Keleti Ujság, 1933. június (16. évfolyam, 123-146. szám)
1933-06-16 / 134. szám
4 KeietiUjsxg Péntek, .1933. junius 16. Országos jelentőségű lesz a székelyudvarhelyi magyarpárti közgyűlés Bethlen György elnökkel egyfitt a parlamenti csoport bat tagja mond beszámoló beszédet (Székelyudvarhely, junius 15.) Junius 19-én tartja az Országos Magyar Párt udvarhelymegyei tagozata rendes közgyűlését, amelynek keretében mondják el beszámolóbeszédeiket dr. Balogh Arthur szenátor, Laár Ferenc és dr. Wilier József képviselők. A gyűlésen a más megyékben megválasztott képviselők és szenátorok is résztvesznek, élükön dr. gróf Bethlen György országos pártelnökkel s közöttük dr. Gyárfás Elemér és Sándor József szenátorokkal. 1 Már az a tény is, hogy a magyarság parlamenti képviseletének (nagytöbbsége megjelenik az udvarhelyi magyarpárti közgyűlésen, mutatja, hogy ez a megnyilatkozás minden tekintetben messzi túlhaladja a megyei tagozatok keretein belül szokásos közgyűlési méreteket. Ma ugyanis az a helyzet, hogy Székelyföld minden tekintetben a legsúlyosabb gazdasági és kulturális problémákkal küzködik és \iincs egyetlen területe az országnak, melyben egy nép fennmaradása és életlehetőségei szempontjából súlyosabb helyzetben volna, mint Székelyföld. Az Országos Magyar Párt éppen úgy, mint a helyi vezetőség teljes tudatában van ennek a sorsdöntő helyzetnek és a maga részéről rendelkezésre álló lehetőségek szerint mindent megtesz, hogy a székelységnek speciális helyzetéből is adódó katasztrofális bajait enyhítse. Fokozza a nép nehézségeit és bajait az a körülmény, hogy a gazdasági nyomor és kiszolgáltatottság okozta lélektani helyzetet éppen Udvarhelymegyében kasz(nál(Kolozsvár, junius 15.) A szerdáról csütörtökre virradó éjszaka negyedegy órakor egy berlini jelzésű hatalmas Buick gépkocsi állott meg az Astoria szálloda előtt. Az autóból egy borotváltképü elegáns ur szállott ki — ő volt a kocsinak egyetlen utasa, egyben sof- íőr.ie is — szobát foglalt le magának, azután pedig érdeklődött, hogy van-e a szállodának garázsa, mert be szeretné raktározni a kocsiját. Mikor pedig sajnálkozó arccal felvilágosították, hogy a szálloda mellett nincs garázs, megtudakolta egy Honvéd uccai autószin címét, elhelyezte a kocsiját, utána pedig még benézett a Newyork-kávéházba, ahol azonban még véletlenül sem talált ismerősre, aztán pedig szépen hazament az Astoriába és kénytelen, kelletlen lefeküdt. A berlini jelzésű kocsi tulajdonosa még néhány évvel ezelőtt is egyszerű kolozsvári újságíró volt, akinek talán még az is gondot okozott néha, miből váltsa meg az autóbusz- jegyét. Ilyen gondjai azonban már aligha lesznek a jövőben, lévén a berlini kocsi utasa Nóti Károly, az immár világhírű berlini filmíró, aki néhány évtizeddel ezelőtt a szilágycsehi iskolaudvar porában játszadozott pajtásaival, Zilahon Ady Endre kollégiumában volt gimnazista, aztán vasúti tisztviselő lett Pozsonyban és másutt, Kolozsvárt jegyezte el magát a tollal, mint újságíró s néhány fantasztikusan küzdelmes budapesti esztendő után egy szép napon felült a vonatra s elment Berlinbe meghódítani a világot. Ez any- nyiban sikerült is neki, hogy pár hónap sem telt bele és a német főváros legismertebb nevű filmírója lett és filmjeit Bukarestben, Kolozsvárt és Budapesten csakúgy ismerik, mint ták ki a magyarság egységének megbontására irányuló politikai kísérletezések. Mindenki tisztában van azzal, hogy a bár méreteiben számot nem tevő, de politikailag a magyarság ellen mások által is kihasználható törekvések, amelyeknek a legtöbb esetben személyi érdekek a mozgatói, olyah kisebbségi helyzetben, mint amilyenben ma a Székelyföld van, az egész magyarság jövendőjére súlyosan kiható káros következményekkel járnak. Ennek tudatában a magyarság vezetői mindent megtesznek, hogy éppen az udvarhelyi közgyűlés kapcsájn a népi és egzisztenciális szempontokat veszélyeztető körülmények közt megtalálják azt a helyes és eredményes utat, amely a nép érdekeinek fokozott védelme és egzisztenciális szükségleteinek lehető biztosítása mellett a súlyos, sőt mondhatni katasztrofális helyzetben levő székely népet nyugvópontra juttassa. A gyűlés iránt az egész vármegyében rendkívül nagy és lelkes hangulat nyilvánul meg. A pártvezetőség gondoskodott róla, hogy a gyűlés külső megrendezésében és méreteiben is méltóan reprezentálja a székelység belső hangulatát és a Magyar Párt iránti törhetetlen ragaszkodását. Hogy maga a közönség, illetve a ncp is mennyire .tudatában van ennek, mutatja az a körülmény, hogy nemcsak a férfi lakosság, hanem a női társadalom is meglepő és örvendetes buzgalommal készül a gyűlésen való részvételre, ezáltal is demonstrálva, hogy az udvarhelyi gyűlés jelentősége nem a napi politika, hanem az egész nemzet társadalom megnyilvánulása kíván lenni. Stockholmban és Párisban. Valami nosztalgia azonban sokszor hazahajtotta már Erdélybe. Ez mostanig még érthető volt, mert a Szilágyságban éltek még a rokonai, Kolozsváron lakott egy férjes nővére, a szülőfalujában azonban már csak egy sirhoz zarándokolhatott el, kolozsvári testvére elköltözött Budapestre. Most itt ülök a kávéház márványasztala mellett, szemben Nóti Károllyal, akivel jó másfél évtizeddel ezelőtt éppen itt ismerkedtem ţ*3g. .Valaki ugyanis bemutatta mint tehetséges irót, aki állást keres. És Nóti Károly rövidesen csakugyan be is bizonyította, hogy protektora nem túlzott. Itt irta aztán éveken keresztül riportjait, rendőri és városi esemé- njtekről, hogy egyszer csak itthagyja Kolozsvárt és felmenjen Budapestre. A közönség először mint Salamon Béla házi szerzőjével ismerkedett meg vele, a rádiónak is egyik legnépszerűbb szerzője volt mindaddig, amig Berlinbe nem költözött. Már azt lehetett hinni, hogy végleg megtelepszik Berlinben, Hitler uralma azonban az ő lába alól is kihúzta a talajt. Nem mintha nem maradhatott volna Berlinben, neki, mint magyar állampolgárnak a legcsekélyebb kellemetlensége sem volt Németországban, azonban a német film az utóbbi időben olyan átalakuláson ment keresztül, hogy Nóti Károly működési területe egiyre jobban kezdeti fogyni. Visszament tehát Budapestre, hogy azóta mi történt vele, azt a következőképpen beszélte el nekünk: — Eszem ágában sincs véglegesen szakítani Berlinnel, már csak azért sem, mert most s van egy érvényes szerződésem az Universal- filmgyárral, amelynek a lebonyolítása ősszel esedékes. Arra nézve azonban még nem történt döntés, hogy a filmfelvételek Berlinben, vagy Parisban fognak megtörténni. Nem kell azonban engem félteni. Éppen elég dolgom akadt Pesten is. Nemrég készültem el Gál Franciska harmadik filmjének szcenáriumá- val s a felvételek talán három hét múlva kezdődnek meg. Kétféle, magyar és német verzió készül, a főszereplők Gál Franciskán kívül Paul Hörbiger, Szőke Szakáll és Huszár Károly, a kövér Pufi. A magyar verziónak szenzációja, hogy Paul Hörbiger, akiről csak most derült ki, hogy szintén magyar származású, magyarul fogja eljátszani a szerepét. Viszont annak sincs semmi akadálya, hogy Szőke Szakáll és Huszár mint hamisítatlan németek játszanak a hangosfilmen. — Anji további tervemet illeti: befejeztem legújabb vígjátékomat, amelyet minden valószínűség szerint a Vígszínház fog előadni és most dolgozom az Universal-gyár filmszcená- riumán. A valószínűség az, hogy ezt a darabot Párisban fogják leforgatni, — Ha jól emlékszem, volt máj párisi filmje? — Dicsekvés nélkül mondhatom, hogy két nagy sikerem volt már Párisban. De, megállapodásom van a francia Pathé Nathan film- koncerniiel is és ezt a filmdarabot természetesen Párisban fogják felvenni. Megkérdezzük Nótit, van-e kilátás a magyar filmipar fellendülésére? — Budapest minden tekintetben ideális filmváros volna. A magyar főváros gyönyörű fekvése, a nagyszerű pesti színészek, ráadásul pedig a munkaerő olcsósága egyenesen predesztinálják erre Pestet. Természetesen nem magyar filmre gondolok, mert a mai Magyar- ország területe olyan szükreszabott, hogy a magyar film csak korlátozott lehetőségek mellett startolhat. Eddig mindössze a „Hippolyt“ fizette ki magát a magyar filmek közül. Semmi akadálya nem volna azonban annak, hogy Pesten németnyelvű hangosfilmeket vegyenek fel. Csakhogy Budapesten olyan nagy a tőke- szegénység, hogy erre a majdnem százszázalékosan kitűnő üzletre sem akad komoly vállalkozó. A pesti stúdiókban állandóan játszanak ugyan — csak most fejeződtek be egy román és magyar hangosfilm felvételei —, azonban Pest még nagyon távol áll attól, hogy a nemzetközi filmpiacon számottevő tényező legyen, holott, nem győzőm eléggé hangsúlyozni, mennyire alkalmas a pillanat a budapesti filmgyártás beérkezésére. Megkérdezem azt is Nötitól, mi hozta Kolozsvárra? Nóti kedvesen, minden nagyképűség nélkül mondja: — Magát akartam látni, semmi más célja nem volt az utamnak. No, meg nem is hinné, mennyit gondolok mindig Kolozsvárra. A legszebb emlékeim, a fiatalságom forrott össze ezzel a várossal, ezt pedig ugye nem lehet az ember leikéből kitörölni? A történeti hűség kedvéért még azt is ide Írjuk, hogy azalatt a félóra alatt, amig Nóti- val beszélgettem a kávéházban — mi sem jellemzi jobban az erdélyi irodalom vitalitását — két uj erdélyi színmű szüzséjét adták elő a kitűnő Írónak. Az egyik Kibédi Sándornak, a tehetséges költőnek első szinpadi müve, egy Petőfi-darab, amelynek nyomban akadt egy lelkes és fanatikus propagálója. Tegnap este adta oda Kibédi egy irodalombarátnak, aki nem tudta letenni, az éjszaka végigolvasta s az elragadtatásnak olyan meggyőző hangján beszélt a darabról, hogy Nóti nyomban felajánlotta segítségét, megígérte, hogy elolvassa és személyesen adja át Márkus Lászlónak, a Nemzeti Színház igazgatójának a Petőfi-szin- müvet. (sz.) Aranyér bántalmak ellen a „Goedecke‘‘-féle „Anusol-Suppositor" (betét) míndes kor utolérhetetlennek bizonyult. A világ minden részében az orvosok nagyrésze „Anusol‘'-t ir elő és számtalanok azok az esetek, amelyekben ez a gyógyszer a gyógyíthatatlannak hitt beteget megmentette. — Az „ANUSOL-SUPPOSITOB" ((betét) azonnal meghozza a kívánt megkönnyebbülést és rövid időn belül megszünteti a sokszor oly rettenetes aranyérbántalmakat.' Használata egyszerű, tisrta és olcsó. Ezenkívül az az előnye is meg van, hogy a beteg a kezelés alatt foglalkozásának üzését megszakítás nélkül folytathatja. A gyógyszertárban kimondottan „Goedecke“-féle „Anusol—Suppositor“-t kérjen. Ismertető jele a piros doboz és a gyári piomba, Egy betűm jelzésű Bitiek kocsi megáll az Astoria előtt.*. Hazalátogatott Kolozsvárra Héti Károly, az egykori kis kolozsvári újságíró, akinek most párisi filmgyár készíti a hangos-filmjét — Kibédi Sándor Petőfi darabját Hó ti közvetíti a Nemzeti Színházhoz
