést a magyarság egyes néprétegeivel. Kirschner Sándor (Temesvár) a bánsági j ifjúsági szakosztály részéről adta elő propozi- cióját arra nézve, hogy a szórványokban élő magyarságnál, különösen a Bánságban, a svábok közötti szórványokban vándortanitók utján vasárnapi előadásokkal pótolják a magyar nép nevelését. Hegyi András (Marosmegye) javasolta, hogy a párt időnként nyomtatványokat, röp- iratokat adjon ki, amelyekben felvilágositáso- kat ad a nép számára a kulturális, iskolai kérdésekről és amelyekből a vidéki lelkészek is Gál Kelemen előadása at£ é&II&ibbí és felelkefceli oldalás yiSKonyáról Ezután Gál Kelemen, ny. unitárius kollégiumi igazgató, a magyar kisebbségi oktatásügy egyik legszakavatottabb ismerője tartotta meg .nagyszabású előadását az állami és felekezeti oktatás egymáshoz való viszonyáról a magyar kisebbségi élet szempontjából. Ezzel az előadással a Keleti Újság részletesen fog foglalkozni. A szakosztálynak is az volt a határozata, hogy megkéri a pártvezetőséget, találja meg a módját annak, hogy az előadást a legszélesebb körben terjessze- Az előadás a legmagasabb világnézeti és általános európai szempontból állította fel azt a tételt, hogy a román álknn a maga iskolapolitikájával önmagának árt akkor, amikor a felekezeti iskolákat elnyomja és lehetetlenné teszi- Részletesen ismertette a szovjet-oktatás rendszerének vallásellenességét és azt a törekvését, amelyet Romániának, itt a szomszédban a legnagyobb mértékben figyelembe keli venni. Elmondotta azonban azt is az előadó, hogy amikor a magyar egyházi iskolákat a román állam elnyomja, kétes eredményeket ér el, mert a tizennégy-tizenötéves, konfirmációra jelentkező fiataloknál is tapasztalni lehet, hogy Írni és olvasni nem nagyon tudnak már anyanyelvükön. Azt mutatta ki ezután, hogy a magánoktatási törvény, amely ma érvényben van és amelyet már egy párszor igyekeztek módosításokkal javitani, teljesen tehetetlen helyzetet teremt a kisebbségi oktatási ügy számára és módosításokkal nérit javítható, mivel teljesen hibás alapon épült fel, kisebbségellenes súlyos tendenciája van és amíg ez a törvény érvényben van, addig az oktatásügyre nem lehet megoldást találni. Amig ezt Az ifjBHSi®«? gíroíbSrálMtÍ Arvay Árpád (Nagyvárad) „Az ifjúság intézményes bevonása a párt működésébe és az ifjúság elhelyezkedési problémái“ címen tartott előadást. Az előadást nagy érdeklődés előzte meg azért is, mert különböző tagozatoktól megjelentek az ifjúsági vezetők, részt kívánván venni a vitában. Arvay mindenekelőtt köszönetét mondott a szakosztály elnökségének és a párt vezetőségének azért, hogy az ifSfiUBCT MOZGtó Vonósnégyes elsőrangú vígjáték, rendezte és a főszerepet játsza: Szőke Szakáll. Következő műsor; VörősMmpáshás mély benyomást keltő film, főszerepben Ifa Ríva I (Az EROTIKON filmből ismert művésznő.) P ii LÁTOGASSA MEG A kaszinó állandóan nyitva. HMHSIIS93BI MINDEN KÍVÁNT SZÓRAKOZÁS, SZÍNHÁZ,HÁNGOSMöZGÓ, dancing jusági kérdést napirendre tűzte és napirenden kívánja tartani. — Az ajtókon uj generáció dörömböl, —■ mondotta. Ma már munkára lendülő karokkal állnak ki az uj élet sáncaira azok, akik tizennégy évvel ezelőtt még értetlen gyermekszemmel bemulták az eseményeket. A mai magyar ifjú nemzedék részt kivan venni a magyar közélet munkájában és irányításában is, de ez a nemzedék nem forradalmi módon jelentkezik, hanem jelentkezése az ifjúság tenniakarásá- nak kifejeződése. A párt keretein belül kíván elhelyezkedni, eddig azonban ennek az aktiv ifjúságnak .csak egy kis hányada tudott bekapcsolódni a párt életébe. — Elismerjük, — mondotta, — hogy a párt maga kíván gondoskodni az utánpótlásról. Részletes terveket adott ezután elő, hogy hogyan valósítható meg az ifjúságnak a párt életébe való belekapcsolódása, majd előterjesztette határozati javaslatát a következőkben: — A Magyar Párthoz tartozó ifjúság úgy látja, hogy a párt eddigi megszervezése során ez az ifjúság nem kapott számarányának és erejének megfelelő munkateret a pártban és a pártszervezet központi, valamint vidéki szervezeteiben. A magyarpárti ifjúság nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a magyarság romániai népérdekeit a legjobban és legegységesebben képviselő Országos Magyar Párt zászlója mellett rendíthetetlenül kitart, ennek a pártnak keretein belül akar közreműködni minden erejével a magyarság jelenlegi értékeinek konzerválásában és a becsületes magyar jövendő felépítése érdekében. Ennek a munkának kifejthetésére kéri azonban « vezetőséget, hogy az uj szervezés során teljes súlyával hasson oda, hogy a központi, vaíamegkaphatják az irányítást a munka végzésére. Gellér János az aradi ifjúsági szakosztály nevében beszélt és talpraesett javaslatában a magyar kulturális egyesületek szövetségének létrehozását proponálta. Becski István (Temesvár) és Joós Andor (Marosvásárhely) az iskolánkivüli oktatás szempontjából is az ifjúsági tagozatok létesítésének szükségességét hangoztatták. A szakosztály a beterjesztett határozati javaslatokat egyhangúan elfogadtaa törvényt teljesen el nem törlik, addig a kisebbségi oktatásügy nem kerülhet nyugvópontra. Az előadást nagy tetszéssel fogadták, hosz- szasan megéljenezték és megtapsolták. Illyés Gyula, az erdélyi református egyházkerület tanügyi előadója szólott hozzá Gál Kelemen előadásához s kiemelte annak különös jelentőségét- Megállapította azonban, hogy a mai viszonyok között a magyar kisebbségi oktatásügy helyzete még nincs teljes részletességgel kidolgozva s kéri annak az indítványnak az elfogadását, hogy gondoskodjanak megfelelő szakemberekkel az egész iskolai kérdést átfogó és részletes kidolgozásáról. Különben is a kulturális szakosztály kérdései any- nyira szétágazóak és különbözőek az iskolaproblémának is annyi kérdése van, hogy ezek részletes kidolgozására feltétlenül szükség van. A további hozzászólások során a szakosztály elfogadta dr. Zágohi Istvánnak azt az indítványát, hogy állandó kulturális tanácsot szervezzenek meg és állítsanak permanens munkábaNagy László és Ferenczy Zsigmond felszólalásai után Pekry Géza az iskolánkivüli oktatásra nézve adott elő gyakorlati javaslatokat. Páll György dr., a bánsági tagozatnak vasárnapi iskolák megszervezésére vonatkozó javaslatát terjesztette be, Sándor József szenátor pedig elmondotta, hogy az EMKE milyen küzdelmeket élt át a magyar kultúráért való munkájában s azt a reményét fejezte ki, hogy a közeljövőben újból megkezdheti működését, amelynek nagyrészét eddig a kulturális szak- ! osztálytól várták.
