Keleti Ujság, 1933. június (16. évfolyam, 123-146. szám)
1933-06-04 / 126. szám
Vasárnap, Î983, május 28KtlETFÜtSKr, 13 ERDÉLYI GAZDA ■■■■■■■■■■■■■■■■■aHBnnHBBissnnnaa Rovatvezető: TOROK BAT.txt, az EGE tttt-*. Védekezés az aiixtamoly eiien Az erdélyi gyümölcs, de különösen az erdélyi alma zamatossága világhírű és közismerten felülmúlja különösen a tengerentúli almaféleségeket zamatban. Annál kevésbé vetekszik almatermésünk külsőben és tisztaságban, valamint féregmentességben a külföldi almával. Eltekintve a különféle gombabetegségektől, a legnagyobb baja termésünknek a gyakori fér- gessége, ezt mint minden termelő tudja, az almamoly okozza. E kártevő ellen most már közismert, hogy teljes mértékben lehet védekezni, még pedig arseji méregtartalmu permetlevek- kel, amilyen pld. az Arzola. Sok termelő már rendszeresen gyakorolja is az almamoly elleni védekezést, de még több gazda teljesen elhanyagolja ezt az eljárást, amiért is gyümölcse nagy részben férges és időelőtt, még mielőtt megérik, kényszeréretten lehull. Az 1932. év egyes vidékeken a rendszeresen védekező termelőknek sok esetben kellemetlen meglepetéseket szerzett, amennyiben akárhány helyen előfordult az, hogy 4—5, sőt 6-szori permetezés után is, mégis férges volt az almájuk és igy a permetezés hatásfokában kezdtek kételkedni. Statisztikai adatok összegyűjtése alapján megállapítást nyert* hogy már évekre visszamenőleg szaporodnak az adatok, amelyek szerint melegebb fekvésű almavidékeken, különösen ott, ahol a szőlő is megterem és szőlővel keverten termelik az almát, vagy körtét, az almamoly máskép viselkedik, életmódja némileg eltér Erdély azon vidékeitől, ahol a kiima hűvösebb, — tehát a magasabb fekvésektől. A normális magasabb fekvésű almásokban régóta megállapittatott, hogyha közvetlen virágsziromhullás után gondosan megpermetezzük a gyümölcsfákat, úgyhogy a fiatal kötődött gyümölcs és annak még nyitott kehely- levelei is kapjanak a permetből, akkor elegendő, ha július végéig még 2, de legfeljebb 3 permetezést végzünk. Az e célra szolgáló permedé Hl.-jében elegendő egynegyed kg. Arzo- lát elkeverni. Miért nem elég meleg fekvésű almásokban ez az erősségű arsen-permet ösz- szetétel és miért szükséges ilyen meleg fekvésekben augusztus 10-éig, virágszirom-hullástól számítva az arsenes permetezéseket 2—3 hetenként megismételni, — úgyhogy ezen idő alatt gyakran 6, sőt 7 permetezés is történik? Normálisan virágszirom-hullás után az almamoly lepke lepetézik és a fiatal kis hernyók mielőtt befurakodnának a kötődött gyümölcs belsejébe, 4—5 napig rágcsálnak a még nyitott kehelyleveleken. Ezen idő alatt, ha kevés méreg is van a kehelyleveleken, a hernyó ráér sok mérget a gyakori rágás által fölszedni, úgyhogy elpusztuljon. Ezzel ellentétben a melegebb vidékeken úgy látszik, hogy oly rövid ideig tartózkodik a petéből kikelő apró hernyó a kehelyleveleken, hogy akkor, ha ezek gyönge arsenes oldattal pemieteztet- tek meg, nem tud eléggé megmérgeződni a hernyó ahhoz, hogy elpusztuljon és igy baj nélkül berágódik a gyümölcsbe, tovább szaporítva generációját, mely a meleg vidékeken oly sűrű, hogy aránytalanul nagyobb kárt okoz, mint a hűvösebb, igazi almavidékeken. Szükséges tehát ilyen melegebb fekvésekben virágszirom-hullás után 100 liter permet- lébe V2 kg. Arzolát alkalmazni, hogy elég erős méreghatásu permetlével tudjuk a kehelyleve- leket bevonni. Az úgynevezett zöldporokból is a szokottnál nagyobb adagokat kell használni, mégpedig 100 liter permedére 30—40 dekát. Sajnos, ilyen erősségben azonban akármeny- nyire közömbösitjük is mésszel a permetet, | ezen zöldporok erős perzselést okoznak, mert chemiai tulajdonságuknál fogva, különösen nedves időben gyorsabban oldódnak, a szénsavas harmatban és megpörkölik nemcsak a lombozatot, hanem az alma felületét is. Innét erednek a piacokon gyakran látható bőrös, sőt gyakran repedezett felületű almák. Semmiesetre sem emeli ez a bőrösödés a termés piaci árát és ezért célszerű a fehérarsen készítmények alkalmazása, mint pld. az Arzola, amelyek chemiailag ellentállnak a szénsavas, nedvesség oldóhatásának, — vagyis nem perzselnek. Különösen erős mértékben szokott az almamoly kártétele julius hónapban mutatkozni, a melegebb fekvésű vidékeken, mint pld. Arad, Aradhegyalja, Érmellék, Szatmár vidéke, Szilágyság egyes részeiben, általánosságban ott, ahol szőlő is szokott teremni. Ezért ezeken a vidékeken júliusban különös gondot kell fordítani az ilyenkor már nagy gyümölcs köd- szerü megpermetezésére és ilyenkor akár háromnegyed kg.-ra is célszerű az arsen adagolását Hl.-ként felfokozni. Fontos szerepet játszik még a sikernél a permetlevelek jó tapadása. Ezt nagyjában a Bordoi lékeverékkel érjük el, azonban hátrányosan befolyásolja a Bordoi lé az arsenes szereket hatásukban, amiért is legcélszerűbb volna az arsenes szereket külön kipermetezni. KÉT VJ MÉHÉSZKÖR SZÉKELYFÖLDÖN. Örömmel adunk hirt két uj székely méhészkör alakulásáról. Az egyik Erdőfüle köz ségben alakult a méhészet iránt érdeklődő, méhészek lelkesedése folytán. A méhészkörnek jelenleg kereken 100 méh családja van és azok kezelésére a kolozsvári hóstáti származású Zá- goni Szabó Mihályt, az EME támogatásával a gödöllői kétéves méhészeti szakiskolát végzett méhészmestert alkalmazták. A másik méhészkor Gyergyószentmiklóson alakult. Utóbbinak egyelőre nincsen méhészeti telepe, de ami késik, nem múlik, örömmel adunk hirt a két uj méhészkor alakulásáról, mely élő bizonyítéka, hogy nem fajult el még a székely vér és nehéz időkben egymásra találnak, szövetkeznek a nemes célok szolgálatára székely méhészek. A fenni említett két méhészkörön kívül még kettő alakult, egyik Gyergyódit- róban, a másik Gyergyóálfaluban. A 3 utóbbi méhészkor megalakulása körül Blépessy Károly buzgólkodott. A Csíkszeredái országos vásár a mult héten zajlott le a teljes pénztelenség és üzlettelenség jegyében. Az állatfelhajtás nagy volt, eladások csak értéken alól és igen csekély számban történtek. Brassói piaci árak. Export: ökÖT 8—10 lej, sertés kg.-ként 16—20 lej, igás ökör 5000—6000 lej. Buza 650—680 lej, árpa 230—240 lej, zab 231—240 lej, tengeri 190—200 lej, lencse 500— 600 lej, fehér bab 320—340 lej. Széna 80 lej, préselve 110 lej, szalma 40 lej, korpa 125— 135 lej. A standarizált tojás vámját törölték, amint a hivatalos lap közli, mig a standarizá- latlan tojás vámja továbbra is egy lej marad. Gabonaárak Nagyváradon. Buza 580 lej, rozs 445—450 lej, árpa 280 lej, zab 190 lej, tengeri 190—200 lej 100 kg.-ként. Kolozsvári tőzsdei árak. A hét elején a lisztárak emelkedtek. Némi javulást a búzaárak is mutattak. így a 72—73 kg.-gös búzáért 100 kg.-ként 620 lejt fizettek. A kukorica 190— 200 lej között mozog. A zab 230 lejtől 265 lejig ingadozik minőség szerint. Földárak Kolozsvárt. Kolozsvárt a közép- minőségű szántóföldért kát. holdanként 6500 lejt fizettek a héten. Az úgynevezett Melegvölgyben a gyengébbminősógü kaszálóért kát. holdanként 4000 lejt fizettek. Jugoszlávia— Görögország 5:3 (3:1) (Bukarest, jnnins 3.) 5600 főnyi közönség előtt Andrei közoktatásügyi alminiszter nyi- tóttá meg a III. Balkán-Kupa küzdelmeit. Az első mérkőzést Jugoszlávia nyerte 5:3 (3:1) arányban. A vezető gólt a 3. percben a görögök lőtték. A jugoszlávok a 10. percben egyenlítenek, majd a 33. és 43. percben lőtt góljaikkal 3:l-re vezetnek. A II. félidőben a jugoszlávok döntő fölénybe kerülnek. A mérkőzést Xifando román bíró kitünően vezette. A vasárnapi BSzKRT—KAC mérkőzést Saivan Virgil, a hétfői BSzKRT—Universitatea mérkőzést Koncz Rudolf vezeti. Mindkét napon hat órakor kezdődnek a meccsek. A vasárnap délelőtt kezdődő országos vívóba jnokságokon Nagyvárad, Arad, Szatmár, Marosvásárhely, Bukarest és Kolozsvár legjobb vivői indulnak. A párisi francia bajnoki tenniszversenyen a,nyolc legjobb férfitenniszezö: Crawford, Perry, Satoh, Menzel, Cochet, Boussus, Bernard és Lee lett. Legnehezebb dolga Boussusnek volt, aki Shieldset verte ki a nyolcas középdöntőből 6:3, 6:2, 2:6, 6:4 aránnyal. Menzel az angol Wilde felett aratott 6:3, 6:1, 6:4 arányú gyökeimével került előkelő helyére. Meglepetést keltett Marcel Bernard győzelme a mult évi bajnok Ştefani felett, akit hatalmas küzdelemben 6:4, 7:5, 7:9, 0:6, 6:1 arányban győzött le. Lee Prenn legyőzésével aránylag könnyen jutott az első nyolc közé, gémárányuk 7:5, 3:6, 6:4, 6:1 volt. Az Északi Liga döntőjét a KAC—Tricolor, Nagybánya mérkőzést junius 18-án játszák le Kolozsváron. A magyar vivószövetség tegnap esti ülésén összeállította az Európa vivóbajnokságo- kon résztvevő magyar versenyzők névsorát. A kard egyéni versenyre Geneviehet, Kabost, Zirczyt, Kovácsot, Nagyot és Rajcsányit jelölték ki, a kardcsapatban a két utóbbi helyére azonban Pillér-Jekelfalussy és Maszlay került. Tőrben Hátszegi, Maszlay, Hajdú, Hatz, Bay, Meszlényi képviselik a magyar színeket.
