Keleti Ujság, 1933. június (16. évfolyam, 123-146. szám)
1933-06-17 / 135. szám
1Szombat, 1933. junius 17. KFIFT/'UJSXG n Marosforda egykori vezető tisztviselői erdélyi forradalmi emlékeket vittek a budapesti bíróság elé Köllő Ignác és Szenner József kölcsönös vádjai a vásárhelyi régi főispánt szék körül Elmosódott emlékek a vallomásokban (Budapest, junius 16.) Az 1918-as erdélyi forradalmi időknek emléke elevenedett meg a minap a budapesti büntetőjárásbiróságon egy rágalmazási per keretében. Áz ügy előzménye az, hogy Szenner József dr. nyugalmazott főispán becsületsértés vétsége miatt feljelentést tett Köllő Ignác volt marostordai alispán ellen, mert — mint Szkenner feljelentésében elmondotta — Köllő 1931 április 25-én levelet irt hozzá, amelyben azt irta, hogy vele együtt nem vehet részt politikai szervezkedésben, mivel az ő útjaik 1918 októberében örökre elváltak. Szenner ebben a levélben célzást látott arra, hogy ő annak idején a Károlyi-kormány alatt, mint kormánybiztos-főispán működött. A já- rásbiróság annak idején felmentette Köllőt a becsületsértés vétségének vádja alól, azzal as indokolással, hogy bár a levélben foglaltak sérthetik a volt főispán érzékenységét, de a becsületsértés vétségének kritériumait nem lehet erre megállapítani. A felmentő Ítélet után Köllő Ignác fordult Szenper József ellen és pert inditott hatóság előtti rágalmazás cimén, amelyet a minap tárgyalt a budapesti büntetőjárásbirósáé* — Amikor Köllő levelét megkaptam — mondotta védekezésében Szenner — megmutattam azt az erdélyi ügyvédekből álló asztal- tarsaság tagjainak, akik világosan látták ebben a becsületsértést. Ennek a véleménynek alapján tettem meg azután feljelentésemet, tehát éppen nem kellő ténybeli alap hiján és legkevésbé sem gondatlanságból. A levélben nem az volt, hogy különböző politikai állásponton vagyunk, hanem a forradalom alatti magatartásomat Ítélte el, holott éppen Köllő volt . az, aki elsősorban törekedett arra, hogy a Károlyi-kormány alatt kormánybiztos lehessen. A marosvásárhelyi nemzeti tanács előtt tettek is ilyen indítványt s ezt Köllő nem háritotta el, hanem elfogadta. — Annak igazolására, hogy nem jártam el gondatlanul, kérem Király Aladár dr. és Tql nay Lajos dr. nyugalmazott főispánok, vala mint Korbuly József dr. ügyvéd kihallgatását A volt főispán kihallgatása után Köllő Ignác állott a biró elé és ezeket mondotta: — Valótlan Szennernek az az állitása, hogy én a Károlyi-féle irányzat hive voltán, és hogy a marostordamegyei Nemzeti Tanácsnak azt a határozatát, amelyben engem kormánybiztosnak jelölt, elfogadtam. Mielőtt azonban Köllő folytatta volna vádbeszédét, felállott az ügyészi megbízott és kijelentette, hogy Szennerrel szemben a vádat elejti, mire Köllő átvette a pótmagánvádat és igy folytatta szavait: — A dolog története az, hogy Szoboszlciy László dr. összehívta a marostordai vezetőembereket, hogy megalakítsák az ottani nemzeti tanácsot. Ezen az alakuló gyűlésen én nem vettem részt, de ott voltam' az ezt követő alakuló közgyűlésen, ott beszédet is intéztem a megjelentekhez és figyelmeztettem őket, hogy vigyázzanak, ne tegyenek elhamarkodott lépéseket'. Ezután történt, hogy indítványozták: a nemzeti tanács engem jelöljön a kormánybiztosi tisztségre. — A jelölés ellen nem tiltakoztam, de pzt nem .is fogadtam el. Később Szenner és hat társa megbeszélést tartottak, aminek eredményeképpen a Károlyi-kormányhoz felterjesztést tettek, hogy Szoboszlayt nevezzék ki kormánybiztosnak. Ekkor történt azután, hogy ezt a jelölést Szenner közreműködésével olyképpen korrigálták, hogy Szennert terjesztették fel kinevezésre. A Károlyi-kormány által kinevezett főispánok nem részesültek tiszteletben, őket a nemzet adósainak tairtom, mer' a mai helyzetnek is részesei. — El kell még mondanom — folytatta Köllő —, hogy pzt a gyűlést, amelyet Bethlen István gróf vezetésével összehívtunk, hogy a székely hadosztály mellé megszervezzük a székelyeket, éppen Szennerék akadályozták meg. Ök voltak az igazi akadályai annak, hogy megalakuljon az igazi nemzeti tanács. Az én egész multam tiltakozott az ellen, hogy a Károlyi Mihály-féle társasággal együtt dolgozzam. Bethlen- István gróffal és a marostordai társadalom vezető tagjaival tartottam fenn szoros együttműködést. Együtt hívtuk össze 1918 november 19-re Marosvásárhelyre azt a gyűlést, amelyet éppen Szennerék akadályoztak meg és 1 amely a védelmi harcot lett volna hivatva letárgyalni. A zárszó jogán ismét Szenner József állott fel, hogy elmondja megjegyzéseit Köllő beszédére. — Valótlan — úgymond —, hogy a vármegyei nemzeti tanács megalakulása után dr. Szobaszlay László nevét kihúzták volna, és ebben még én is közreműködtem volna. Sem őt, sem engem nem neveztek ki főispán-kormánybiztosnak, hanem dr. Erőss József ügyvédet, aki azonban röviddel a kinevezés után meghalt A vármegyei tisztviselői kar felkérésére én intéztem akkor a főispán-kormánybiztosság ügyeit. Soha szélsőséges álláspontot nem foglaltam el és éppen Bethlen István gróf volt az, aki az erdélyi nemzeti tanács megalakítására vonatkozó tervét nekem megmutatta és megkért, hogy annak értelmében dolgozzam, mert tudta, hogy a vármegyében én voltam a legnépszerűbb ember. Felmentő ítélet. A bíróság ítéletében végül is felmentette Szennert a hatóság előtti rágalmazás vádja alól. Köllő az ítélet ellen fellebbezést jelentett be s igy a régen húzódó per a budapesti törvényszék elé kerül. E budapesti tudósításhoz a magunk részéről azt a megjegyzést füzzük, hogy a bíróság előtt elhangzott vallomások a forradalmi időknek a szubjektív benyomásait tartalmazzák. Ilyen események szemlélőinek és tanúinak érthetően eltérőek ,a benyomásaik, észrevételeik. Emberi dolog az is, hogy tizenöt esztendő elfátyolozza azokat az emlékeket is, amik az akkori zavaros forgatagban egyéni benyomásokból gyűltek össze. Bizonyos dolgokra, amik például a székelyhadosztályra és marosvásárhelyi gyűlésre vonatkoznak, mi is egészen másképpen és úgy látszik, sokan sokféleképpen emlékszünk. Mert mindenki csak részleteket láthatott az esemény gomolyagából. Ma- rostordamegye akkori vezetőemberei is. A bíróság — úgy látszik — nem is vallomások, hanem a cselekmény jogi minősítése alapján ítélt. \t Országos Magyar Párttól Valamennyi vármegyei és törvényhatósági jogú városi tagozatnak, az elnöki tanács és a központi intézőbizottság tagjainak MEGHÍVÓ Az Országos Magyar Párt folyó évi julius hó 2-án délelőtt 10 órakor Marosvásárhelyne a Transsylvania-szálló nagytermében tartja nagygyűlését, melyre a vármegyei és törvényhatósági városi tagozatok képviselőit, az elnöki tanács és intézőbizottság tagjait a szervezeti szabályzat 25. §-a értelmében tisztelettel meghívjuk. Kolozsvár, 1933. junius 14. Dr. gr. Bethlen György sk. elnök. Dr. Deák Gyula sk. főtitkár. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó és előterjesztések. 2. a) Az Intézőbizottság jelentése a Párt működéséről. b) A szakosztályok előterjesztései. 3. Általános tisztujitás. 4. Indítványok. A pártelnökség a nagygyűlés megelőző nap délutánjára, 5 órára hívta össze Marosvásárhelyre a központi intézőbizottság ülését. Ugyancsak a megelőző napon, 1-én tartják pár huzamos üléseiket a nagygyűlés kulturális és közgazdasági konferenciái, amelyeknek határozatai kerülnek az intézőbizottság és a nagygyűlés elé. Könyvnapi rendkívül tetszetős kiállításban jelentek meg: Ezek a könyvek egészen ölesé, díszes kiállítású magyar regények, az iró arcképével diszitett átkötőszalaggal ellátva. A kitűnő papírra nyomott, rendkívül kelendő magyar regények könyvnapi ára valódi angol egészvászonkötésben kötetetenként Krúdy Gyulai Boldogult urfikoromban Heltai Jenő : Álmokháza Bibó Lajos: Kétlelkű szerelem Szitnyai Zoltán: Aranykarika Móricz Zsigmondi Forró mezők Móricz Zsigmondi Kerek Ferkó 36*— lej! Elessen megvenni inig a készlet tart. Vidékieknek is a pénz és 10-— lej portó előzetes beküldése esetén azonnal szállítja a „KELETI IJJSAG“ kiadóhivatala : Cluj-Kvár, str. Baron L. Pop (Brassai u.) 5.
