Keleti Ujság, 1933. április (16. évfolyam, 75-99. szám)

1933-04-22 / 92. szám

Szombat, 1933, április 22. mmmmnmmmmmummmmmmm KUETlüJSJtG wmmmmammmmmmmm Ha rosszkedvű ....................... . Ha unatkozik........................ Ha mindent utál . . . akkor egye a kitűnő .Vita" bonbonokat! Felélénkítik, Felfrissítik, Uj életei öntenek. Amerre jártok, amerre keltek, Mindenütt csak ..Vlta -t egyetek! Csodásán frissítő és tápláló! .. Kandia".*yértraíny, Ti mi, oara Amikor Sver ström Valborg és Szentgyörgyi István gratuláltak Réthely Ödönnek (Kolozsvár, április 21.) A jövő hét keddjén szi- nészjubileum színhelye lesz a kolozsvári Magyar Szín­ház. Ráthely Ödönt ünnepli Kolozsvár közönsége ab­ból az alkalomból, hogy éppen most huszonöt éve vé­gezte el a budapesti Színművészeti Akadémiát és kö­tötte mag első szerződését. Hogy kicsoda Kétely Ödön, azt nem szükséges bővebben fejtegetni a kolozsváriak előtt. A leglelkesebb, legambiciózusabb s legsokoldalúbb színész talán Erdélyben és a népszínművek árvalány- hajas, igazán magyar alakja épp olyan otthonosan mozog a színpadon az operák és operettek hőseként, mint a prózai darabokban. Még most Is jól emlék­szünk Hauptmann „Bunda"-jában Réthely markáns alakítására és száz meg száz jól megformált figurájára. Mert Réthely az a színész, aki sohasem válogatott a művészi feladatokban. Megesett, hogy délután mint Göndör Sándor aratta a népszerűség tapsait, este pe­dig, — ha igy kívánta ezt a színházi játékrend — egy Shakespeare-darab mellékszerepében mondta el hibát­lanul az angol szellemóriás sorait. De amikor Réthelyt jellemezni akarjuk, azt sem felejthetjük el, hogy típusa a korrekt magyar urnák. Működésének változatos, eseményekben gazdag hu­szonöt esztendeje alatt nemcsak sikerekben, de szen­vedésekben is bőven volt része. Talán azért, mert túl­ságosan szókimondó és egyenes jellemű, megesett vele egyszer-kétszer, hogy nem kapott szerződést. Pár év­vel ezelőtt kénytelen volt Kolozsvárról Szatmárra el­szerződni, ottani direktora rövidesen csödbement és Réthely a szezon hátralevő hónapjai alatt sorra elado­gatta egész ruhatárát, keservesen összespórolt bútor­zatát és igy lcinlödta végig az esztendőt. De inkább tönkrement, semhogy másokhoz fordult volna, mások baráti szívességét vette volna igénybe. A huszonötéves jubileum alkalmával felkerestük Réthely Ödönt s megkértük arra, mondjon el valamit hosszú pályafutásának érdekesebb epizódjairól. — Nem szeretek én magamról beszélni, — mondja elfogódottan.Kéthely Ödön — s látszik rajta, hogy a most rászabott feladat sokkal kényelmetlenebb neki, mint a legnehezebb szerep. Huszonöt éve vagyok szinész s ez alatt az idő alatt mindig igyekeztem becsületesen megfelelni kötelességemnek. Kassán kezdtem, aztán működtem Székesfehérváron, Győrön, Szabadkán és tizennyolc éve Kolozsvárt vagyok. Bizony, meghatott érzésekkel írtam alá a nagyhírű kolozsvári színház szerződését és boldog voltam, hogy olyan pályatársak­kal kerültem össze, mint Szentgyörgyi István, Dezséri Gyula, Nagy Adorján, Fekete Mihály, Bánóczi Dezső, Várkonyi Mihály (a későbbi világhírű filmszínész),, Farkas Sándor 'a budapesti Opera tagja), Pap Laci, a későbbi Pavel Constantin, Nagy Gyula, Poór Lili, Fáy Flóra, Berlányi Vanda, Sugár Jolán ş a többiek, akiknek a neve hirtelen nem is jut az eszembe. — Tizennyolc évi kolozsvári működésem alatt so­kat harcoltam, U? sok öröajben is vait részem. Ami borús, ami szomorú volt pályám alatt, arról nem aka­rok tészéini. De eífeieiUietem-e azt, amikor Szent­györgyi István — aki pedig köztudomásúlag mesieíle' tösen fukar kezekkel mérte a dicséreteket — gratu­lált nekem, sőt még ajándékot is kaptam tőle. A „Bor" előadásán történt; hogy a színpadon leejtettem a pipá­mat Hát bizony eiszontyolódtam egy kicsit a baleset után. A színpadon Szentgyörgyi Istvánnal voltam együtt. Felvonás közben éppen az öltözőben vagyok, amikor beállít hozzám Pista bátyám és se szó, se be­széd, markomba nyomja — a saját pipáját. Előbb nem szólt, csak élvezte az örömömet és meg­hatottságomat. aztán ennyit mondott: __ Megérdemled a pipát öcsém. Nagyon jó voltál a Baracsban. De azt sem tudom elfelejteni, amikor Sverström Valborg, a svéd hangfenomén kolozsvári vendégsze­replése alkalmával a diadalmas sikerű Faust-elöadás tapsorkánjában sem feledkezett meg rólam, hanem hatalmas fehér virágcsokrának közepéből kiválasz­totta a gyöngyvirágokat s öltöztető nőjével beküldte nekem. Később pedig magyarázatképpen igy szólt: — Sok nagy énekessel játsztam már együtt, de olyan jó Valentinnal még sohasem, mint amilyen ön, művész ur. Ez a két eset csakugyan a legjobban jellemzi a Réthely Ödön értékét és sokoldalúságát. Az, akinek a világhírű énekesnő és a legnagyobb magyar drámai szinész gratulált, csakugyan bebizonyította, hogy a művészetnek sok húrján tud elsőrendűen játszani, Réthely Ödönt egyébként a keddi jubiláris estétől kezdve ismét gyakran fogjuk látni a kolozsvári szín­házban, mert az igazgatóság leszerződtette a társulat rendes tagjai közé. — a. — jpgton'X' Fő a sportszerűség!.. Úgy van. Ez a fö. Sportszerűség az egész vonalon! Még az „üzletben“ is. Erről zeng az alábbi ének: A budapesti csapat vendégszereplése. Első napon a magyar profik .ellenfele a „Kolozsvár válogatott legénysége“ büszke név mögött a Románia csapata volt. Hideg tavaszi szél süvít. A tribün kevés közönsége is összehuzódik és — stílszerűen — elég fagyos hangulatban figyel. Nem idegpattanásig. Annyira sajnos, nem izgal­mas a játék. Biztatás is nagyon gyéren csat­tan fel. A megypiros trikók állandó, bosszantó gólképtelenségü, meddő támadásokra lendül­nek. A kolozsvári csapat pedig mintha csak hat emberrel játszana. Az öt csatár mintha nem is lenne a pályán. Váratlanul hangos kis csoport vonja magára a figyelmet a tribünön. Akik a vég­re valuhár a, vérszegényen kapuba vánszorgó első budapesti gólnál örömrivalgásban tör­nek ki. — Bizonyosan a magyar csapat kísé­rői — véleményezik a csendes nézőtársak. A kis társaság végigdrukkolja a mécs­esét. Gólért epedve szidják a pesti csatáro­kat, a bravúrosan védő kolozsvári kapust és a mérkőzés utolsó percében — amikor már feladtak minden reményt — a második budapesti gólnál, majdnem lerohannak a pályára. Hogy Összecsokolják az „eredmé­nyes“ csatárt ... — Húszezer lejt ér ez a goi! — lelkendez­nek. Kiderül, hogy az izgatott, elkeseredett drukkerek nem „kísérők“. Kolozsváriak. Miért drukoltak akkor az ellenfélnek? A leg­nemesebb értelemben felfogott sportszerű­ségből! A kis társaság a három rendező egylet tagjaiból verődött össze. A magyar profi­vegyest bizalmatlanul fogadta a közönség. Hiányoztak belőle a sztárnevek. Ha gyenge góltalan eredmény hire szétrohan a város­ban, a másnapi mérkőzésre sokkal keveseb­ben kiváncsiak. Mert vannak óvatosak, akik megvárják az elsőnapi eredményt és arról Ítélik meg a vendégcsapat erejét. A rendezők kiürült kasszája forgott veszélyben. Ezért lejben kifizetve legalább húszezret ért a má­sodik gól... Fő a sportszerűség! Még az „üzletben“ is. Mert az már igazán sportszerű elgondo­lás. hogy minél nagyobb közönség gyönyör­ködjék a játékban ... A nemzeti bajnokság' vasárnapi fordulójá­nak minden egyes mérkőzésére szövetségi biz­tosokat küldtek ki, akik kötelesek jelentést tenni az egyes játékosok formájáról a balkáni olimpia válogató bizottságának, amely ezek­nek a tapasztalatoknak az alapján fogja meg­ejteni az olimpián szereplő román csapat ösz- szeáliitását. A nemzeti bajnokságban különben öt mérkőzést játszanak le vasárnap. Az A) cso­portban a bukaresti CFR és Glória Aradon, a Ripeuzia—-Şoimii Temesváron, a Ploeşti Trico­lor s Románia Kolozsváron játszanak. A B) cso­portban mindössze két mérkőzés van: a NAU— Unirea Tricolor Bukarestben és a TMTE— Űrasovia Brassóban. A bukaresti CFR csapata lépéseket tett ab­ban az irányban, hogy Sepit, az Universitatea válogatott középcsatárját megnyerje a maga részére. A tapogatózó lépések azonban nem hoztak sikert s Sepi továbbra is erőssége ma­rad az egyetemi csapatnak. Az olasz-magyar tenniszmérkőzés program­ját a következőképpen állították össze: Egyes játékok : Bánó—Sertorio, Straub—Bacigalupo, Drjetonszki—Quintavalle, Gabrovitz—Palmieri Páros játékok Gabrovitz, Kiss—Quintavalle, Mangold—Kehrling, gr. Zichy—Palmieri—Ser­torio. A III. kerület csapata Erdélyben, A budapesti III. kér. csapata április 23-án, vasárnap Nagyváradon a Crisanával játszik. A jövő hét keddjén, április 25-én Kolozsváron, vagy Szatmáron mérkőzik a budapesti gyüttes. l:0>ra vezet Magyarország a magyar-olasz tenniszmérkő. zésen A magyar-olasz tenniszmérkőzés pénteken délután vette kezdetét. Az első játékban Bánó Lehel 2:6, 7:5, 6:2, 6:2 arányban győzött Serto­rio ellen. Azután a Gabrovitz—Kiss pár állott ki az olasz Mangold—Quintavalle kettős ellen. Az első szettet az olaszok nyerték 6:2 arány­ban. Gabrovitzék a második szettben belejöt­tek és 6:3 arányban nyernék. A harmadik szett ben megindult az eső s 1:1 állásnál abba kel­lett hagyni a játékot, mivel a pálya annyira felázott, hogy nem lehetett tovább játszani. A mérkőzést szombaton délután folytatják. Budapestről jelentik: A III. kerület pénte­ken délután az Újpest ellen kellett volna baj­noki mérkőzést játszania. A csapat azonban nem érkezett haza Budapestre, mivel csütörtö­kön délután Bodenbachban mérkőzött, nem tö­rődve a magyar szövetség letiltó határozatá­val. A csapat az egészen ismeretlen SW Boden- bachtól 5:3 (1:1) arányú vereséget szenvedett. A magyar csapat góljait Dömötör, Vlaskó és Horváth lőtték. A cseh Nachod csapata Bristodhau a III. ligabeli Bristol Rovers csapatával mérkőzött s í:0-ás félidő után, 4:0 arányú vereséget szen­vedett. Nagy Lajost küldi a MUSz Parisba. A fran­cia uszószövetség a hagyományos grandprie versenyére az idén is meghívta Bárány Ist­vánt, aki már több alkalommal megnyerte a nagydijat. A MUSz elhatározta, hogy a visz- szavonult Bárány helyett, egyik fiatal úszóját fogja ajánlani a franciáknak, elsősorban az újonnan feltűnt Nagy Lajost. Nagy üzemben a görög atlétika. A görög atlétikai szövetség hármas nemzetközi viadalt rendez április 17., 22. és 23-án. Görögország el­lenfele Egyiptom, Athén városa pedig Lau­sanne (Svájc) válogatottjával ütközik meg. Az első versenynapon, husvét hétfőjén 40 ezer fő­nyi közönség előtt folytak le a küzdelmek. Eredmények: 100 ni.: Frangudis G. 11.3 mp„ 800 »«.: Martin Lausanne 2 p. 01.6 mp. 5000 m.: Mohamed Egyiptom 15 p. 59.S mp. 110 m. gát: Mandikas G. 15.8 mp. Magasugrás: Papniko- iau G. ISO cm. Sulydobás: Bachman Lausanne 13.25 in. 4-<100 m.: Görögország 43.5 mp. 4X800 m.: Lausanne 8 p. 27.4 mp. A pontversenyek állása az első nap után: Athén—Lausanne 5l:íí, Görögország—Egyiptom 53.5:28.5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom