Keleti Ujság, 1933. március (16. évfolyam, 49-74. szám)
1933-03-10 / 57. szám
^vis előház BUDAPEST V. CIn/.fCof»»»st)1r, 1933. mdírciua lO. * Pénfeíc Előfizetés belföldön: ín* 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L Egyes szám ára 3 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefon: 508. XVI. ÉVFOLYAM 57. SZÁM. Előfizetés Magyarországon: Egy évre 50 pengő, félévre 25 pengő, negyedévre MM E, Egyes szám ára 20 fillér. A DoIHnss-kormáiiy meneszteni akarja Seitz bécsi főpolgármestert A szocialista puccsliirek miatt riadó készültségbe helyezték a bécsi és bécskörnyéki garnizonokat A görög eseményekből tanulságokat levonni nem nagyon tudunk, mert még az események kellő áttekintése is hiányzik. Csak azt látjuk, hogy ma ez a tábornok kerül felszínre, holnao amaz és akinek több energiája vagy vakszeren cséje van, esetleg tartósan is bele ülhet a hatalomba. Tartósan 1 A világháború óta Görög- országban semmi sem tartós. Egy-kettőre el- nyiitték a monarchiát. A parlamentárizmust is. Kiábrándultak a nacionalizmus jelszavából, hogy beleszeressenek a szélső baloldali gondolatba és hogy onnan ismét kiábránduljanak. Néhány év alatt egy egész görög szókincset kellett magunkba idegeznünk, megtanulnunk egv sereg ellentengernagynak, nolgári politikusnak a nevet. A görögökből sohasem lehetett kiigazodni és még most sem. Egyetlen szilárdnak tetsző név a Venizelosé, aki kimarta György királyt országából és a köztársasági rezsimet állította tol. Ez a nyolcvanéves krétai származású poli- kus úgyszólván legendaszerüen, legravaszabb koponyája az egész Balkánnak. Kitünően keverte a kártyát kül- és belpolitikai téren, rendkívüli szívóssággal harcolt, akár Párisban. hol emigrációban élt, akár Athénben, ahol űrként került vissza és az eszmék, nevek váltakozó hullámhegy és hullámvölgyein az ő sajkája evezett a legbiztosabban. Most pillanatnyilag úgy látszik, hogy a vén kapitány biztonsági csónakját az idő megtorpedózta. Az általános választásokon Venizelosz kormánya megbukott és a royalista ellenzék győzött. Venizelosnak tehát „alkotmányszerüen" át kellett volna engedni a hatalmat. Görögországban azonban senki sem hagyja ott a helyét, amíg le nem rán- eigálják onnan. Venizelosban egy pillanatra megingott a lelkiismeret és hajlandó lett volna „alkotmányos“ utón tárgyalni az ellenzékkel, erre közberugatott Plastiras egyike Görögország forróvérű katonáinak, elcsapott mindenkit maga körül, pártfőnökét, a gyönge Ve- nizelost s a még gyengébb köztársasági elnököt. Ha van a görög összevisszának tanulsága, úgy az okulás abban csúcsosodik ki, hogy Görögországban, ahol ma halálra ítélnek valakit, hogy holnap diadalmasan a lámpa tetejére ültessék, nem is lehet alkotmányosan kormányozni. Kém a görögök a hibásak ebben. Hova tovább már Németországban sem lehet. A vi- varta az ui népvándorlásoknak, az uj politikai megteremtői teljesen figyelmen kivül hagyták a nemzetek és társadalmak fejlődésének és együttműködésének a feltételeit, sőt nem egyszer tudatosan meg is fosztották azokat jellemző kritériumaiktól, egész Európában az anarchia jegyében bontakozott ki, bonyolódott össze. Minden országnak itt Európában, meg voltak a maga hagyományai, múltjába gyökeredző kormányzási tételei, meg volt a közéletnek, a gazdasági életnek bizonyos folytonossága, amelyet máról-holnapra sok helyen erőszakkal megváltoztattak. Görögországot is, noha győztesen került ki a háborúból, meşza; varta az uj népvándorlásoknak, az uj politikai eszméknek, az uj gazdasági adottságoknak sokadalma, elvesztette józan Ítélőképességét és engedett az első diktatúra nyomásának. Már pedig principiis obsta... Az első diktatórikus lépés után automatikusan következnek a többi diktatórikus megmozdulások — és azután nincs megállás. A monarchiától és a monarchiával együttesen a folytonosság eszméjétől megfosztott Görögország belefordult egy meg nem szilárdult gyökértelen és felelőtlen demokráciába, amely éppen úgy nem tudott semmit sem elérni, mint az általa korholt és lebunkózott ellenlábas kormányzati rendszer. Ez a demokrácia, ámbátor Venizelos aggastyá- ni ravaszsággal igyekezett megfékezni, még mélyebben beleragadt a demagógia iszapjába. Ma tulajdonképpen nem is Venizelos bukott meg Görögországban, hanem a felelőtlenségnek a rendszere, amelyet nem ment föl az az enyhítő körülmény, hogy általános európai jelenséggé vált és szériaszámra ismétlődik. (Becs, március 9.) Az ausztriai helyzet egyre nyugtalanítóbb formát ölt. Ma elterjedt a hír, hogy a szociáldemokraták puccsot akarnak elkövetni és fegyveresen magukhoz akarják rántani a hatalmat. Kétségtelen, hogy a Németországból Ausztriába szökött kommunisták általános sztrájkra biztatják a népet. Dollfuss kancellár intézkedésére, aki a legszigorúbb sajtó- és gyülekezési tilalmakat léptette életbe, a bécsi és Bées-környéki garnizonokat riadó-készültségbe helyezték. Dollfuss intézkedései közé tartozik, hogy elmozdítani készül Bécs szociáldemokrata főpolgármesterét Seitzot is. Az osztrák szociáldemokraták igen nagy izgalommal nézik a készül# es-mélyeket és össze akarják hivatni az államtanácsot, hogy bizalmatlansági indítványt terjesszenek elő a kormány ellen. Erre azonban aligha lesz módjuk, mert a kormány uj ülésszakra ősz előtt nem hívja egybe a parlamentet. (Bukarest, március 9.) Titulescu külügyminiszter váratlan és hirtelen hazatérése foglalkoztatja most a politikusokat. Titulescu még csak az újságírók előtt nyilatkozott, de holhap hivatalos formában is ki fogja fejteni álláspontját. A külügyminiszter itthon. Titulescut csak ma reggel várták a főváros ban, de a nagyközönség meglepetésére már tegnap éjjel megérkezett Simpíonnal. A kormány tagjai a késő esti órákban értesültek a külügyminiszter érkezéséről és a pályaudvaron Vaida miniszterelnök vezetésével fogadták Titulescut. Az érkezésnél jelen volt Puiu Duruit- rescu, a király titkára is. Titulescu a vonaton nyilatkozott az újság Íróknak, akik a külügyminiszter elé utaztok és akivel az étkezőkocsiban sikerült találkoz- niok. Két államesoport harcáról nyilatkozik. Titulescu elmondta, hogy a leszerelési konferenciának munkálatai eddig megakadályozták, hogy Genfet elhagyhassa, most azonban némi szünet állott be Genfben és ezt az időt használja ki arra, hogy Bukarestben körülnézzen. A kamara és szenátus külügyi bizottsága előtt fogja ismertetni a kisantant uj szerződését. Csak néhány napig marad Bukarestben. mert vissza kell férnie Genfbe, mivel ott fontos tanácskozások lesznek Macdonald angol miniszterelnök közeli ódaérkezése alkalmából. Arra a kérdésre, hogyan látja a külföld a romániai helyzetet. Titulescu kijelentette, azt hiszi, hogy a külföld helyesen ítéli meg az itten; eseményeket és úgy látja, hogy Romániában a közrend biztositva van és a kormány ura a helyzetnek. A leszerelési konferenciáról az a véleménye, hogy most tagadhatatlanul döntő fázisba lépett. Az ellenzék erre elhatározta, hogy miután sérelmeit az uj sajtójogi rendelkezések következtében a lapokban sem hozhatja nyilvánosságra, mindazt, amit elmondandónak vél, a tartományi parlamentben teszi majd szóvá. E beszédek közlését azután nem lehet megtiltani a lapoknak. A német és az olasz sajtó helyesli a Doll- fuss-konnány által életbe léptetett erélyes rendszabályokat. Tribuna hangoztatja, hogy Ausztriának most életkérdésévé vált, hogy erélyesen kormányoztassék. Hasonló szellemben írnak a többi olasz lapok is. Újabb hirek szerint Straffner dr. a nagy német párt elnöke, aki Renner volt kancellár elnök és Ramek keresztényszocialista párti al- eínök mellett második alelnöke volt az osztrák nemzeti tanácsnak, keddre összehívta a nemzeti tanácsot, azzal az indokolás-sal, hogy neki terve volt ez és lemondása dacára is joga van a nemzeti tanácsot összehívni. Ezzel a politikai helyzet még jobban kiélesedett, mert Dollfuss szerint Straffnernek nincs joga összehívni a nemzeti tanácsot. Ki kell emelnie, amit sohasem szabad elfelejteni, hogy a leszerelés zászlaja és a tecnikai érvek álarca alatt a valóságban harc folyik két államcsoport között, amelyek közül az egyik fennakarja tartani Európa jelenlegi politikai rendjét, a másik meg akarja azt változtatni. Románia feladata és szerepe ezért az őrködés. Románia elvben a leszerelés mellett van, azonban a békeszerződés 8. paragrafusa alapján biztos garanciákra tart igényt, jelenlegi határai tekintetében. A Simplon egyébként másfélórai késéssel futott be a bukaresti pályaudvarra, ahol Ciolac Antici jugoszláv és Seba csehszlovák követek is várták a külügyminisztert. Vaida kihallgatáson. Vaida miniszterelnök tegnap délután kihallgatáson volt a uralkodónál, akit informált a parlament munkálatainak menetéről. A király még nem gyógyult fel és nem hagyhatja el szobáját. Tegnap este Mária királyné látogatta meg Károly királyt és együtt teázott vele. Titulescu a királynál. Titulescu ma délben audiencián volt a királynál, aki dejeunére is visszatartotta. A külügyminiszter beszámolt a kisantant szerződésének problémájáról és a leszerelési konferencia stádiumáról. Titulescu ma a kormány tagjaival fog tanácskozni, majd résztvesz a miniszterek értekezletén, holnap tartja expozéját a kamara és szenátus külügyi bizottsága előtt. A külügyminiszter szombatig a király elé terjeszti aláírásra a kisantant szerződését ratifikálás végett. hétfőn este pedig elhagyja az országot, mert szerdán Genfben találkozik Macdonald- dal. Tituiescu még az éllel megérkezett Bukarestbe s ma kihallgatáson ielent meg a királynál £z újságírók előtt nyilatkozott Románia külpolitikai helyzetéről
