Keleti Ujság, 1933. június (16. évfolyam, 123-146. szám)
1933-06-17 / 135. szám
4 KeletiUjsxg Szombat, 1933. 'junius 17. Berzeviczy Albert — nyolcvanéves A Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszél ötvenéves közpályájáról s arról, hogy az élet célját boldog magánéletében találta meg (Budapest, junius 16.) Berzeviczy Albert, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke 80 éves. A magyar közéletnek ez a páratlanul munkás, kiváló alakja, aki hosszú közpályáján a legmagasabb közjogi méltóságokat töltötte be, elnöke volt a képviselőliáznak, kultuszminiszter is volt, még ma nyolcvanéves korában is teljes szellemi frisseséggel vezeti a Tudományos Akadémia ügyeit. Abból az alkalomból, hogy betöltötte életének nyolcvanadik évét, felkereste egy ujságiró, aki előtt ritka tárgyilagossággal, mondhatni hűvösséggel beszélt hosszú életéről. — Én nem vagyok népszerű ember —• mondotta —, nem is voltam soha az. Talán az az oka ennek, hogy sokkal inkább befelé élek, mint kifelé. A magánéletem zárt könyv volt a nyilvánosság számára. Lehet, hogy ez anakronizmus abban a világban, amelyben a magánélet lassanként teljesen megszűnik. Hiszen .na már azt is lefotograf álfák a nyilvánosság számára, hogy a politikusok hogyan esznek... A politika nem szívügye Berzeviczy Albertinek. — A legnagyobb kielégülésem — mondja — az irodalom volt. Sokkal nagyobb gyönyörűséget találtam az irodalmi munkában, az Írásban, amelyben teljesen elmerülhettem, mint a politikában. Úgy sodródtam bele, hogy a megyei életben szerepeltem és huszonnyolc- éves koromra képviselő lettem. Politikai pályafutásom aránylag rövid volt, hiszen csak rövid ideig voltam miniszter és házelnök. A házelnökségről azért mondtam le, mert amikor az obstrukció letöréséről volt szó, nem voltam hajlandó a házszabályokat — házszabályellenesen kezelni. Az ujságiró megkérdezte Berzeviczytől, hogy- könnyű szívvel hagyta-e el a miniszteri széket, szóval a hatalmat? — A hatalom — volt a válasz — nem ad gyönyörűséget az embernek. A politikai hatalommal sokkal több embert teszünk boldogtalanná, mint amennyinek boldogságot tudunk adni. Lelkesedve beszél Apponyiról és halhatatlan géniuszáról. — Apponyi a legtehetségesebb, legnagyobb politikusok egyike volt, akit ismertem. Nem-, zetküzi nagyság és nemzetközi jelentősége volt annak a munkájának is, amit az utolsó évtized alatt szerencsétlen, megnyomorított országa nak az érdekében végzett. Azt mondja Berzeviczy, hogy a liberalizmust méltatlan dolog támadni■ Pedig a libe- rálizmus alkotott, ami volt, mindazt a liberá- lizmus teremtette meg, ami elpusztult, azt nem a liberalizmus tette tönkreNagy szeretettel beszél a fiatalságról: —e Sajnálom őket, mert áz ő fiatalságuk nem lehetett olyan szép és derűs, miint a mienk volt valaha. A mai fiatalok elégedetlenek, türelmetlenek és bizalmatlanok. Az elégedetlenségüket teljesen megértem. A bizalmatlanságukat azonban velünk öregekkel szemben már nem tudom megérteni. Hiszen mi az ő javukat akarjuk és az uj generációért dolgozunk- Az ujságiró utolsó kérdése, hogy megelégedett-e ma, nyolcvanéves korában, több mint ötvenesztendős közéleti munka után? — Boldog vagyok és megelégedett annyira, amennyire egy nyolcvanéves ember boldog és megelégedett lehet. Nem a közéleti pályán elért eredmények, vagy7 a mult évtizedek emlékei tesznek megelégedetté, hanem a családom. A magánéletemben vagyok igazán boldog- Akkor, amikor a kis dédunokám arcképét mutathatom. (És, egy kicsit elgondolkozva, mondja:) — Mi is az élet célja? Hogy szeressenek az életben és szeressenek a sirban. Az életnek ezt a célját a magánéletemben értem él. Az emésztés negyven éven felUI. Amint Ön elhagyta a negyven éves életkorát, azonnal többet kell törődnie az emésztésével. Azok a könnyebb gyomorfájdalmak, amelyeket időnként érez s amelyeknek nem tulajdonit semmi jelentőséget, azok jelentik, hogy a gyomra nem emészti meg a „vasat is‘‘, mint fiatalkorában. Az emésztési fájdalmak, amelyek idő múltával mind gyakoribbak, igen sokszor gyomorsav tultengésből származnak s egy fél kávéskanál Magnesja Bisurata kevés vízben, minden étkezés után, ezt a tultengést semlegesíti. Ez esetben az Ön gyomra'funkcióját minden zavar néikül végezheti. A Magnesia Bisurata hamarosan eltünteti a gyomorégést, nyomást a gyomorban, a savak által okozott csuklást, puffadást és emészthetetlenséget s a szer használata megengedi, hogy bármit ehetlk, amit kíván, anélkül, hogy rossz emésztéstől kellene tartania. Kapható minden gyógyszertárban és drogériában, ára 75-— lej. Rémületben él napok dta egy kiskitküllőmegyei község Lépfenés marhát vágtak le és sokan ettek a beteg állat húsából — Egy ember meghalt, kettő haldoklik (Dicsöszentmárfon, junius 16.) Nem mindennapi szerencsétlenség tartja izgalomban Pésfalva kisküküllőmegyei község lakosságát. Mintegy két héttel ezelőtt a falusi csordában a mezőn felpuffadt egy telién, melyet, hogy a gazdáját súlyos károsodás ne érje. még élő állapotban levágtak és a húsát olcsón kimérték, A falusi bíró tudomást szerzett a hús árusításáról, melyet azonnal letiltott, a húst lefogI VERGILIUS „GEORGICA“-ja Szabó András igazgató-tanár kitűnő fordításában megjelent. — Kapható a MINERVA Rt. könyvesboltjában Cluj—Kolozsvár, sír. Regina Maria 1 sz. — Ára 60.— Lei. lalta és a marhának a lépét beküldte a dicső- szentmártoni járási állatorvoshoz. Az állatorvos konstatálta, hogy a marha lépfenés és szigorúan elrendelte a beteg húsnak az elásását a bőrével együtt, melyet időközben lenyúztak. Amig a küldönc a léppel Dicsőszentmártonban járt, addig sokpn megfőzték és megették a vásárolt húst és,csak akkor futott végig a rémület a falun, amikor megtudták, hogy a marha lépfenés volţ. Néhány nap múlva megbetegedett a faluban egy Saşca Péter nevű 57 éves gazda, aki borzalmas kinok között lépfenéban meghalt. Utána Molnár János és Moldovait Anna betegedtek meg. kiket haldokolva szállítottak kórházba. A falu határában lakó cigányok ugy- látszik nem tudták, hogy az elásott marha lépfenés, nagy nyomorúságukban kiásták a marha maradványait és elfogyasztották. A járási orvos az egész községet megfigyelés alá helyezte és a borzalmas betegség ellensúlyozására megkezdte a védő-oltásokat. Rigţray szenzációs könyve Marxizmus csődje ISO lejért ismét kapható a Minervánál Cluj—Kvár, strada Reg. Maria (Deák F. u.) 1. sz. Aki rekordot ér el €€ lábtörésben Egy éjszakai kaland epilógusa a törvényszéken (Kolozsvár, junius 16.) Régi keletű korcsmái mulatozás és uocai verekedés epilógusát tárgyalta ma délután a kolozsvári törvényszék negyedik szekciója. A vádlott két kolozsvári iparos, Szilágyi József bádogos és Muresán Sándor nyomdász. A vádirat szerint 1930, decemberében a két vádlott alaposan elverte Karsay viz- és villanyszerelőt, akinek még a lábát Is eltörték. A tárgyalást Pastia elnök vezeti, aki elsőnek Szilágyi Józsefet hallgatja ki. A vádlott elmondja, hogy a kérdéses napon mintegy tizedmagával együtt mulatott a Deák Ferenc uocai Aranycsizma vendéglőben. Záróra után valamennyien kikerültek az uccára, majd a mulatságot folytatni elindultak a Heltai ucca felé és eközben hozta össze őket a sors K&rsayval. Karsay veszekedést provokált és illetlen hangon kezdte szidalmazni a társaság tagjait, különösen Muresánt. Erre azután megverték. — Különben is — fejezi be vallomását Szilágyi, — senki sem bántotta volna ezt az urat, ha nem kezdi el kiabálni, hogy revolver van nálam és mindegyikünket lelő. Erre megijedtünk és megvertük. Többen voltunk, a lábát nem tudóm, ki törte el. A következő vádlott Muresán, aki előadja, hogy a kérdéses napon többen betértek a vendéglőbe és mint szegény munkanélküliek csendesen megiddogáltak fejenként egy-egy liter bort. — Nagyon jó dolguk lehet, — szakítja félbe az elnök, — ha mint munkanélküli és kereset nélküli emberek is megtudtak inni egy-egy liter bort fejenként Azután elmondja, hogy valóban megverték Kar- sayt, de a verés következtében nem törhetett el a lába, mert annyira nem bántalmazták. Karsay különben Is lelövéssel fenyegette őket, tehát a jogos önvédelem esete is fennforog, mert csak azt akarták, hogy az ütésekkel harcképtelenné tegyék. Karsay kihallgatására kerül a sor ezután, aki elmondja, hogy a kérdéses estén időtöltésből ő is iddo- gált egy Heltai uccai vendéglőben, hazatértekor pedig vesztére összeakadt Muresánékkal, akik fél-holtra verve hagyták az uccán. — Igen, de ezek azt mondják, — mondja Pastia elnök, — hogy maga lelövéssel fenyegette őket. Volt magánál revolver? 4 — Volt kérem, — feleli Karsay, — de az olyan játék revolver volt, amit, ha meghúznak, hát egy baba ugrik ki a cső tetején. Azt hiszem, azzal senkit sem lehet lelőni. Majd a továbbiakban rátér arra, hogy a két vádlott volt az, aki a legtöbb pofot és rúgást adta neki. — Hát a többiek nem ütötték? — kérdi az ügyész. — De igen kérem, de miután azok lekentek egy pár pofot, tovább álltak, — jelenti ki Karsay a bírák derültségére is. — De be volt rúgva maga is, — mondja az elnök — és a többiek sem tudták, mit csinálnak. — Ugyan elnök ur kérem, — mondja indignálódva Karsay, — csak nem gondolja az elnök ur, hogy egy olyan edzett ember, mint én, pont négy pohár fröecs- töl fog berúgni. Szembesítésnél tagadja a két vádlott, mintha ök lettek volna okozói a Karsay lábának eltűrésében. — Jó, jó, — mondja az elnök, — nem maguk voltak, de valaki csak eltörte ennek az embernek a lábát. — Elnök ur, — szól közbe Muresán, — tanúim vannak, akik igazolni tudják, hogy Karsaynak már egyszer eltört a lába és akkor sem tudta, hogyan tört el. A biróság elrendeli a tanuknak a kihallgatását, — akik nem jelentek meg a mára kitűzött tárgyaláson és ezzel a tárgyalást elhalasztja.
