Keleti Ujság, 1933. április (16. évfolyam, 75-99. szám)

1933-04-05 / 78. szám

XVI. ÉVF. 78. SZÁM.

KZLETlUjsm

3

Szabó Béni le akar mondani mandátumáról és összes

tisztségeiről

Az erdélyi magyarság nem nélkülözheti Szabó Béni értékes munkásságát

A brassói képviselő megható búcsúlevelének nem a közéletből való visszavonulás, hanem uj harcokra való elindulás jelének kell lennie

(Kolozsvár, április 4. Mondhatni, megdöbbentő a hir: Szabó. Béni elhatározta, hogy le mond minden'közéleti tisztségéről s ezek között a Magyar Párttól kapott parlamenti képviselői mandátumáról is. Az a levél, amelyben az illetékes testületeknek, szervezeteknek, elnökségeknek ezt az elhatározását - bejelentette, most itt áll előttünk s ez az önfeláldozó szép magyar jellem, amivel a sors azért áldotta meg a mi népünket, hogy felemelkedettségében, nemességében, odaadó munkásságában példamutató legyen a kisebbségi kereszt hordozásának kálvá- riáis utjain, ebben a levélben kiöntötte lemondó leikének őszinteségét. _ Az ember maga előtt látja ezt a becsületes, igaz magyar férfit, akU nek hétköznap iass ág ok fölé emelkedő nemes* lelküségénél nem kisebb az egyszerű munkásélethez ragaszkodó szerénysége, amint otthon, népirodává átalakult kis lakásán, vagy talán szücsmühelyének asztalánál Írja ezt a levelet, aminek minden mondatába magyar lelkének mélységes fájdalmát önti bele. Szabó Béni vérző szívvel és könnyes szemekkel Írhatta meg a lemondást. Sorai meghatóak. De megrázó tanulságul és figyelmeztetőül is kell hogy szolgáljanak arra, hogy az a dezorganizáció és fej- vesztettség akarja kikezdeni a mi közéletünket, amely Szabó Béni értékes egyéniségét ennyire elkeserítette s amely

a magyar testvériség összetartó erejének a szétrombolásával akarja a kisebb ségi sors tragikumát betetőzni.

Vagy ellent tud állami a magyar lelkekben felülkerekedő elszántság ennek a veszedelemnek és méltóságteljes józansággal tartja kezében sorsának igaz kalapácsát, vagy utat enged annak a fejetlenségnek, amely a pusztuláshoz vezet. Erre figyelmeztet a Szabó Béni lemondó szándéka, ami az egészségesen összetartó közszellem bomladozása miatt tört fel az ö igaz leikéből.

 Magyar Párt ragaszkodik Szabó Béni képviselőségéhez.

Erről a lemondási szándékról és elhatározásról nyilatkoznia kell a Magyar Pártnak is, amelynek mandátumával Szabó Béni az erdélyi magyar népnek parlamenti képviselője. Ezen a jelentős magyar fronton az ő értékes egyénisége, áldozatos fáradhatatlan munkássága és a parlamenti tevékenységre alkalmas személye nélkülözhetetlen.

Nem is szólva arról a változatlan bizalomról, amivel a párt és a magyar néptömegek az ő személyéhez ragaszkodnak, a magyarság küzdelmeiben az ő előharcosi hivatása nem nélkülözhető s a párt bármennyire megérti, bármilyen testvéri szeretettel átérzi az ő elhatározásának lelki motívumait, nem tudja az ő le mondását elfogadni.

Az iparosok és az egész magyarság szolgálatában.

Szabó Béni abban a lemondó levélben amit a különböző testületekhez elküldött a fő- sulyt nem is a parlamenti mandátumra helyezi, hanem az iparosság testületéiben elfoglalt elnöki és vezetői tisztségekre. És ez érthető is, mert ő testestől-lelkesíől iparos, aki egész lényét belevitte az iparosok küzdelmeibe s elért eredményei tették általánosan tiszteltté az ő nevét. A magyar iparos öntudatosságának, műveltségének, haladásvágyának, józan komolyságának igazi mintaképe. A magyarság nemzeti küzdelmeinek politikája őt a műhelyből, az iparoskörből ragadta ki. de amint a párt • az iparos-ügyek képviseletét .rábízta az ő szakértelmére, úgy ő is büszkén és öntudatosan igyekezett megmaradni a műhelyben is, de az iparos testületekben is és a politikában is iparosnak. Le kell azonban szögezni, hogy Szabó Béni az a rendkívüli képességekkel megáldott férfiú, aki

a saját foglalkozásától függetlenül is hivatott arra, hogy a magyarság parlamenti képviseletében méltó szerepet betöltsön,

mert mindenben méltó a nép bizalmára s eddig is vállalt az ipari kérdésektől távol álló rengeteg nagy feladatot, ezeknek teljes mértékben meg is felelt. Hogy a feladatoknak milyen terhe zudult íreá a parlamenti tevékenységen kívül, azt elmondják levelének ezek a beszámoló sorai:

— Az utóbbi években az egész vonalon

annyira túlterheltek, a legkülönfélébb, sokszor' erőmet és tudásomat meghaladó ' kérdések elintézésével, hogy a teljesen népirodának berendezett, egesz házam népével felszerelt irodalakásom nem képes e munkákkal megbirkózni.

Elmondja, hogy például ez év január 1-étő a március utolsó hétig 531 rendes, ajánlott, expressz levelet és táviratot küldött ki, ez idő alatt postán 203 ügyet küldtek be elintézés vé g-ett s ezenkívül személyesen adtak át nagyon sokat. S ezek mind nagy ügyek, nehéz ügyek, mindenikben rengeteget kell eljárni, dolgozni és soha nem fogadott el semmit a kész kiadások megtérítésére sem, senkitől, egy lejt sem. Egész családja be volt fogva ennek a munkának az adminisztrálásába s

ez a pihenést nem tűrő fáradozás olyan anyagi terhekkel jár,

hogy a családtól, a háztartástól kell igen sokat megvonni. Bukarestben ő, a magyar nép képviselője, csak úgy tudta magát fenntartani, hogy szerény szállásán mindig a hazulról vitt száraz ételt szedegette elő vacsorára. Otthon pedig ezalatt marad a munka és az ipari üzem nélkülözi a vezetőt s nélkülözi a magyar testvéri támogatást is.

Ml váltotta ki a lemondást?

Nem ez a nagy tehervállalás nehézsége idézte elő a Szabó Béni lemondó elhatározását, hanem az, hogy saját pátriájában a hálátlanság mérgét keverő álapostolok azok közé a magyar iparosok közé is bedobták a széthúzás aknáit és csóváit, akiknek támogatására mondhatni az életét szentelte. Hogy milyen munkát végzett Szabó Béni a brassói iparosság érdekében, évtizedek óta, az köztudomású. Nem személyi természetű, hanem tanonciskolái költség- vetési olyan ügyben, amiben a magyar iparosok becsületbeli kérdését látta fennforogni, egy két román agitátor megtévesztő félrevezetésének hatása alatt igen sok magyar iparos ellene szavazott. Magyar iparosok segítették annak a javaslatnak a leszavazását, amit ő is képviselt. A saját legszűkebb pátriájában érte az a fájdalom, hogy ellene is fordították azokat az embereket, akikben a legjobban kellett bíznia. Ez a csalódás váltotta ki leikéből az elkeseredést, hogy visszavonul minden közéleti tevékenység tői. S elsősorban az iparos közéletben viselt elnökségéről mond le, de aztán minden más tisztségéről, a képviselői mandátumról is.

Szétforgácsolódnak az iparosok

Mélységesen lehangoló volt Szabó Bénire az a széthúzás, aminek jelenségei általában az iiumiiiiiiniiuiimiuuiiiiMimiiciüiiuiuiiinmimiiniciiniiiiniiin.iiiuimuiniiiiiiiiiiunmiiiiiiinnmiiiii

_ íu

dM? dhA

u|> diaitlúuauru

j.jbdlx.mmi

<0.<Wr.Ml

erdélyi magyar iparosság köreiben az utóbbi időben mutatkoztak. Ezeket írja lemondásának indokai között:

— Az ország kisiparossága a teljes szétfor- gácsolódásnak indult. All ez elsősorban Erdélyre, a nagy tervekkel indult Ipartestületek Szövetségére... Az egykor

mintaszerű szervezettséggel rendelkezett és kötelességteljesítő iparosság, különböző helyeken, különböző célok, felfogások, jelszavak szolgálatába kezdett állani, időszerűtlen, nagy rész ben természetellenes csoportosulások felé hajlik, ahelyett, hogy ma, a veszély legnagyobb pillanatában állana, mint egy ember, az ősi vagyon és hatalom roncsaira, megmentendő legaláb ezt a maga és utódai számára, azzal az elgocdolással, hogy ezeken még felépítheti a kisiparos gazdag múltjának megfelelő jövendőt...

— Visszavonulásomat az e téren látott és tapasztalt fájdalmas tények is elősegítették. Es bármennyire is kerülni szeretném e kijelentés használatát, ki kell mondjam:

mi iparosok még nem szenvedtünk eleget ahhoz, hogy az összetartás nagy erőha-, talmát tudjuk megteremteni.

Úgy látjuk ezekben a sorokban van a Szabő Béni fájdalmas elkeseredésének a mélypontja. Ma, amikor az egzisztenciálisan megtámadott magyar iparosság az életét és életfenntartását kell védelmezni a testvéri összetartás erejével, sok helyütt a szétforgácsolódás jelszavait engedi be maga közé. Az utolsó esztendő alatt elszomorító jelenségek mutattak rá arra, hogy a magyar iparosok összetartását idegen jelszavakkal kezdették ki. A magyar iparosöntudatnak ez a példás lelkű jelleme mérhetetlen fájdalmat érez emiatt a lelkében. Egyéni érzés a fájdalom, de az ő visszavonulási szándéka és elhatározása alkalmat ad az iparosságnak arra. hogy megfontolja azokat a súlyos aggodalmakat, amelyeket legjobbjainknak egyike ennyire a lelkére és szivére tudott venni.

Szabó Béni a magyar nép hűséges napszámosának tartotta magát, aki feláldozta tudását, képességeit, családi fészkének csendes zaj- talanságát, egzisztenciájának fontos létérdekeit. Alig maradt valami a magánélete számára s a becsületes magyar munkának példás odaadó jelleme. Megható szavakban búcsúzik azoktól az iparos-testületektől, egyletektől, ame Iveknek vezetője volt.

— Nem tagadom, fájó szivvel hagyom el a

munkahelyeket, hiszen ezeknél sok szépet, jót teremtettünk. Embertársainknak a védeljnét. Magyar műveltséget, kultúrát, egyetértést, nemzetiségi békét. Hajlékot, több mint négymillió lejes drága iparoshajlékot!, mely — nem titkolom — egyik büszkeségem és további nagy terveim voltak vele. Úgy gondoltam, további könnypatakokat tudok még ezek rendjén, társaim támogatásával, elállitani.

Azt kéri búcsújában, hogy utódait szeretettel vegyék körül és támogassák. Meleg szeretettel bncsuzik a Magyar Párt parlamenti képviselőitől, kijelentve, hogy a rája kiosztott kamarai beszédeket, interpellációkat, feladatokat még elvéazi tározóén előtt. De kijelenti és kéri, gy ne is kíséreljék meg lemondási szándékának megmásitására. S itt, ezen a ponton tenni kell valamit, hogy az ő nagyértékü munkásságát a szenvedő magyarság a legnagyobb megpróbáltatások e nehéz időszakában él ne veszítse.

Az ő nélkülözhetetlensége nem frázis, hanem rideg valóság. Bármi történt a brassói munkakörében, Szabő Béninek a tevékenysége az egész erdélyi magyar népé volt. A parlamenti mandátumot nem ő szerezte magának, hanem a népbizalom adta. Legutóbb is két vármegyében választották ipeg képviselőnek s a magyarság általános érdekei alapján párthatározat kivánta, hogy a brassói mandátumot' tartsa meg. De minden választáson a legtöbb megyének a magyarsága liivta jelöltnek s csak a .törvény tilalma miatt nem vállalhatott négynél több megyében jelöltséget. A magyarság bizalma teljes és változatlan vele szemben. Szomorú kortünet, hogy ilyen rendkívüli egyéniségünk lelke ilyen nagy fájdalommal teljen el. Segíteni kei! azokon az okokon, amelvek ilyen fájdalmasak. De az ő munkásságáról nem mondhat mást a Magyar Párt illetékes fóruma sem, mint azt, hogy nélkülözhetetlen.

Select Mozgó- kisasszony

pillangó világ1 szenzáció Î

jíEES