Keleti Ujság, 1933. május (16. évfolyam, 100-122. szám)
1933-05-06 / 103. szám
Szombat, 1933. május 6. KueiiUjsso 3 „Mégis jogos sikerült néhány könnyet letörölni kívánságokat érvényre juttatni!“ sebbségi magyarság organizációjának kell teT leinteni. A sűrű helyeslésekkel fogadott beszéd után Dobat Péter, föidüiüvesgazda és Setzer Antal, tasnádi iparos tartottak még a mögöttük álló foglalkozásbeii csoportok nevében nagyhatású beszédeket. — állapította meg Jósika János képviselő tasnádi beszámolójában Ezerén felül vettek részt a tasnádi Magyar ÜT apón Válasz a „Gauamt“ svábositó akciójára A Nagygyűlés meleghangú üdvözlő táviratot küldött az Országos Magyar Párt elnökének, gróf Bethlen Györgynek. A tasnádi szép magyar napot a Eoyal- szállodában tartott közebéd zárta be, amelyen számos í'elköszöntő hangzott el. (Tasnád, május 5.) Röviden beszámoltunk róla, hogy a szilágysági magyarság egyik legexponáltabb helyén, Tasnádon tartotta meg báró Jósika János a megye országgyűlési képviselője beszámolóbeszédét és ennek alkalma össze volt kötve a helyi tagozat újjászervezésével, mert a régi vezetőség mandátuma lejárt. Ez a kettős alkalom adta meg a tasnádi magyar nap jelentőségét. Tasnád az utóbbi években minden egyes választáson próbáratevő, erős küzdelmek színhelye volt. Nemcsak a román többségi pártokkal kellett harcolnia, hanem baloldali szélsőséges frakciókkal is, amelyeknek mindenike a városka és a vidék zömét kitevő magyarság egységbontására törekedett. Az érmellókí magyar nép mindig, fényes karakterének tudható be, hogy a bomlasztó tendenciák nemcsak sikertelenek maradtak, hanem ma már jelentéktelenekké is tör- pültek a magyar tömegek öntudatán és ez a mostani magyar nap csak annak volt tanúság- tétele, hogy Tasnádon és vidékén egység, erő, öntudat és önbizalom van a magyar lelkekben. Ritkán lehet látni ilyen fegyelmezett, önérzetes és méltóságteljes összejövetelt. Jóval ezren felül volt a tasnádi gyűlésre fölsorako- zottak száma. A demonstráció egyszersmind hangos felelet volt a sváb Gauamtnak arra az itt kudarcos erőlködésére is, amely Tasnád magyarságának egy részét szintén magáénak akarta vindikálni. Tasnádon nincsenek svábok, csak magyarok — az egységes magyar front jelentkezése ennek a ténynek perdöntő bizonyítéka. Az uj vezetőség. A méreteiben s színében és hangjában igazán megkapó nagygyűlést a Royal-szálloda hatalmas és erre az alkalomra girlandokkal és virágokkal foldiszitett színháztermében a tasnádi járási tagozat agilis elnöke, dr. Kosa Béla bankigazgató nyitotta meg és a gyűlést legelőbb is a tasnádi helyi tagozat újjászervezésére hivta fel, amire egyhangú lelkesedéssel elnökké ismét Lány Pált, az ottani népszerű róni. kath. plébánost, pápai kamarást választották meg, akiért küldöttség ment s megérkezésekor a közönség meleg és őszinte ünneplésben részesítette. Dr. Kosa Béla, járási gozaíi elnök üdvözlése után Láng Pál elnöki programot adott, voltaképpen a régi programját adta: megalkuvást nem ismerő, önfeláldozó, lelkiismeretes munkát mindenért, ami a nép- kisebbségi magyarságnak joga, létérdeke és életszükséglete. Hatalmas taps és éljenzés zúgott fel a közszeretetben álló Láng Pál lelkes és önérzetes beszédére. A közgyűlés a helyi tagozat vezérkarát egyebekben a következőképpen szervezte újjá: ügyvezető aleluök Zonda István, alelnökök: Ketzer Antal, Simon Lajos, pénztárnok Origer Aladár, jegyzők: Mezey Ferenc és ifj. Szon- goth József, ellenőrök: Gozner Márton és Kapusi Sándor, az intézőbizottság rendes tagjai pedig: Erdős Gyula, Bikfadvy Lajos, Meliáu Márton, Neuman Imre, id. Bendel György, Merk Mátyás, Debrcczeny József, Gózner Pál, Weiser Antal, Ruff János, ifj. Gózner János, fszabó Ferenc, Fekete Ferenc, Kiss Zsigmonö, Klein Márton, Weisz Endre, Schmidt János (kerékgyártó), Schmidt Antal, id. Szilvay Albert, Zoltán Lajos, Kaszab Lajos, Felber Pál, Bereczky József, id. Szón goth J ózaef, id. Ke- resztessy Sámuel, Kotvaaz György, Merza István, Emili János, Svaitzer Gábor, Toper- szer József, Veres János, Verlik Károly, Tré- gér Károly, Barabás Kelemen, Csigí Géza, Rácz Ferenc, Mitteiler Ignác. Jósika János képviselői beszámolója. A helyi tagozat újjászervező akciójának lezajlása után Láng Pál elnök felkérésére Jósika János báró, a Szilágyság ofszâgosnevii kamarai képviselője tartotta meg beszámolóját. Ebben a beszámolóban, amely nemcsak a Jósika képviselői aktivitásának, hanem a magyar parlamenti csoport küzdelmeinek is hü tükre volt, Jósika János beszélt azokról a ténykedésekről, amelyeket a magyarpárti képviselőknek az állásukból és kenyerükből kidobott magyar postások és magyar vasutasok érdekeiért és jogaiért kellett kifejteniük és rámutatott azokra a kormányhatalmi intézkedésekre, amelyek általában a közszolgálatban álló magyar tisztviselők és alkalmazottak leépítésére irányulnak és amelyek ellen a magyar parlamenti csopqrtnak a túlfűtött kisebbségi, elfogult sovinizmus zuhatagában úgyszólván napról-napra — sokszor még a siker kilátása nélkül is — a legerősebb harcot kell végigcsinálnia. Beszámolt Jósika János a költségvetési vita rendén kifejtett akciójáról, amelynél a magyar kisebbségi lelkészek kon- gruájának és az egyházak államsegélyének emelésével sikerült eredményt elérnie, majd ismertette a kormánynak azt a szándékát, ahogy az állam belföldi tartozásait az állami bonok kibocsátásával akarja likvidálni, amely pénzügyi tranzakció azonban súlyosan fogja érinteni például a nyugdíjasokat is, akiknek nyugdíjhátralék cimén az államkincstárral szemben igen nagy követelésük van. Az állandó tetszéssel kisért beszámolóban rátért Jósika János azokra a ténykedésekre, amelyeket a Magyar Párt a konverziós törvénnyel kapcsolatosan fejtett ki és e törvény egyik alapvető fogyatékosságául azt jelölte ’meg, ami mint'lényeg Ina ily zik belőle: a finanszírozásról való gondoskodást. — Éppen ezért — folytatja Jósika János nagyértékü beszédét — a legújabb törvény sem hozott megoldást, mivel a hiteléletet ez is teljesen tönkreteszi. A másik hibája pedig a törvénynek az, hogy nem mér egyenlő mértékkel, kiragad egy kategóriát és pusztulni engedi az époly értékes másik kategóriát, a kisiparost, kiskereskedőt és az eladósokott városi lakosságot. A Magyar Párt e kérdésben már többször leszögezte álláspontját, jogosnak és helyesnek tartja a konverziót, de oiyfor- mán, hogy az minden kategóriára egyformán terjedjen ki és hogy ennek a finanszírozásával a hiteléletet, főképpen a kisbetétest és hitelszövetkezeteinket mentse meg és ezeknek a szem pontoknak érvényesítésért a Magyar Párt to vábbra is küzdeni fog. — Ha ezek után — végzi be Jósika János beszámolóját — visszagondolunk az elmúlt parlamenti ciklusra, önként felvetődik az a kérdés, hogy vájjon ennyi sikertelenség, csalódás közepette egyáltalában, érdemes-e dolgozni és nem vész-e teljesen kárba fáradozásunk! De e szomorú gondolatok között van mégis néhány vigasztaló, világos pont is- Ha képviselői levelezéseimet átlapozom, van közöttük néhány köszönő levél is, amely azt bizonyltja, hogy minden csalódás dacára, mégis csak sikerült néháfiy könnyet letörölni, néhány ember jogos kívánságát érvényre juttatni, ami talán nélkülünk, magyar képviselők és szenátorok nélkül, nem történhetett volpa meg. A Jósika János beszámolóját a közgyűlés meleg szimpátiával és az együttérzésnek félreismerhetetlen jelével fogadta és őszinte ünneplésben részesítette a megye képviselőjét. A gyűlés másik szónoka, dr. Udvary József, lapszerkesztő, szilágysomlyói ügyvéd, a szilágysági magyarpárti élet egyik reprezentánsa volt, aki a népkisebbségi élet reményteljes megalapozását és jövőbelin biztosítását az önálló, öncélú, önmagáért és önmagából megélni tudó szervezett magyar társadalom megteremtésében látja, amelynek e kaotikus időben elérkezett a tizenkettedik ^ órája és amelynek egyedül és legilletékesebben a Magyar Pârtopi keresztül kell megindulnia és megtörténnie, mert a Magyar Pártot a népi Még nem hívták össze a kolozsvári városi közgyűlést Kormánypárti vezető férfiak sürgetik a semmitőszéki döntést (Kolozsvár, május 5.) Téves híradás folytán a Keleti Újság is megirta, hogy Hodor Viktor tartományi vezérigazgató utasítására összehívták a kolozsvári városi közgyűlést. Utóbb kiderült, hogy a közgyűlés összehívása elmaradt. A városházán még ma sem tudják biztosan, hogy mikor ül össze a közgyűlés s ha mégis összeül, a kartell-pártok vezetői milyen magatartást fognak tanúsítani. Jó forrásból értesültünk, hogy a kolozsvári nemzeti-parasztpárt egy igen tekintélyes csoportja minden körülmények között uj választást akar s mindent elkövet, hogy a semmitő- szék gyors döntését kiforszirozza. Rendes körülmények között a semmitöszék határozatára sokat kell várni, tekintettel azonban arra, hogy Kolozsváron speciális helyzettel állunk szemben, egy nemzeti-parasztpárti kormány idején minden befolyás érvényesül, hogy a semmitőszéki határozat megsemmisítse a választást, illetve megváltoztassa a helyi revíziós bizottság meglepő határozatát. Hírek szerint a nemzeti-parasztpárt egyik vezető korifeusa kijelentette, hogy a benyújtott fellebbezés ügyében a semmitöszék soron- kivül határozni fog, mert_ máskép egy nem tiszta és nem a kolozsvári polgárság akaratát visszatükröztető választási eredmény után a nemzeti-parasztpárt tagjai magasabb etikai szempontból sem vehetnének részt a városi köz igazgatásban. A szóbanforgó vezető politikus többizben kijelentette, hogy a neinzeti-parasztpártban viselt magas pozíciójáról lemond abban az esetben, hogyha a nemzeti-parasztpárt tagjai a választási visszaélések dacára is helyet foglalnának a kis- és nagy-tanácsban Kétségtelen, hogy a nemzeti-parasztpárt- ban is nézeteltérések vannak ebben a nagyfon- tosságu kérdésben. Akadnak olyanok is, akik számolnak az adott helyzettel és azt hangoztatják, hogy bele kell törődni a helyi reviziús bizottság Ítéletébe s együtt kell működni a kolozsvári román blokkistákkal. Ugylátszik azonban, hogy az utóbbi napokban ez a csoport mindinkább háttérbe szorul s egyre hangosabb és nyiltabb a követelés, hogy a közgyűlés összehívásának határidejét ki kell tolni mindaddig, amíg a semmitöszék nem hozza meg a kedvező határozatát. Arról is biztos információink vannak, hogy igen tekintélyes kormánypárti vezető férfiak interveniáltak a semmitőszéknél, ahol bizonyára még a közgyűlés megtartása előtt megváltoztatják a helyi revíziós bizottság határozatát és meg fogják semmisíteni a legutóbbi községi választást. * A legújabb konverziótörvény (mezőgazdasági és városi tartozások rendezése, megjelent a 88/93. sz. Mon. Of-ban) magyar fordítása kapható dr. Mandel Forditó Iroda Cluj Memorandului 24. Ára 20, vidékre 30 lej, hó yegben előre beküldve. minőségileg utánozhatatlan, teljes garanciát nyújt.
