Keleti Ujság, 1933. június (16. évfolyam, 123-146. szám)

1933-06-04 / 126. szám

Vasárnap, 1933• jitfrius i. fíElET/UjSMG MSKmBtmmafBimemmBa 13 titOWUOM&HUVÉSXET WKBtBKtBSKUKKKKSUUHuammmMtMKmmKmmmmmmKmmimmmamamammsmmmBmmmmm Színészek a guillotine árnyékában Van a nagy francia forradalomnak egy olyan fejezete, amelyet még a franciák is alig ismer­nek, pedig néhány beporosodott emlékirat és Nardouuak régen elfeledett darabja, a „Ther­midor“, a megsértett szinész-hiuságnak pél­dátlan gazságát és egy színházért rajongó mű­kedvelőnek páratlan hősiességét őrizte meg. Nem kell különösebben ismerni a színját­szás történelmét ahhoz, hogy tudjuk, mit kö­szönhettek a francia színészek uralkodóiknak, főnemeseiknek. Különösen nemzeti színházuk, a Comedie Francaise dicsekedhetett alapitójá­tól, XIV. Lajostól kezdve, uralkodóinak és az udvarnak szeretetével és mindenre kiterjedő gondosságával. Mikor azután megrendült a trón és „hat­van király unokája“ az udvarával együtt bör­tönbe került, keserves napok virradtak a Co­medie tagjaira is. A helyzetet csak súlyosabbá tette, hogy a társulat — az emberi közösségek örök törvé­nye szerint — két pártra szakadt: forradalmá­rokra és konzervativekre. A forradalmárok élén a hires tragikus színész, Talma, állott, aki szembehelyezkedik a Comédie év­százados törvényeivel és egy nagyon viharos társulati gyűlés elbocsátására Ítéli. Teljes erő­vel tör ki a Comédie körül lappangó vihar és a párisi községtanács hatalmi szóval helyezi vissza Talrnát. De a helyzete nem lehetett va­lami rózsás a színháznál, mert nemsokára, elé­gedetlenkedő híveivel együtt, önként elhagyja a régi épületet és a Palais Royalbau — mai helyén — megalapítják a Théatre Fráncais-t. Elképzelhető, hogy a forradalmi elemek­től igy megtisztult Coined ie-t nem nézhették valami jó szemmel a hatalom uj birtokosai. A jakobinus urak nem ok nélkül gyanakodtak erre a királykái, vagy talán csak minden el­nyomást gyűlölő kis szinészcsupatra. Mert amikor már jólöltözött ember nem mert szín­házba járni, amikor csuk a forradalom szája- izenek megfelelő darabokat lehetett előadni, a szeptemberi mészárlások után, a legnagyobb terror idején: Jeau-Louis Lay a meg mert írni és a Comédie el mert játszani egy L‘A m i d es Lois (Törvények barátja; cimü verses vígjátékot, amelyben Moliére és Beaumarchais szellemének örökösei nem kisebb embert gú­nyoltak ki, mint Robespierre t és Marat-t. A darabot betiltották. ITIiö augusztus 1-én előadják Francois de Ncufchateau „Pamela, vagy a megjutalma­zott erény" cimü színdarabját és mert arisz­tokratákat vitt a színpadra, megvádolták, hogy szánalmat akar kelteni a nemesség iránt. Be­oltják a darabot. A szerző, a társulat felkéré­sére, megváltoztatja az inkriminált helyeket és szeptember 2-án újra előadják. Az egyik ja­kobinus néző fennakad egy vallási tiiréímessé- get hirdető mondaton, ellen forradalmat em­leget. a közönség kidobja, elszalad a jakobi­nusok klubjába és feljelenti a színészeket. Másnap éjjel az egész társulatot letartóztat­ják és a Comédie Francaise nincs többé. Néhány hónai) múlva a letartóztatottak legnagyobb része kiszabadul, de azzal a felté­telié!, hogy azonnal leszerződnek Tahim társu­latához. Le is szerződtök és —' becsületükre szol gáljon — mindent elkövettek börtönbe sínylődő kollégiák kiszabadítására-. De bárhová kopog- tattak is be, mindenütt C o 11 o t d‘H e r b o i s- hoz, a Jóléti Bizottság mindenható tagjához .utasították őket. Aki tudja, hogy Collot d‘Herbois is színész volt. azt hiheiné, hogy elbeszélésem 1h? is feje­ződik azzal, hogy a szabadságukért esedező kollégákat keblére öleli. De a mindenható „művész“ igy válaszol bajba jutott társai ve­zetőjének: „Te és társaid ellenségei vagytok a forradalomnak: a Comédie Francaise feţe guillotine alá kerül és a maradékot deportál­juk.“ Honnan ez a kegyetlenség: Collett d'Her- bois rossz, vidéki színész volt, Lyonban kifü­tyülték! Valamikor mindenáron be akart ke­rülni a Comédiebe és amikor vendégszereplé­se után nem szerződtették, darabokkal ostro­molta, de ezeket is visszaút ásították. Ma azután elérkezettnek látta az időt. hogy súlyo­san megsértett hiúságát a Comédie tagjainak vérével gyógyítsa meg! Ezt irta Fouquier- Tinville-nek, a Forradalmi Törvényszék „me­nyét arcú“ vádlójának: „A Bizottság’ elküldi neked, polgártárs, a hajdani Comédie tagjaira vonatkozó okmányokat; te tudod, mint ahogy minden hazafi tudja, hogy ezek az emberek mennyire ellenségei a forradalomnak. Messi- dor 13-án Ítélni fogsz felettük. Ami a többie­ket illeti, deportálásnál egyebet nem érdemel­nek. Különben majd látni fogjuk, hogy mit kell tennünk, ha ezek elítéltettek. Collot d‘Her- bois.“ Háború előtt még nagyon csodálkoztam volna, hogy két férfit, két élete virágjában levő asszonyt és két, még alig nagykorú lányt tartott halálra méltónak a kolléga- Es csodá­latosul; a Végzet utjai: Fouquier-Tinville hal meg vérpadon, Collot d'Herbois száműzetésben és a Comédie ma is él! A Forradalmi Törvényszék hivatalnokai között volt egy alacsony termetű, jámbor arcú párisi kispolgár. Megérdemli, hogy ide írjam a nevét: Charles de Ixibussiére. A forradalom előtt Paris valamelyik külvárosában élt és rajongott a színházért. Mindig a színház körül lebzselt és néha fel is lépett egy-egy szolga szerepben, vagy súgott. De súgásra csak akkor vállalkozott, ha a Comédie tagjai vendégszere­peitek a kültelki színházban. A világfelfordu­lás megfosztotta vagyonától és barátai bejut­tatták a törvényszékhez. Eleinte a levelező-osztályban teljesített szolgálatot, később a vádlottak irományait ke­zelő hivatalnokok közé osztották be. Rajongó lelke undorodott a vérengzéstől *és felbátorod­va a rögtönzött hivatalokban uralkodó rendet­lenségen, segített, ahogy tudott. Előbb a ki­végzéseket igyekezett késleltetni, később ki­eszelte. hogy hogyan lehet egyik-másik sze­rencsétlennek periratait ellopni. Kiválasztott egy-egy perc-somét és elzárta a szekrényébe és mint alfele szorgalmas hivatalnok, éjjel visszajött hivatalába, kivette a szekrényből és a még napközben odakészitett vizes vödörben jól beáztatta, péppé gyúrta és a gombócot zsebre dugva távozott. De ezzel még nem látta biztosítva sem magát, sem az ügyet, amelyért kockára tette életét; másnap hajnalban el­ment a Poht-Royal fürdőbe és apró golyócs­kákra szaggatva-gyurva a gombócot a Szaj­nába dobálta. 924 ügyiratot fojtott igy a vízbe és több, mint ezeregyszáz ember életét men­tette meg. Thermidor 5-én, ez a nagylelkű, kicsiny emberke, jámbor arccal, örömtől és halálos fé­lelemtől remegő szívvel nézte, amikor a dü­höngő Fouquier-Tinville hiába túrja fel a tör­vényszék egész irattárát, hiába kutat át min­den zugot, hiába vádolja összeesküvéssel hi­vatalnokait: a Comédie iratai csak nem ke­rülnek elő. Es mielőtt kiderülhetett volna az igazság, eljött thermidor 9-e és Robespierre (•eltévesztett golyója megöli a forradalmat, megnyitja a börtönök zárait és tizenegy hó­napi rabság után a színészek is visszanyerik szabadságukat.. Es Labussiéreí! Néhány évvel később a Comédie előadást rendezett a tiszteletére. Egész Paris ünnepelte! Azután — elfeledte! Csak azt tudják róla, hogy 1808-ban még élt egy elmegyógyintézetben. Hogy mikor halt meg? Hol pihen? Senki sem tudja! Alikor Parisban jártam, hiába kerestem emlékét a Comédie márványtáblákkal, szob­rokkal’ ékes csarnokaiban, gazdag múzeumá­ban... „A rossz, mit ember tesz, túléli őt, A jó gyakorta sírba száll vele...“ Nagy Adorján. Hetényi Elemér negyvenöt- éves színészi jubileuma Hetéfiyi Elemér nevére jól emlékszik még a kolozsvári közönség, hosszú évekig volt fő­rendezője a Magyar Színháznak, kitűnő komi­kus, emellett pedig korrekt, igazi úriember. A sors úgy hozta magával, hogy Hetényi el­került Kolozsvárról, a nagyváradi és aradi színházaknál töltött be - vezető pozíciót és ez- időszerint Nagyváradon lakik- Az ottani ma­gyar közönség meleg ünnepi este keretében ülte meg Hetényi Elemér negyvenötéves szí­nészi jubileumát. Ez a nagyváradi jubiláris este érlelte meg a kolozsvári színház igazgató­ságában azt a gondolatot, hogy feleleveníti Hetényi és a kolozsvári közönség között azt a meleg kapcsolatot, amely azóta sem halványult el. Junius 12-éh rendezik meg a kolozsvári Magyar Színházban a Hetényi-jubileumot. Hetényi legkitűnőbb szerepét, a „Tatárjárás“ hires tábornokát játssza el és egészen bizo­nyos, hogy a kiváló, magyar levegőjű darab felújítása és Hetényi Elemér színészi képessé­geinek megbecsülése nagy közönséget fog von- zaini a színházba. KÉRDÉS Kezem, hogy fogjon, arra van, esőtől, fagytól véd falam, szivem, hogy fájjon, arra jó, de hova fut e nagy hajó? A legparányibb sejt, atom célját bizton kitudhatom, célom a harc, célom a vész, de; mire van ez az egész?!... BARD OSZKÁR. (*) Dayka Margit a ivis senkiben. Dayka Margit, a kolozsvári Magyar Színház kiváló vendégmiivésznője tegnap este Bónyi Ador­ján hangulatos darabjában, a „Kis senki“-ben folytatta telt ház előtt nagysikerű vendégfellé­pését. Dayka Margit rokonszenves egyénisége és nagyszerű színésznői kvalitásai ezúttal is meghódították a közönséget, amely zajos tap­sokkal honorálta a művésznő elragadó játé­kát- A többi szereplők is mindent megtettek a siker érdekében. Kellemesen tűnt fel első de­lhije alkalmával Kovács György, a színház uj tagja. — Az uj nyugdijrendelet magyar fordítási kapható dr. Mandel Fordító-irodában, Cluj, Memorandului 24. Ara 20, vidékre 30 lej, előre bákiilrl ve. IRHADIUM C«£M£ ,4 & SAVOM f AZ UJ CSODA ÜDÍT, SZÉPÍT, FIATAL) f garantáltan higanymentes, rádi- iimos, növényi anyagokból készült LITSCHEL-féle 1RRA1MOV KRÉM sas*« TECH1RGHIOL VASÚTI ÁLLOMÁS : EFORII»A. Meleg iszapfürdő, tengeri fürdd, tengerparti szállodák és első­rangú éttermek. Mindenféle sport és szórakozások. GRAND HOTEI és HOTEL NEPTUN szállodák igazgatósága közhírré teszi, hogy junius 15-től 30-ig és szept. 1-től 15-ig egy szoba napi ára teljes penzióval 350'— lej. Szobák foglalhatók a Sec. p. Ixpioaíare de Staţiuni Balneare şi Climaterice cégnél Strada Exarcti No, S. Bucureşti I, — Telelőn! 3213-58.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom