Keleti Ujság, 1933. június (16. évfolyam, 123-146. szám)

1933-06-17 / 135. szám

Szombat, 1933. 'junius 17. Keleti-Újság 3 Az állam elköltötte Kolozsvár pénzét Az adómorálról prédikáló pénzügyminisz­térium cinikusan kijelenti9 hogy nem tud fizetni — Egy garas sincs a látványossági adó­ból, mert az állam az egész alapot elköltötte Egyelőre nincs szó a kolozsvári községi választások megtartásáról (Kolozsvár, junius 16.) Ismeretes, hogy az állam különféle címeken körülbelül 15 millió lejjel tartozik Kolozsvár városának. Jelentet­tük, hogy Deleu interimárbizottsági elnök Bu­karestbe utazott s Madgearu pénzügyminisz­ter távollctében helyettesétől, Mironescu mi­nisztertől kérte, hogy az állam régóta esedé­kes tartozásait fizesse ki. Mironescu azon­ban Deleu elnök meglepetésére kijelentette, hogy az állam az l932. évi tartozásait nem tudja fizetni, nincs is reá költségvetési fedezete s csak rekompenzációs módon tudja a városokat kárpótolni. Mironescu helyettes pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy az állam elsősorban a lát­ványossági adóból befolyó összeget költötte el, de a városok részére azt az állami hozzájáru­lást sem tudja fizetni, amit a községi pótadók­ból befolyó jövedelmek kárpótlásáért kell fizetnie. Deleu primár előtt Mironescu minisz­ter nyíltan megmondotta, hogy nem fizetnek, mert nincs miből fizetni, nincs rá fedezet, tehát a városok gon­doskodjanak más jövedelmi forrásokról. Mironescu helyettes pénzügyminiszternek ezek a kijelentései kínos feltűnést keltettek a városházán, ahol egyelőre azt sem tudják, hogy milyen magatartást tanúsítsanak a fize­tést megtagadó állammal szemben. Minden-' esetre csodálkozunk Mironescu miniszter ur ki­jelentésein s nem tudjuk megérteni, a részét, amely törvény szerint a váro­sokat illeti. Hogyan követelheti az állam az adósaitól, hogy a mai rossz gazdasági viszonyok között régi tartozásaikat fizessék, mikor az állam a városok részére járó fizetési kötelezettségeit sem tudja teljesíteni, sőt elkölt olyan alapokat is, amelyek nem az övéi. Deleu primár kijelentései szerint Mironescu azzal vigasztalja a városokat, hogy az uj pénz­ügyi törvények értelmében az állam hónapról- hónapra pontosan fog fizetni. Fizetni fogja a látványossági adóból befolyó részesedést és fizetni fogja az úgynevezett községi szubven­ciót is. Ez azonban sovány vigasz, mert Ko­lozsvár már most sem nélkülözheti azokat a milliókat, amelyeket az államnak már 1932- ben meg kellett volna fizetnie. Kérdést intéztünk Deleu elnökhöz arra nézve is, mikor fogják megtartani a kolozs­vári községi választást? Döntött-e már a bel­ügyminiszter ebben az ügyben? Erre vonatko­zólag Deleu a következőket jelentette ki: — A belügyminisztériumban még döntés ne i történt, sőt nem is történhetett, mert a ta­li ícsosok lemondásáról szóló iratokat előzőleg le kell küldeni Kolozsvárra, a Comitetul Lo- calhoz, illetve a helyi revíziós bizottsághoz, amely megvizsgálja a községi tanácsosságról való lemondásokat, határoz a városi tanács feloszlatásáról s mikor ez megtörtént, csak akkor van joga a belügyminiszternek az uj választásokat kiirni. Mindazok a verziók, ame­lyek a választás kiírásával kapcsolatosan ed­dig megjelentek, találgatások. Még néhány hétre szükség van, hogy a belügyminisztérium kiírhassa az uj választásokat. hogyan költhette el az állam a látvá­nyossági adóból befolyó összegnek azt Miss Magyarország délamerikai vőlegénye beismerte, hogy ő a keresett szilágy Somlyói szélhámos Azt állítja azonban, hogy Buenos Airesben szerzett vagyo­nával ki fogja fizetni minden hitelezőjét — A Gál család bízik benne, mert az eljegyzés előtt José-Jőzsef min­den régi bűnét töredelmesen bevallotta menyasszonyának (Budapest, junius 16.) Budapesten is széles körökben keltett nagy érdeklődést a hir, amelyről a Keleti Újság már beszámolt, amely szerint Gál Júliának, a legutóbbi Miss Ma­gyarországnak, vőlegénye Jósé Klein, igazá­ban Klein József egy szilágysomlyói fiatal­ember, aki pár évvel ezelőtt nagyszabású szél­hámosságok elkövetése után szökött meg Er­délyből. A Keleti Újság budapesti tudósítója felkereste a Gál-családot, amely egyáltalában nem mutatott megdöbbenést a hir hallatára. A szépséges Gál Julia édesanyja beszélt az új­ságírókkal és a következőket mondotta: —- Egyáltalában nem csodálkozunk az Er­délyből érkezett híreken, abból az egyszerű okból bem, mert a „Józsi“ nem rejtette véka alá régi dolgait és mindent elmondott nekünk■ Bevallotta, hogy négy évvel ezelőtt csakugyan el kellett távoznia Szilágy Somlyóról, Délame- rikába ‘ment, ahol minden energiáját össze­szedve, dolgozott. Sikerült elérnie azt, hogy szép vagyont gyűjtött és most már abban a helyzetbén van, hogy minden régi tartozását rendezheti. Mielőtt meg lesz az esküvő, ponto­san kiegyenlíti összes erdélyi adósságait­Gál Julia, akit bizonyára kellemetlenül érint vőlegényének leleplezése, nem jelelni meg az újságírók előtt és igy nem is tudta megvé­deni az erdélyi vádakkal szemben. Most, hogy a Somlyói Klein Jóska régi bű­nei napvilágra kerültek, nem lesz érdektelen visszaforgatni az idő kerekét 1929-re, a szélhá­mosságok és a szökés évére. Klein ur még Szilágysomlyón autózik. Ekkor alapította meg ugyajnis Klein Jó­zsef az akkor még alig huszonötéves fiatalem­ber sógorával, Binder Nándorral együtt a Bin­der és Klein címet viselő céget. 7Klein József apja dúsgazdag ember volt, nem volt nehéz te­hát jótállására megkapni az első százezer lejt a Somlyói bankban. A megnyitott ügynökségi iroda kitünően metat. Erdőt irtott, téglagyá­rat alapított, autó- és rádió-ügynökséget tar­tott fenn Klein József, aki két luxus-kocsin is száguldozott az országúton üzletei után- A& egyik piros sportkocsit különösen nagy tiszte­lettel bámulták a • szilágysomlyóiak. Ablakai piros selyemmel voltak letakarva s boldog volt az a Somlyói lány, aki felülhetett a csinos Jóska gyerek kocsijára- Klein József egyik kölcsöínt a másik után vette fel és magánem­berek is szívesen bízták rá a pénzüket. Mikor pedig kezdtek összecsapni a hullámok a feje felett, Klein József 1929 novemberében gyor­san felszedett még százezer lejt a bankból és Sfoes&tt ez a fog, ha nem tömik, be azonnal. Egy kis étel­maradék a fogak között bomlásnak indult, savkép- ződött, mely a fogzománcot elpusztította. Eredményt-! kis lyuk a fogban. A kitű­nően tisztító Chlorodont fogkrém mindennapos használata fogait az idő-' előtti romlástól megóvja,,1 épségben tartja és ragyo­góan fehérré varázsolja«1 hatvanezer lejt Goldberger Sándortól, a Medve- kávéház tulajdonosától és úgy eltűnt, hogy azóta hírét sem hallották. A hitelezők persze kétségbeesetten kapkodtak fühöz-fához és csakhamar rájöttek, hogy a kezükben lévő vál­tók nagyrésze hamis. Jelentkeztek a kisembe­rek is, akik ezreiket adták oda Klein Jós­kának. A sikkasztó fényképe a budapesti lapokban. Azóta eltelt négy esztendő, valamennyire fátyolt borított a Somlyói aranyifju bünlaj- stromára. Az emberek belenyugodtak abba, hogy elvesztették a pénzüket, most azonban, amikor a budapesti lapokban meglátták Klein József közös képét menyasszonyával, egy­szerre eszükbe jutott: hátha be lehetne hajtani valamit rajta. Ezután ment el a szilágysom­lyói bankok távirata Gál Júliához. Áprilisban Budapesten járt. Kiderült különben, hogy Jósé Klein, aki délamerikai milliomosnak mondja magát, úgy, látszik több időt tölt Európában, mint Buenos- Airesben. Áprilisban Budapesten találkozott vele egy Nagyváradról elszármazott színésznő, akinek szintén eldicsekedett délamerikai kar­rierjével. A színésznő azonban figyelmeztette arra, hogy vigyázzon, mert könnyen letartóz­tathatják. — Ugyan kérlek — válaszolt Klein — adós­ságaim nagyrészét már rendeztem, különben is most megyek Szilágysomlyóra, ha éppen mindent akarsz tudni. A szinésznőnek valóban sürgönye érkezett pár nap múlva Érmihályfalvárói, azután pe­dig Szilágysomlyóról, amelyben Klein József közölte, hogy két nap múlva visszaérkezik és akkor találkozni szeretne vele. A táviratok eredete azonban felette rej­télyes, mert senki sem tud Szilágysomlyón arról, hogy Klein József megfordult volna a községben. Úgy látszik, valakit megbízott a táviratok feladásával, hogy a színésznő előtt alibit bizonyítson és nehogy az ő elszólása ré­vén rendőrkézre kerüljön. Ezek után — akármennyire is bizik a szép­ségkirálynő családja a csinos Józsi gavallériá­jában — alig hihető, hogy a Budapest— Buenos-Aires-i nász meg fog történni. A való- szinüség inkább az, hogy a délamerikai vőle­gény sietve eltűnik Budapestről is, mielőtt még meggyűlne a baja az ottani rendőrséggel. Revolveres merénylet Budapesten a Prágai Magyar Hirlap igaz­gatója ellen (Budapest, junius 16.) Tarján Ödön lo­sonci gépgyáros, a Prágai Magyar Hirlap tu­lajdonosa ellen egy Makkal Sándor nevű szlo- venszkói erdész merényletet követett el. Há­romszor rálőtt a csehszlovákiai lapigazgatóra, azonban a lövések csak a húsát találták, ne­mesebb szerveket nem érintettek. Tarjánt kórházba szállították gyógykezelés céljából. Makkai Sándort a rendőrség előállította s a merénylő erdész azt adta elő, hogy már régóta peres viszonyban áll Tarjámmal, nem tudta megkapni követelését és elkeseredésében követte el a revolveres merényletet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom