Keleti Ujság, 1933. június (16. évfolyam, 123-146. szám)
1933-06-30 / 146. szám
KEimüjsXG Hitler, Rosenberg és Göbbels tartottak beszédeket a Versailles! béke tizennegyedik évfordulóján —r ii - — -n——^ Országszerte gyászünnepségeket tartottak Németországban - Hitler szerint egy és háromnegyedmSUió munkanélküli kapott munkát Hugenbergnek kiszemelték az utódját Péntek, 1933. 'junius 30. Orendi ur nyilatkozata és virágoskertje Viktoy Orendi Hommenau mentegetőző leveleket ir a szélrózsa .minden irányába, hogy ő a legutóbbi tizezer lej kormányjutalmat nem politikai, hanem irodalmi munkásságért kapta. Hozzánk is megírta levelét, amelyben közli, hogy mnlt esztendőben német nyelven megjelentette Eminescu legszebb költeményeit, amelynek nyomtatási költsége negyvenkétezer lejbe került. Miután a hitelezők szorongatják a nyomdaszámláért, román közintézményekhez fordult és segélyt kért- Orendi ur hangoztatja, hogy a segélykérés még az antjrevizionista népgyülés előtt történt, 1933 május 7-én s ez alapon szavazták meg neki a tizezer lejes segélyösszeget. Tudomásul vesszük. Tudomásul vesszük azt a kis röpiratot is, amelyet Gestern und heute címmel irt a német szerző és publicista s ebben a németség mai állapotát a régihez képest virágoskerthez hason]itja, szembeállítva egy fegyintézettel; tudomásul vesszük azt is, hogy Orendi statisztikai virágcsokrát lord Bothermerének és politikai barátainak ajánlja. E statisztikai adatokban Orendi azt igyekszik bebizonyítani, hogy a múltban a magyar kormány részéről erős magyarosító törekvés folyt, magyar iskolákat túlnyomó nagy számban állítottak fel a román és szász iskolákkal szemben, egyszóval, hogy a magyar , többség annakidején nem mutatott elég meg- | értést a nemzetiségek kulturtörekvéseivel szemben. És most? Orendi megállapítja, hogy ma a németség helyzete lényegesen kedvezőbb, bár egész halk szavakkal arra is célzást tesz, hogy azért a román kormány kisebbségi politikája is hagy némi kivetnivalót. I)o elismeréseinek hatalmas vegetációjában ez a kis szemrehányás szinte észre nem vehető ibolyaszál- ként húzódik meg és a kontraszt annál szembetűnőbb, mert tudtunkkal maga a szász és sváb kisebbség a legkíméletlenebb harcban áll a román kormánnyal, olyan élesen, olyan hevességgel, amely teljesen érthetetlenné válna, ha a németségnek valóban olyan jó dolga volna Romániában■ Ha a németség többi tagjai és parlamenti csoportja olyan gyöngéden kezelnék a román kormány „nagylelkűségét“ mint Orendi ur, akkor miért kellett külön Sachsentagot összeliivni, miért kellett a kormányzatot megfenyegetni azzal, hogy a német kisebbség letér a kisebbségi ideológia útjairól és Németország nagyhatalmi felkészültségének védelme alá helyezi magát, miért kellett már-már merész formák között megállapítani, hogy a németek a világ közvéleménye elé terjesztik sérelmeiket, miért kellett ünnepélyes formák között a német kisebbségnek leszögezni, hogy a gyulafehérvári határozatokból nem lett semmi, a német kisebbség csalódott a kormányzat kisebbségi Ígéreteiben? Ne felejtse el Orendi ur, hogy azok a statisztikai adatok, amelyekre kissé önkényesen hivatkozik, 1910-ben keltek és azóta az európai kisebbségek kulturális kibontakozása automatikusan állott be a kisebbségek fokozódó számbeli erősödése, kulturális fogékonyságának természetes növekedése révén- Azt talán az annyi megértést mutató Orendi ur sem tagadhatja, hogy ha a monarchia megmaradt volna történetesen régi keretei között, ma a kisebbségek már létszámuk emelkedése következtében is, több és több iskolát, népi kultúrintézményt tudtak volna maguknak kiharcolni. A kisebbségi jogeszme fejlődése főként az újabb évtizedek vívmánya, de a jogeszmétől a gondo latig hosszú az ut- Ha Orendi Viktor ur nemcsak arra fektetné a fősulyt, hogy állandóan a magyarországi népkisebbségek helyzetét firtassa, hanem egy kicsit törődnék a romániai többi népkisebbségek helyzetével is, igy például a magyarságéval, körínyen megállapíthatná, hogy a magyar népkisebbség kulturális fejlődése egyáltalában nem eszményi, hogy ez a kulturális kibontakozás lépten-nyomon olyan akadályokba ütközik, amilyenekbe a régi Magyarországon kisebbségek népi kibontakozásai nem ütközhettek. Lehet, hogy a régi Magyar- országon a kisebbségi jogfejlődés eszméje még nem érte el azt a színvonalat, amelyet papírforma szerint a fejlődés során el kellett volna érnie, de Orendi ur élesen látó szeme előtt nem maradhat rejtve a román kisebbségi politikának az a műhelytitka, amely lehetővé teszi, hogy a román kormány olyan módszerességgel, olyan biztos és csalhatatlan eszközökkel, egy olyan egyetlen egy „ziccert“ ki (Berlin, junius 29.) A birodalmi fővárosban a Lusrgartenbeu és a Kroll-operában gyászünnepségek voltak a versaillesi békeszerződés mai ,14-ik évfordulóján. Alfred Rosenberg, a nemzeti szocialistáiért külügyi hivatalának vezetője a Kroll- operában beszélt és hangoztatta, hogy a versaillesi békediktátum aláírásától kezdve erkölcsileg tarthatatlan vált, mivel a hatalmak megszegték. Németorsí^í'; leszerelt, mig a hatalmak még most is vonakodnak eleget tenni ünnepélyesen vállalt, a leszerelésre vonatkozó ígéretüknek. Az csak ürügy, hogy a németországi agresszív jellegű diktatúra miatt nem hajtják végre a leszerelést. Az uj rezsim mindössze négy hónapja van malmon. A hatalmak elvesztettek minden jogot arra, hogy Németországtól a szerződés betüszerhiti betartását követelhessék. Göbbels azt kívánja, hogy a centrumpárt maga mondja ki a feloszlását. Göbbels birodalmi propagandaügyi miniszter repülőgépen Stuttgartba érkezett. Előbb a délnémet rádió székházát látogatta meg s rádióbeszédet mondott a mikrofon előtt külföldi németellenes propaganda leküzdéséről, majd a városházán nagygyűlésen beszélt. Hangoztatta, hogy a centrumnak is követnie kell a német nemzeti front útját a feloszlatás kimondásában, különben a nemzeti szocialisták nem fogják tovább tétlenül szemlélni a dolgokat. Pártja is tudja, mi keil a katholikusoknak, de előbbre valónak tartja azt, ami a németség összességének kell, Meg van győződve afelől, hogy vég eredményben az egyház jobb elhelyezkedésének fognak szolgálni, ha a centrumpii t el fog Hinni. Hitler: közei kétmillió munkanélkülit vezettünk vissza a termelésbe. A német újságkiadók uj vezetősége megtartotta első ülését, amelyen megjelent Hi tnem hagyó pontossággal töri szét a romániai kisebbségek ellenálló erejét, amilyenre a magyar világban sohasem volt példa, annál az egyszerű oknál fogva, mert a magyar kormány még csak nem is sejthette, amit a román kormány nagyon is jól tud, hogy hol, milyen ler kancellár is s beszédet intézett a kiadókhoz. Hangoztatta, hogy le kell vonniok összes következményeit annak, hogy tartós rezsim van uralmon Németországban. Nem követeli meg, hogy az újságok állami hirdetmények jellegével bírjanak, de a nagy érdekeknél meg kell találniok az együttműködést a kormán» nyal. A kancellár rámutatott arra, hogy sikerült egy és háromnegyedmillió munkanélkülit a termelésbe visszavezetni. . s ezek közül csak a fele irható a rendes termelési megélénkülés számlájára. Papén konkordátumról tárgyal a Szentszékkel. (Róma, junius 29.) Von Papén tárgyalt több órán át Pacelli bíboros pápa államtitkárral. XI. Pius pápa előreláthatólag pénteken ‘fogadja kihallgatáson a német helyettes kancel lárt, aki azután még több napot tölteni'az olasz fővárosban tárgyalások folytatásával. A lapok szorint Papennek az a megbízatása, hogy konkordátumot hozzon létre a Vatikán és a német birodalom között. Az eddigi konkordátumokat az országos kormányok külön-külön kötötték a Szentszékkel. Hugenberg utóda(Berlin, junius 29.) Meissner elnökségi államtitkár Hugenberg lemondásával a kelet- poroszországi Neudeckbe érkezett s átadta az iratot Hindenburg elnöknek. A lapok értesülései szerint a kancellár a napokban elutazik az elnökhöz, hogy a lemondás ügyéről referáljon, ügy hírlik, hogy Darré nemzeti szocialista parasztvezór lesz Hugenberg utóda a birodalmi gazdasági miniszteri székben. Hindenburg jobban van. A tegnap elterjedt riasztó hírek Hindenburg súlyos rosszullétéről, túlzottaknak bizonyultak. Hindenburg gyöngélkedóse múló természetű volt és nem ad okot aggodalomra. pontokon lehet egy kisebbséget legérzékenyebben megsebezni. A romániai kisebbségek vil- lanybiztositókai kiégtek, — de Orendi ur a maga-gyujtotta és korruány-táplálta mécses mellett zavartalanul ábrándozik a romániai kisebbségek gyönyörű világáról.