Keleti Ujság, 1933. június (16. évfolyam, 123-146. szám)

1933-06-16 / 134. szám

4 KeietiUjsxg Péntek, .1933. junius 16. Országos jelentőségű lesz a székelyudvarhelyi magyarpárti közgyűlés Bethlen György elnökkel egyfitt a parlamenti csoport bat tagja mond beszámoló beszédet (Székelyudvarhely, junius 15.) Junius 19-én tartja az Országos Magyar Párt udvar­helymegyei tagozata rendes közgyűlését, amelynek keretében mondják el beszámolóbe­szédeiket dr. Balogh Arthur szenátor, Laár Ferenc és dr. Wilier József képviselők. A gyű­lésen a más megyékben megválasztott képvi­selők és szenátorok is résztvesznek, élükön dr. gróf Bethlen György országos pártelnökkel s közöttük dr. Gyárfás Elemér és Sándor József szenátorokkal. 1 Már az a tény is, hogy a magyarság parla­menti képviseletének (nagytöbbsége megjelenik az udvarhelyi magyarpárti közgyűlésen, mu­tatja, hogy ez a megnyilatkozás minden tekin­tetben messzi túlhaladja a megyei tagozatok keretein belül szokásos közgyűlési mé­reteket. Ma ugyanis az a helyzet, hogy Székelyföld minden tekintetben a legsúlyosabb gazdasági és kulturális problémákkal küzködik és \iincs egyetlen területe az országnak, melyben egy nép fennmaradása és életlehetőségei szempont­jából súlyosabb helyzetben volna, mint Szé­kelyföld. Az Országos Magyar Párt éppen úgy, mint a helyi vezetőség teljes tudatában van ennek a sorsdöntő helyzetnek és a maga ré­széről rendelkezésre álló lehetőségek szerint mindent megtesz, hogy a székelységnek spe­ciális helyzetéből is adódó katasztrofális ba­jait enyhítse. Fokozza a nép nehézségeit és ba­jait az a körülmény, hogy a gazdasági nyomor és kiszolgáltatottság okozta lélektani helyzetet éppen Udvarhelymegyében kasz(nál­(Kolozsvár, junius 15.) A szerdáról csü­törtökre virradó éjszaka negyedegy órakor egy berlini jelzésű hatalmas Buick gépkocsi állott meg az Astoria szálloda előtt. Az autó­ból egy borotváltképü elegáns ur szállott ki — ő volt a kocsinak egyetlen utasa, egyben sof- íőr.ie is — szobát foglalt le magának, azután pedig érdeklődött, hogy van-e a szállodának garázsa, mert be szeretné raktározni a kocsi­ját. Mikor pedig sajnálkozó arccal felvilágosí­tották, hogy a szálloda mellett nincs garázs, megtudakolta egy Honvéd uccai autószin cí­mét, elhelyezte a kocsiját, utána pedig még be­nézett a Newyork-kávéházba, ahol azonban még véletlenül sem talált ismerősre, aztán pe­dig szépen hazament az Astoriába és kényte­len, kelletlen lefeküdt. A berlini jelzésű kocsi tulajdonosa még néhány évvel ezelőtt is egyszerű kolozsvári újságíró volt, akinek talán még az is gondot okozott néha, miből váltsa meg az autóbusz- jegyét. Ilyen gondjai azonban már aligha lesznek a jövőben, lévén a berlini kocsi utasa Nóti Károly, az immár világhírű berlini film­író, aki néhány évtizeddel ezelőtt a szilágy­csehi iskolaudvar porában játszadozott pajtá­saival, Zilahon Ady Endre kollégiumában volt gimnazista, aztán vasúti tisztviselő lett Po­zsonyban és másutt, Kolozsvárt jegyezte el magát a tollal, mint újságíró s néhány fan­tasztikusan küzdelmes budapesti esztendő után egy szép napon felült a vonatra s el­ment Berlinbe meghódítani a világot. Ez any- nyiban sikerült is neki, hogy pár hónap sem telt bele és a német főváros legismertebb nevű filmírója lett és filmjeit Bukarestben, Kolozs­várt és Budapesten csakúgy ismerik, mint ták ki a magyarság egységének megbontására irányuló politikai kísérletezések. Mindenki tisztában van azzal, hogy a bár méreteiben számot nem tevő, de politikailag a magyarság ellen mások által is kihasználható törekvések, amelyeknek a legtöbb esetben személyi érde­kek a mozgatói, olyah kisebbségi helyzetben, mint amilyenben ma a Székelyföld van, az egész magyarság jövendőjére súlyo­san kiható káros következményekkel járnak. Ennek tudatában a magyarság vezetői min­dent megtesznek, hogy éppen az udvarhelyi közgyűlés kapcsájn a népi és egzisztenciális szempontokat veszélyeztető körülmények közt megtalálják azt a helyes és eredményes utat, amely a nép érdekeinek fokozott védelme és egzisztenciális szükségleteinek lehető biztosí­tása mellett a súlyos, sőt mondhatni katasztro­fális helyzetben levő székely népet nyugvó­pontra juttassa. A gyűlés iránt az egész vármegyében rend­kívül nagy és lelkes hangulat nyilvánul meg. A pártvezetőség gondoskodott róla, hogy a gyűlés külső megrendezésében és méreteiben is méltóan reprezentálja a székelység belső hangulatát és a Magyar Párt iránti törhetet­len ragaszkodását. Hogy maga a közönség, illetve a ncp is mennyire .tudatában van en­nek, mutatja az a körülmény, hogy nemcsak a férfi lakosság, hanem a női társadalom is meglepő és örvendetes buzgalommal készül a gyűlésen való részvételre, ezáltal is demon­strálva, hogy az udvarhelyi gyűlés jelentősége nem a napi politika, hanem az egész nemzet társadalom megnyilvánulása kíván lenni. Stockholmban és Párisban. Valami nosztalgia azonban sokszor haza­hajtotta már Erdélybe. Ez mostanig még ért­hető volt, mert a Szilágyságban éltek még a rokonai, Kolozsváron lakott egy férjes nővére, a szülőfalujában azonban már csak egy sirhoz zarándokolhatott el, kolozsvári testvére elköl­tözött Budapestre. Most itt ülök a kávéház márványasztala mellett, szemben Nóti Károllyal, akivel jó másfél évtizeddel ezelőtt éppen itt ismerked­tem ţ*3g. .Valaki ugyanis bemutatta mint te­hetséges irót, aki állást keres. És Nóti Károly rövidesen csakugyan be is bizonyította, hogy protektora nem túlzott. Itt irta aztán éveken keresztül riportjait, rendőri és városi esemé- njtekről, hogy egyszer csak itthagyja Kolozs­várt és felmenjen Budapestre. A közönség elő­ször mint Salamon Béla házi szerzőjével is­merkedett meg vele, a rádiónak is egyik leg­népszerűbb szerzője volt mindaddig, amig Ber­linbe nem költözött. Már azt lehetett hinni, hogy végleg megtelepszik Berlinben, Hitler uralma azonban az ő lába alól is kihúzta a talajt. Nem mintha nem maradhatott volna Berlinben, neki, mint magyar állampolgárnak a legcsekélyebb kellemetlensége sem volt Né­metországban, azonban a német film az utóbbi időben olyan átalakuláson ment keresztül, hogy Nóti Károly működési területe egiyre job­ban kezdeti fogyni. Visszament tehát Buda­pestre, hogy azóta mi történt vele, azt a követ­kezőképpen beszélte el nekünk: — Eszem ágában sincs véglegesen szakí­tani Berlinnel, már csak azért sem, mert most s van egy érvényes szerződésem az Universal- filmgyárral, amelynek a lebonyolítása ősszel esedékes. Arra nézve azonban még nem tör­tént döntés, hogy a filmfelvételek Berlinben, vagy Parisban fognak megtörténni. Nem kell azonban engem félteni. Éppen elég dolgom akadt Pesten is. Nemrég készültem el Gál Franciska harmadik filmjének szcenáriumá- val s a felvételek talán három hét múlva kez­dődnek meg. Kétféle, magyar és német verzió készül, a főszereplők Gál Franciskán kívül Paul Hörbiger, Szőke Szakáll és Huszár Ká­roly, a kövér Pufi. A magyar verziónak szen­zációja, hogy Paul Hörbiger, akiről csak most derült ki, hogy szintén magyar származású, magyarul fogja eljátszani a szerepét. Viszont annak sincs semmi akadálya, hogy Szőke Sza­káll és Huszár mint hamisítatlan németek ját­szanak a hangosfilmen. — Anji további tervemet illeti: befejeztem legújabb vígjátékomat, amelyet minden való­színűség szerint a Vígszínház fog előadni és most dolgozom az Universal-gyár filmszcená- riumán. A valószínűség az, hogy ezt a darabot Párisban fogják leforgatni, — Ha jól emlékszem, volt máj párisi filmje? — Dicsekvés nélkül mondhatom, hogy két nagy sikerem volt már Párisban. De, megálla­podásom van a francia Pathé Nathan film- koncerniiel is és ezt a filmdarabot természete­sen Párisban fogják felvenni. Megkérdezzük Nótit, van-e kilátás a ma­gyar filmipar fellendülésére? — Budapest minden tekintetben ideális filmváros volna. A magyar főváros gyönyörű fekvése, a nagyszerű pesti színészek, ráadásul pedig a munkaerő olcsósága egyenesen pre­desztinálják erre Pestet. Természetesen nem magyar filmre gondolok, mert a mai Magyar- ország területe olyan szükreszabott, hogy a magyar film csak korlátozott lehetőségek mel­lett startolhat. Eddig mindössze a „Hippolyt“ fizette ki magát a magyar filmek közül. Sem­mi akadálya nem volna azonban annak, hogy Pesten németnyelvű hangosfilmeket vegyenek fel. Csakhogy Budapesten olyan nagy a tőke- szegénység, hogy erre a majdnem százszázalé­kosan kitűnő üzletre sem akad komoly vállal­kozó. A pesti stúdiókban állandóan játszanak ugyan — csak most fejeződtek be egy román és magyar hangosfilm felvételei —, azonban Pest még nagyon távol áll attól, hogy a nem­zetközi filmpiacon számottevő tényező legyen, holott, nem győzőm eléggé hangsúlyozni, mennyire alkalmas a pillanat a budapesti filmgyártás beérkezésére. Megkérdezem azt is Nötitól, mi hozta Ko­lozsvárra? Nóti kedvesen, minden nagyképűség nél­kül mondja: — Magát akartam látni, semmi más célja nem volt az utamnak. No, meg nem is hinné, mennyit gondolok mindig Kolozsvárra. A leg­szebb emlékeim, a fiatalságom forrott össze ezzel a várossal, ezt pedig ugye nem lehet az ember leikéből kitörölni? A történeti hűség kedvéért még azt is ide Írjuk, hogy azalatt a félóra alatt, amig Nóti- val beszélgettem a kávéházban — mi sem jel­lemzi jobban az erdélyi irodalom vitalitását — két uj erdélyi színmű szüzséjét adták elő a ki­tűnő Írónak. Az egyik Kibédi Sándornak, a tehetséges költőnek első szinpadi müve, egy Petőfi-darab, amelynek nyomban akadt egy lelkes és fanatikus propagálója. Tegnap este adta oda Kibédi egy irodalombarátnak, aki nem tudta letenni, az éjszaka végigolvasta s az elragadtatásnak olyan meggyőző hangján beszélt a darabról, hogy Nóti nyomban fel­ajánlotta segítségét, megígérte, hogy elolvassa és személyesen adja át Márkus Lászlónak, a Nemzeti Színház igazgatójának a Petőfi-szin- müvet. (sz.) Aranyér bántalmak ellen a „Goedecke‘‘-féle „Anusol-Suppositor" (betét) míndes kor utolérhetetlennek bizonyult. A világ minden részé­ben az orvosok nagyrésze „Anusol‘'-t ir elő és számta­lanok azok az esetek, amelyekben ez a gyógyszer a gyógyíthatatlannak hitt beteget megmentette. — Az „ANUSOL-SUPPOSITOB" ((betét) azonnal meghozza a kívánt megkönnyebbülést és rövid időn belül megszünteti a sokszor oly rettene­tes aranyérbántalmakat.' Használata egyszerű, tisrta és olcsó. Ezenkívül az az előnye is meg van, hogy a be­teg a kezelés alatt foglalkozásának üzését megszakítás nélkül folytathatja. A gyógyszertárban kimondottan „Goedecke“-féle „Anusol—Suppositor“-t kérjen. Ismer­tető jele a piros doboz és a gyári piomba, Egy betűm jelzésű Bitiek kocsi megáll az Astoria előtt.*. Hazalátogatott Kolozsvárra Héti Károly, az egykori kis kolozsvári újságíró, akinek most párisi filmgyár készíti a hangos-filmjét — Kibédi Sándor Petőfi darabját Hó ti közvetíti a Nemzeti Színházhoz

Next

/
Oldalképek
Tartalom