Keleti Ujság, 1933. június (16. évfolyam, 123-146. szám)

1933-06-16 / 134. szám

Péntek, 1933. 'junius 16. fCELETI'OjSKG A kolozsvári Hamburg doktor „világhírű felfedezése“- humbug A budapesti Zsidó-kórházban tartott országos szemorvos kongresszuson Hollós Lajos asszisztens tudományos elő­adásban bizonyította be, hogy a tábeszes szemideg sorvadást a Hamburg módszerével gyógyítani nem lehet — Tíz hónapi kísérlet után megállapította, hogy a felfedezés komolytalan Kártéritési perek lavinája Hamburg ellen ­(Kolozsvár, junius 15.) Most éppen egy esz­tendeje annak, hogy az orvostudomány egén üstökös jelent meg, amely vakító fényreklá­mokkal s az orvosi felfedezés világraszóló ere­jével hatott. A kolozsvári, bukaresti, buda­pesti és a bécsi lapok nagy cikkeket Írtak az uj orvosi találmányról, amely nem kevesebbet jelentett, mint azt, hogy szemidegsorvadásban szenvedő embereket gyógyítani lehet. A meg­halt szemideg-rostokat és szemidegeket az uj csodaszer uj életre keltette. Büszkék voltunk az uj orvosi találmányra, mert az üstökössze- rüen feltűnt fiatal orvos Kolozsvárt folytatott gyakorlatot, tehát a lokálpatriotizmus meleg­ségével dédelgettük a fiatal tudóst, akiről ilye­neket Írtak: „Felfedezése, tehát nem jelent ke­vesebbet, mint azt, hogy a jövőben a megvaku- lásra Ítélt szerencsétlenek száma megfelelő időben alkalmazott eljárás mellett ötödrészé­vel csökkenthető.“ A felfedező maga is csodá­latosnak nevezte kísérleti eredményét és azt mondotta, hogy „ő maga sem hisz a szemének, mikor műszerei csalhatatlan bizonyossággal kezdik kimutatni már a kezelés negyedik-ötö­dik napján, hogy pácienseinek a betegség kö­vetkeztében tizedrésznyire szűkült látótere fo­kozatosan tágulni kezd, hogy a beteg ujult életkedvvel vesz tudomást olyan tárgyakról, melyeket addig csak egész fejének odaförditá- sával tudott szemügyre venni.“ Ugyanilyen hangnemben írtak : : összes bukaresti lapok, Budapesten is cikkek jelen­tek meg és Hamburg József kolozsvári fiatal szemészorvos, mert róla van szó, egy­szerre hires ember lett. Egy bécsi felolvasás és a reklám. Az igaz, hogy már akkor nagyon sokan akadtak, akik felfedezésének a komolyságá­ban kételkedtek és sokszor órák hosszat vitat­koztak az emberek pro és kontra, hogy nagy­szabású orvosi találmánnyel állunk-e szemben, vagy egy fiatal orvos komolytalan kísérlete­zésével, amely csak arra alkalmas, hogy neve a hir szárnyára kerüljön és orvosi praxisa fel­lendüljön. A lapok annakidején azt irták, hogy Hamburg József dr.-t Bécsbe hívták meg, hogy ott orvosi körök előtt találmányáról beszámol­jon. Később azonban kiderült, hogy meghívás nem történt és csak annyi az igaz, hogy Ham­burg József valóban előadást tartott és Kísér­leteinek az eredményéről beszámolt. Midőn Bécsből visszatért a fiatal orvos, akkor jelentek meg a hasábos cikkek, akkor kapta nevét a hir szárnyára s úgy ünnepelték Hamburgot, mint aki az orvostudományban korszakalkotó felfedezéssel boldogította az emberiséget. A vakok megindulnak Kolozsvár felé. A nagy hirlapi reklámnak meg volt a si­kere és az ország minden részéből, sőt még külföldről is a szem idegsor vadásos betegek és vákok megindultak Kolozsvár felé és Hamburg dr., az akkor már hires mangan thyroxin injekciókkal gyógyította a betegeit. A nagy Intelligens urine nem utazik HERMES vasúti me­netrend nélkül! Minden tudni­valót tartalmaz, feleslegessé tesz minden kérdezősködést! Román-, magyar- és német nyelvű nagy kiadás ára 45 lej. Minden ujságárusitó helyen kapható. orvosi reklámnak rövidesen jelentkezett a reakciója. Komoly orvosok jelentették ki, Hamburg dr. közönséges hypermangan in­jekciókkal operál, ami mindenre alkalmas, csak arra nem, hogy az elhalt szemidegeket, illetve szemidegrostokat uj életre keltse. Sőt az orvosi etikába ütköző reklám-iigy a kolozs­vári orvoskamara elé került, amely foglalkozott a kérdéssel és a reklámhaj­hászatnak ezt a módját megbélyegezte. Időközben egészségesnek nyilvánított be­tegek újságokban nyilatkoztak, hogy a Ham- burg-féle speciális gyógykezelés semmiféle eredményt nem ért el. Folyó év junius 9-től 11-ig, tehát három papon keresztül Budapesten a Magyar Szem­orvos Társaság XXV-ik évi rendes közgyűlé­sét tartotta meg, amelynek a tárgysorozatán a kolozsvári dr. Hamburg József világhírű találmánya is szerepelt. A szemorvos kongresz- szuson, amelyen az összes magyar szemorvo­sok, a legkiválóbb *;•/•« ktekimélyek részt vet­tek, ,dr. Hollós bajos, a budapesti Zsidókór­ház asszisztense tíz hónapi kísérletezés után, tudományos szakelőadást tartott és valósággal izzé-porrá törte Hamburg dr. „világhírű találmányát“, megálla­pítva, hogy az az orvostudomány szem­pontjából teljesen komolytalan és az­zal többé kísérletezni sem lehet. Az orvoskongresszuson történt megállapí­tásokról különben budapeti tudósítás alapján teljes részletességgel számolunk be. A Magyar Szemorvos Társaság XXV. évi rendes közgyű­lését a budapesti Zsidókórházban tartották meg. A mostani kongresszus iránt óriási érdeklő­dés nyilvánult meg, mert a tárgysorozaton szerepelt dr. Hollós Lajonak a tudományos fel­olvasása, amelynek a cime: „Tapasztalatok a tabeses atrophia nervi optici mangan-thy- roxin kezeléséről.“' Az ország minden részéből megjelentek a szemorvosok, hogy a nagyfon- tosságu és világhírnévre szert tett Hamburg- féle kezelési mód tudományos értékéről meg­győződjenek. Hogy milyen fontos volt ez az előadás, arra mi sem jellemzőbb, hogy minden előadásra csak tízperces engedélyt adtak, vi­szont dr. Hollós Lajos részére kivételesen egy órás előadást szabtak meg. Hollós Lajos izzé-porrá töri a „világraszóló felfedezést“ Nagy érdeklődés mellett ment az előadói emelvényre Hollós Lajos. Szakelőadását azzal kezdte, hogy a budapesti Zsidókórház szemé­szeti osztálya végre szakszerűen meg akarta vizsgálni Hamburg dr. felfedezésének tudo­mányos értékét. Mielőtt a kísérletezésekhez hozzáfogott volna, felutazott Bécsbe és ott a Lindner-klinika világhírű asszisztensével, Sallmann tanársegéddel érintkezésbe lépett és felvilágosításokat, kért tőle, hogy annakidején dr. Hamburg József kolozsvári szemész mi­lyen kijelentéseket tett a klinikán. Ugyanis 1932. év júniusában tartott ott felolvasást Hamburg a hátgerincsorvadásos eredetű szem- idegsorvadás kezelésére vonatkozóan. Hollós elmondja azután, hogy Sallmann dr. kijelen­tése szerint, bár Hamburg dr. igen szép ered­ményekről beszélt előtte, mégis nagyon szkep­tikus volt a saját eredményeivel szemben Ez­után Sallmann pontosan megadta a Hamburg- féle utasitást Hollósnak az orvosi kezelésre vo­natkozólag s még kijelentette, hogy a tudomá­nyos kísérletezésnél is nagy óvatosságot tanú­sítsanak. Hollós dr. további előadása során beszámol arról, hogy a budapesti Zsidókórházban a vi­lágszerte ismert dr. Fejér professzor ellenőr­zése alatt a Sallmann dr. által adott utasítások pontos betartásával megkezdték a kísérlete­zést. Hatalmas és körültekintő munkát végez­tek és a magnan-thyroxin injekciós kísérletet nyolc esetben próbálták ki. A tudományos megfigyelések körülbelül tiz hónapon keresz­tül tartottak. Végre is arra a konklúzióra ju­tottak, hogy a kezelések teljesen eredménytelenül fejeződtek be, ami előrelátható is volt, mert már az első perctől kezdve ko­molytalannak tűnt fel a dolog. Azután az előadását táblázatokkal, klini­kai kísérletekkel igazolta és a napnál világo­sabban bizonyította be, hogy a mangan-thy- roxinnal való kezelés eredménye egyenlő a zéróval. Az előadás végén pedig Hollós kije­lentette, hogy óva inti a szemésztársaság mim den egyes tagját ennek a kezelési módnak to­vábbi alkalmazásától és ezekután tegyenek pontot az egész kísérletezésre­A vak ember eldobja a fehér botját... A több mint félóráig tartó tudományos előadás a szenzáció erejével hatott. A kérdés­hez többen hozzászóltak, a legkiválóbb szem­orvosok egyetértettek Hollós előadásával és többek között felszólalt Ornstein Sándor, kolozsvári szemorvos is, aki autón ment fel a tudományos előadásra, hogy azon, mint ven­dég résztvegyen. Ornstein dr. bocsánatot kért, hogy mint vendég szólal fel és ő is foglalkozik a „korszakalkotó felfedezéssel“, melyről annak idején csak a napilapokból szerzett értesülést. Elmondotta, hogy valóságos reklámhadjárat volt Romániában, a közgyűlésen felmutatta a „Gazeta Medicala“ cimii lapnak az első oldalát, ahol egy hatalmas cikk és egy kép je­lent meg, amelyen az uccai forgatagban egy vak ember volt látható, aki eldobja fehér bot­ját. Nincs szükség többé a vakoknak botra, mert a szemidegsorvadásos vakok a jövőben meggyógyulnak! Elmondotta azután nagy ér­deklődés közben Ornstein doktor, hogy Romá­nia vakjai Kolozsvár felé indultak és kezelés után csalódottan távoztak. A reklámhajhá- szásnak ez a szokatlan módja a kolozsvári or­voskamara elé került, amely az orvosi etikába ütköző ízléstelen és lelkiismeretlen reklámo­zást súlyosan elitélte, sőt akadtak betegek, akik súlyos kártéritési pereket indítottak. Ornstein doktor beszámolt arról is, hogy a kolozsvári szemészeti klinikán Mihail professzor vezetése mellett két esetben próbálták meg a mangan-thyroxinnal való kezelést, de az teljes eredményte­lenséggel végződött. Azért kísérleteztek csak két esetben, mert a felfedezést komolytalannak minősítették. A legnagyobb megdöbbenéssel tapasztaltuk, — mondotta Ornstein doktor, — hogy az egyik betegnek, akit Hamburg Bécsben javultnak állított be, a kezelés alatt állapota rosszabbodott. Megmondta azt is, hogy ezt a pácienst Plesz Bélának hívják és Nagyváradon lakik. Sőt orvosi bizonyítványt mutatott fel a kongresz- szuson arról, hogy a beteg állapota rosszabbo­dott, tehát Hamburg dr. félrevezette az orvos­társaságot. A kezelésért 57.000 lejt számított fel, amiről a beteg deklarációját szintén be­mutatta. Elmondott egy másik esetet, amidőn a thyroxinnak ellenőrzés nélkül való túladago­lása következtében a betegnél súlyos basedovos állapot állott elő, tiz kilogramot fogyott és a beteg olyan nervozus állapotba jutott, hogy öngyikossági kísérleteket követett el és alig lehetett később is az öngyilkosságtól vissza­tartani. Imre professzor levele. Ornstein doktor azután felolvassa dr. Im­re József a kolozsvári szemészeti klinika volt igazgatójának a levelét, amelyben a kiváló professzor Hamburgnak az eljárását a legsú­lyosabban elitéli, leszögezvén azt, hogy az Íz­léstelen reklámhadjárat az orvosi etikába üt­közik és nem más, mint súlyos erkölcsi eltéve­lyedés. A budapesti szemorvosok kongresszusának tudományos megállapításai után, mi is csat­lakozunk Imre professzor véleményéhez. Az orvosi hivatás magasztos, de egyúttal felelős­ségteljes is, ezen a téren Hamburg dr.-nak sem szabad megtévesztő reklámokkal dolgoz­ni. A közérdek megkívánja, hogy az orvosi eti­kába ütköző minden ilyen könnyelmű reklám- kisérletet a közvélemény ítélete csirájában fojtson el. Olajos Domokos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom