Keleti Ujság, 1933. március (16. évfolyam, 49-74. szám)
1933-03-14 / 60. szám
SVI. ÉVF. 60. SZÁM. KeletiUjs&g 3 T " - március El ne felejtse, hogy ezen a napon világszen- llluvn’ái záclőban lesz része. Ekkor mníatja be a t március 16 csütörtök a világ legldegrázóbb Hímjét, mely a legnagyobb veszedelmek kö16 csütörtök felvéve! Élve hozzátok őket haza! Egész legénységével elsßly@dt a Fekete-tengeren egy szovjet-hajó Goga kormányprogramja: mozimonopólium a vámosok javára és a iiimcfüzura megreiormála _ Romániában eddig még nem is kerültek színre magyarországi ütmek s legfeljebb valamelyik berlini filmgyár magyarkodásáról lehet szó — Beszélgetés üimügyek- ről Goga Ocíaviannál (Bukarest, március 13.) A Keleti Újság beszámolt arról, hogy a kamara szombati ülésén filmvita volt, amelynek keretében Goga üc • tavian szükségesnek tartotta kirohanást intézui a „magyar propaganda szolgálatában“ álló filmek ellen. Ebben az ügyben megkérdeztük Go- gát, aki, a következőket mondotta: — Én nem ellenzem a magyar filmeknek Bukarestben való bemutatását, de megengedhetetlennek tartom, hogy olyan filmeket vetítsenek a román fővárosban, mint amilyent például pár nappal ezelőtt személyesen végignéztem s amely filmben azonkívül, hogy magyartárgyu és magyarországi eredeti felvételek vannak benne, a magyar himnuszt is jéúszák. Kétlem, hogyha én felmennék Budapestre egy hasonló román filmmel, megengednék nekem a bemutatását. — A filmcenzurázó bizottságot át kell szervezni. A hivatalnokok helyett Írókból, művészekből kell a bizottságot összeállítani, akkor ilyen esetek nem fognak előfordulni. Ha én kormányra kerülök, az egész romániai mozikérdést átszervezem. A mozikat kisajátítom a városok részére, mert ily módon a városoknak jelentős jövedelem biztosítható. Ha kisajátítottuk a nagybirtokokat szociális szükségességből, akkor a filmipar sem lehet mentes az ilyen kényszerintézkedések alól, amivel a városok anyagi helyzetén jelentősen segíthetünk. A Keleti Újság munkatársa erre megkérdezte Gogától: — Reméli kegyelmes ur, hogy hamarosan kormányra kerül f Goga jelentőségteljes mosollyal kitért az érdemi válasz elől. Hogy miiyen stádiumban vannak Goga Uc- tavian kormányra-jutási tervei és esélyei, azt természetesen nem tudhatjuk. Tudjuk azonban azt, hogy Budapesten készüli magyar filmek eddig még Romániában egyáltalában nem kerültek színre. Nem is értjük, hogy Goga milyen filmet pécé- zett ki parlamenti felszólalásában. Csak sejtjük, hogy valami berlini filmről lehet szó, melyet a filmgyár lehetséges, hogy teletűzdelt magyar vonatkozásokkal (érthető üzleti számításból), az sincs kizárva, hogy még a magyar himnuszt is beleapiikálta, azonban ezért sem a Hó- mániában nem is ismert magyar filmgyártást, sőt még a mozikat sem lehet felelőssé tenni. Ha valaki ilyen ügyben felszólal, mindenesetre vehetné magának azt a fáradtságot, hogy előbb alaposan informálódjék. (Konstanca, március 13) Az este értesítették a konstancai kikötőparancsnokságot, hogy az orosz Saxta nevű hajó egész legénységével elsülyedt a Fekete-tengeren. A najó Novoronszk kikötőből indult ki 250 tonna áruval és tizetnöt főnyi legénységgel, hogyj a Boszporuson keresztül haladva folytassa útját. A tengeren heves vihar dühöngött, hatalmába kerítette a gyenge szerkezetű hajót, amely léket kapott és sulyedni kezdett. A legénység megfeszített munkával igyekezett a beözönlő vizet kiszivattyúzni, de (Kolozsvár, március 13.) A Keleti Újság többizben foglalkozott a Boila Romulus dr. egyetemi tanár ellen indított sajtókampánnyal. Az Universul azt állította, hogy Boila százmillió lej értékű vagyonát tisztességtelen utón szerezte. Az egyetemi tanár sajtópert indított a cikkek szerzője ellen, aki azonban egyetlen esetben sem jelent meg a tárgyaláson. Nemrégiben aztán megszavazták a vagyonellenőrzésről szóló törvényt cs (Kolozsvár, március 13.) Egy fiatal hadnagy, Apoloni Virgil foglalta el hétfőn a hadbíróság tárgyalótermében a vádlottak számára elkerített helyet. Apoloni Virgil, aki a. maros- vásárhelyi municiórak túrhoz volt beosztva, most megvesztegetéssel vádolva került a hadbíróság elé. A vádirat szerint a megvesztegetés ténye abban áll, hogy a hadnagy állandóan szabadságolta az alája beosztott közlegényeket, de mielőtt hazaengedte volna őket, nem felejtette el felszólítani #a> bakákat, hogy visszatérésükkor néhány csirkét, sajtot, vagy túrót hozzanak neki. A vádirat fel is sorolja az ily módon kaveszéiyesebbé tette a helyzetet. Mikor meggyőződtek róla, hogy a hajó és áruja menthetetlen, már csak arra szorítkoztak, hogy életüket megmentsék. Az utolsó percben a mentőcsónakokba ugráltak, de a vihar oly heves volt. hogy a csónakok is egvmás után estek áldozatául, a beléjük menekülő legénység pea’g a tengerbe veszett. A 15 matróz közül csak egynek sikerült megmenekülnie. aki addig úszott a tengeren, mig csónakmaradványba megfogözhatott és igy felszínen maradt. Később egy arra jövő halász- hajó felvette és. Konstantinápoly ba szállítottaintézett rágalmazóihoz, hogy állításaikat haladéktalanul bizonyítsák beAmikor pedig meggyőződött afelől, hogy felhívása süket fülekre talált, kérvényt nyújtott be a kolozsvári tábla mellett működő vagyonellen- őrző bizottsághoz, hogy indítsanak vizsgálatot ellene. A- tábla március 18-ra tűzte ki az ügy tárgyalása", de eddig senki sem jelentkezett a vádak bizonyítására. A március 18-iki tárgyalás elé rendkívül érdeklődéssel tekintenek. pott dolgokat. Az egyik katona egy pár tyúkot, a másik három kiló sajtot, a harmadik néhány liter bort s újból két kiló sajtot hozott részére. A szabadságolási engedélyeket Apoloni hadnagy állítólag a parancsnoki tisztet ellátó kapitány tudta nélkül adta ki. A fiatal hadnagy határozott hangon jelenti ki, hogy ártatlan. — Bosszú müve az egész — mondja. Petrilă hadnagytársam csinálta ezt a pert ellenem. Onnan indult ki a közöttünk lévő ellenségeskedés, hogy egy alkalommal, mikor Petrilă hadnagy,a század deszkaraktárából származó deszkákból asztalt csináltatott magának, jelentettem a dolgot Suciu kapitánynak, aki elkobozta az asztalt. Ez óta mindent megtett Petrilă hadnagy, hogy árthasson nekem. Kitanitott néhány katonát, hogy azt vallják, mintha én csak úgy engedtem _ volna haza őket, ha tyúkokat, meg más élelmiszert hoznak részemre. Azr az igazság, hogy azért kellett állandóan szabadságolni néhány közlegényt, mert nem volt elég ennivaló. Az elnöklő ezredes nem ad teljes hitelt a vádlott szavainak. — Miért nem rendeztek be mindjárt egy tyuktenyészetet az ezrednél? — fordul a vádlott hadnagy felé. Hiszen, ha mindegyik katonát azzal küldték haza, hogy hozzon magával egykét csirkét, könnyen meg lehetett volna ezt csinálni. Apoloni hadnagy kitart amellett, hogy semmi szabálytalanságot nem követett el s hivatkozik Suciu kapitányra, akit ki is hallgatnak. A kapitány megerősíti a hadnagy állításait. Elmondja, hogy a szabadságolások az ő tudtával történtek s hogy semmi tudomása nincs arról, mintha Apoloni hadnagy élelmiszerekhez kötötte volna a szabadságidő engedőiye- zését-A vádat képviselő Negulescu őrnagy, katonai ügyész és Popescu Ilaxian védőügyvéd közötti hevés összecsapás után a bíróság hosszas tanácskozás után hirdeti ki Ítéletét, amely szerint a megtévedt hadnagyot háromhóuayi elzárásra ítélik. nem bírta lefékezni az áradatot, mely egyre Szombaton tárgyalja a tábla a Boila Romulus elleni vádakat A megvádolt politikus saját maga kérte a vizsgását megindítását a vagyonelieadrzö bizottságtól Bmla Romulus nyomban nyílt levelet „Miért nem rendezett be tynkíarmot?“ — kérdezi© a hadbíróság;' elnöke a megvesztegetéssel vadolt hadnagytól A. vád szerint tyúkokat és csirkéket követelt a szabadságolt katonáktól
