Keleti Ujság, 1933. március (16. évfolyam, 49-74. szám)

1933-03-09 / 56. szám

KElETi'Ujsm XVI. ÉVF. 56. SZÁM. KÖZGAZDASÁG A szén karca a pakurával Egy zsiivölgyi delegációnak sikerült kereszsfülvinnie, hogy loaniţescu és Mirto miniszterek meglátogassák a Zsílválgyéí — Megdöbbenve látták a rettenetes nyomorúságot, ígéreteket és azonnal intézkedé­seket tettek — „A zsílvöigyi helyzet rosszabb, mint ahogy elkép­zeltem! “ — jelentette ki Ioaniţescu (Déva. március 8.) A zsiivölgyi munkásság neues küldöttsége több nauon át Bukarestben tartózkodott, mert hire járt annak, hogy az állam a vasútnál a nyers petróleummal . való (pakura) i'ütésre akar áttérni s ebben az eset­ben nemcsak Lupény, de Petrozsénynak is nagy része Vulkán szomorú sorsára jutott volna, ahol, mint köztudomású, a bányákat vizzel árasztották el s ahol minden munka szünetel. A küldöttség csak a legnagyobb nehézséggel tudott a miniszterek elé kerülni. Megmagyaráz­ták. hogy mintegy 12.000 állampolgár egzisz­tenciáját akarják tönkretenni, ami nem kevesebb, mint 40.000 léleknek a nyomorúságát jelenti és éppen e nagyhorderejű dolog miatt kérték a minisztereket, hogy személyesen jöjjenek le a Zsilvölgyébe és tekintsék meg a nyomorúságot. A munkásküldöttség a bukaresti tárgyalá­sok alkalmával is elért annyit, hogy az állam a társulattal megegyezett abban, miszerint már­cius hónapban a szénkvótát nem csökkenti, ami nek ellenében a társulat megígérte, hogy március hónapban egyetlen egy munkást sem fog elbocsátani, sőt a februárban elbocsátott, mintegy 500 munkást is visz- sza veszik. A leépítés nagyságáról csak akkor lehet fogalmunk, ha tudjuk, hogy a társulat havi 2 millió tonna szén termelésére van felkészülve. Eddig csak 700—800.00 tonnát vett át a vasút s a pakura-akció sikeressége esetén ez a szám 160.000 tonnára csökkent volna. A munkásdelegáció kérésére Ioanitescu munkaügyi és Mirto közlekedésügyi minisz-j terek dr. Atirescu leronim hunyadmegyei pre­fektus társaságában szombaton és vasárnap megtekintették a Zsilvölgyét. Petrozsény után Lányát, Lupényt és Livazényt látogatták meg, sőt felkeresték a vulkáni viz alá bocsátott bá­nyákat is és mindenütt személyesen győződtek meg a dolgok állásáról. A miniszterek megérke­zése után azonnal, minden helyiségben hatal­mas nagy néptömeg verődött össze, amely kül­ső ruházatában is megmutatta azt a hatalmas nyomorúságot, ami a Zsilvölgyében napról- napra pusziit s ami minden nappal rémesebb méreteket ölt. A petrozsényi kaszinóban a mi­niszterek tiszteletére rendezett banketten Ioanitescu miniszter beszédében hangsú­lyozta is, hogy „a zsiivölgyi nyomorúság sokkal na­gyobb. mint ahogy elképzeltem“ s emiatt a munkanélküliek részére azonnal 100.000 lejt utaltatott ki. Érdekes, hogy az első kiutalás után, amikor a miniszter a lupényi nyomorúságot látta, ujabbi 100.000 lejt utalta­tott ki, sőt azonnal intézkedett, hogy a bányatársulat a munkaügyi miniszté­rium terhére azonnal fizesse ki a 200.000 lejt s továbbá azt a könnyítést is megadta, hogy a munkásság a munkanélküliek részére a munká­sok béréből levont fél, s a társulat által fizetett [élszázalélcból a bukaresti központot megillető 10%-ot ne fizesse be, hanem azt az összeget is a nyomorúság enyhítésére használják fel. Ioanitescu miniszter továbbá elmondta, hogy a nyugdíjasok ügyében is javulás fog beállani, mivel a társládákat egyesitik s igy a deficitek el fognak tűnni, egyebekben nagy általános­ságban Ígéretet tett, hogy a maga részéről a munkásság érdekében mindent el fog követni. A társulat nevében a banketten Stefa- nescu. a „Petroşani“ s a Banca Româneasca elnöke hévéit. aki kimutatta, hogy az állam a háború alatt valósággal forszírozta a szénter­melést s emiatt mintegy egymillió 800.000 ton­nára vitték fel a termelést s az állam hatalmas rendelései miatt a magánvevőket a bánya el­vesztette. Akkor tehát, amikor az állam az oka a nagy beruházásnak és az üzemek nagy tel­jesítőképességének, egyszerre nem lehet meg­vonni a termelést, illetve a rendelést. Mirto miniszter válaszában kijelentette, hogy kizáró­lag csak gazdasági okok vezették a kormányt arra, hogy pakurával helyettesítse a szenet. Az itteni nyomort és nyomorúságos helyzetet látva azonban, első dolga a kormánynak a szociális helyzeten javítani. A munkásság képviseletében Gârbovean Simon titkár beszélt, .aki kifejtette, hogy a munkásság elment az áldozat legvégső hatá­ráig, akkor, amikor fizetésének a negyedré­szét elvesztette, részben levonásokkal, illetve re dukciókkal, részben pedig a munkanapok szá­mának a csökkentésével. Kérte a minisztereket, hogy számoljanak a zsiivölgyi szociális hely­zettel s segítsenek a munkanélkülieken. Kér­te továbbá, hogy nyissák meg a Bumbesti-Liva- zényi vasutat, mert ebben az esetben egész Zsilvölgye uj életnek nézhet elébe, amennyi­ben a zsilvöigyi-Déva közötti vasútvonal fő­vonallá válik s Bumbestin keresztül a Regáttal direkt lesz vasúti összeköttetés. A látogatás után az az általános impresszió, hegy a szociális nyomorúság mégis n szén ja­vára döntötte el a harcot a pakurával szemben. A marosvásárhelyi kereskedők és iparosok memorandumban sürgetik a közmunkák meg­indítását (Maroswísárhely, március 8.) A napról- napra fokozódó gazdasági válság közös táborba hozta össze Marosvásárhely összes kereskedő és ipari alakulatait, melyek az alábbi memoran­dummal fordultak dr. Pantea János polgármes­terhez. A közmunkák megindítására vegyen fel kölcsönt a város, akár a Casa Depunere-től. akár a polgároktól és pedig kamatozó szelvé­nyekkel ellátott kötvények formájában. Kéré­süket azzal az indokolással támasztják alá, hogy ma, mikor a gazdasági krízis következtében teljesen megszűnt a hitelélet s amikor az állam maga sem tud munkaalkalmat nyújtani, egye­dül csak a város van abban a hitelképes hely­zetben, hogy kölcsönt kaphasson, megindít­hassa a közmunkákat és megszüntesse ezáltal a már elviselhetetlenné vált nyomort és munka­nélküliséget. Kövesse Marosvásárhely is több regáti és erdélyi város példáját a közigazga­tási törvény 104. paragrafusában foglalt 8., 9. és 10. pontoknak megfelelően, de arra ügyeljen, hogy a felveendő kölcsönt csak jól jövedelmező alkotásokba fektesse. Felsorolja a memorandum ezután azokat a munkálatokat, melyeket minden körülmények között jói jövedelmező befektetésnek lehet tar­tani. Ilyenek: a vízmüvek és a sporttelep ki­építése, vásárcsarnok és városi vigadó, a villa­mosmüvek kibővítése, a földgáz-szerződés per- fektuálása maximum 60 banis egységár mel­lett, a Kultúrpalota és az összes uccák aszfalt- burkolatainak megujitása és rendbehozatala, a városi téglagyár modern átalakítása és föld­gázzal való felszerelése, köztemető létesítése ra­vatalozó épülettel stb. Az itt felsorolt munkálatokat illetőleg még arra is kérik a várost, hogy végeztesse azokat kizárólag vállalati utón, ahogyan ezt a magán- tulajdon és egyéni munka elvén álló államrend is megköveteli. Az elmondottakon kívül a marosvásárhe­lyi kereskedőknek és iparosoknak még egy má­sik kérését is felemlíti a memorandum. Sérel­mesnek tartják az úgynevezett rezsiben végez­tetett városi munkálatokat és tiltakoznak min­den olyan rendszer ellen, mely az ilyen rezsi munkákat elősegíti. A továbbiakban aztán úgy a kereskedők, mint az iparosok részére a bolt- és mühelvbéreknek, vil-lamosáramnak és a vá­rosi taxáknak a leszállítását kérik a városi ta­nácstól. Végül annak megállapításával fejeződik be a memorandum, hogy a mai adózási rendszer teljesen ellenkezik az egyenlő adófizetés elvé­vei. Emelkedik a román papírok árfolyama a párisi tőzsdén (Páris, március 8.) A tőzsdén rendkívül élénk kereslet uralkodott. A román értékpapí­rok árfolyamai emelkedő tendenciát jeleznek. A stabilizációs papírok 850-ről 870-re ugrottak. Hasonlóképpen a román petróleum-kötvények is. Az Astra Română 61.50-ről 66-ra szökött. Budapestre utazott a román kereskedelmi delegáció. Bukarestből jelentik: A román-ma­gyar kereskedelmi egyezmény április elsejével hatályát veszíti. Tegnap Popescu Cezar a ke­reskedelmi és iparügyi minisztérium államtit­kárának vezetése mellett román delegáció uta­zott Budapestre, ahol megkezdik a tárgyaláso­kat. Április elsejéig feltétlenül be kell váltani a Mihály-fejes huszlejeseket. Bukarestből je­lentik: A pénzügyminiszter értesítette a Nem­zeti Bank összes fiókjait, hogy a Mihály nagy­vajda képével ellátott huszlejesek _ beváltási ideje április elsejével jár le. A beváltási időt nem fogják meghosszabbítani. Gabonapiac. Temesváron a buza 590—650 lei. kukorica 148—159 lej, árpa 280 lej, zab 225—230 lej és a rozs 470 lej. A városi ingatlanyégrehajások felfüggesztéséről szóló törvény magyar és román szőve- i ge kapható Dr. Mandel I Forditó Irodában Cluj-Kolozsvár, Str. Memorandutui I 24. Ára 20, vidékre 30 L. j APRÓHIRDETÉSEK Az apróhirdetéseink árait ;­• nagymértékben leszállítottuk Március elsejétől kezdve a következő tarifát léptettük életbe: Apróhirdetés ■«•▼•nkéat.. .. *•- lej A legkisebb »prdhlrdetés óra ZO-— lej Átlóst keresők részére ssa> venként ................................ I1- tej A legkisebb apr«hlrdetés óra 10*— lej Kötéseknél 200 szőnél sza­vanként ............................... 1‘75 lej I OOO szénái szavanként ............ 1 OO lel ÍOOO szénól szavanként ............ 123 lej ALKALMAZÁS K ülföldi cég beres irodai gyakorlattal rendelkező fiatal mun­kaerőt. Nyelvtudással rendelkező, gyors- és gépírók el nyben része- Fülnek. Ajánlatok „Jövő“ jeligére a kiadóba ké­retnek. K onfeurrend ? men­tes cikkhez kaució­képes, románul is tudó utazókat felvesz az — Agen ura, Strada Fili- pescu 1. KIARAtAKid Hegedem villában 2 i®6 szobás komfortos lakás uripárnak máius 1-re kiadó. Str. M. Ni- coară 2. (Attila ut végén). E gy szoba konyhás v. két szoba konyhás külön telkes lakást ke­resek május 1. Cimeket „Ármegjelöléssel“ a ki­adóba kérek. B útoroson ssoba fürdőszobával a bel­városban kiadó. Szap­pan ucca 4. K iadó Cu$-Kváron, a Piaţa Unirii leg­forgalmasabb részén, 35 méter fronttal bíró, ká­véház, bank vagy más üzlet céljaira kiv*lóan alkalmas üzlethelyiség (volt Kikak kér kávéház) 1933 november hó 1-től. — Ajánlatok legkésőbb Î933 március hó 1 nan- jáig adandók be a Róm. Kath. Egyházközség gazdasági hivatalához (Str. Memorandului 1 sz. I. emelet). K iadó különálló ker­tes családi lakás Xenopol 4 alatt Ugyan­ott eladó faragott ebédlő berendezés. K eresek azonna'ra 2 szobás, fürdőszobás, konyhás, esetleg kertes lakást. Cim a kiadóban. adás-vEtel /Kitolna takarékköny­vet keresek megvé­telre 50.000 lejről. Cime­ket a kiadóba „Kész­pénz“ jeligére. E ladó helyben egy 13 holdas bekerített gyümölcsös, benne egy hold szöllő, lakással — Szentíyörsvhegyi ut 35 szám. Azonnal beköltöz­hető. Értekezhetni a tu­lajdonosnál a helyszínen KÜLÖNFÉLÉK F ordítások, másolá sok, gépbedlktálás^ levelezés minden nyel* ven. Str. Reg. Maria 13, emelet. M alis Mihály kosár-, vessző-és nádbútor- gyár Malom u. 1. M adeirát, richelleut, színes bárász- és mind enf éle h imzést, stop­pol ást, uj fehérnemű ké­szítését jutányosán vál­lalom. Deák Ferenc u. 6, I. em., ajtó 3. K ézimunka-varrást (Riche ieu, Madeira, kalotaszegi, keresztszem és szálöltés) jutányos áron vállalok. Cimeket kérem a kiadóhivatalba leadni. Nyomatott a lapkiadótulajdonos LAPKIADÚ R -T. nyomdájában, Cluj-Kolozsvár. Str. Baron L- Pop (Brossai u.) 5• Telefon 508.

Next

/
Oldalképek
Tartalom