Keleti Ujság, 1933. március (16. évfolyam, 49-74. szám)
1933-03-08 / 55. szám
XVI. ÉVF. 55. SZÁM. Kuetiüjskg 3 „Amerikának van a legrosszabb bankszervezete a világon“ « ———“ ——» 'üt Roosevelt par napos kényszer moratóriuma után uj banktörvényt hozna ti és megkezdődik a nagytisztogatás. — Amerika harmincezer bankiából tizennégyezer elvérzett, a bankmoratórium után néhány ezer bank ki sem nyitja kapuit Az amerikai betétek fele kétszáz nagyobb pénzintézetben van felhalmozva (Neivyork, március 7.) Az amerikai bankok kapui zárva vannak. A newyorki pénzintézetek, amelyek közül a legnagyobbak egyedül több betétet őriznek, mint amennyit például Németország összes bankjai és amelyek hosszú időn keresztül a nemzetközi pénzpiac urai voltak, komoly pénzügyi válsággal küzdenek. Roosevelt energikus kézzel bankszünetet rendelt el és a jelek szerint első intézkedése lesz, hogy rendet teremtsen Amerika megrendített hiteléletében. Nekünk sokkal súlyosabb banktörvényekre van szükségünk — irta nemrégiben a Newyork Timesben Glass szenátor — ha el akarjuk kerülni a szemrehányást, hogy mi rendelkezünk a világ legrosszabb bankszervezetével. Glass megállapításai annyiban helyesek, hogy az amerikai bank-organizáció, ha nem is a legrosszabb a világon, de mindenesetre a legprimitívebb minden fejlettebb kapitalista állam bank-organizációi között, aminek oka Amerika bankéletének egészen sajátos körülmértyii fej; lődésében keresendő. Amerika, mint gyarmati ország a háború után egyszerre letért az eddigi gazdálkodási módszerekről és_ egy péidánélküji infláció rapid-tempójához igazodott. Máról holnapra létesülték' ezrével bankok, hogy befogadják a hatalmas betét-összegeket és ez a tradíció nélküli bankszervezet a töke közvetítésben nem tartott lépést, a tőkeképzéssel. Arra Amerikában senki sem gondolt, hogy a konjunktúra után dekonjunktúra is következhet!!: liogv a bankok hitelei befagynak, hogy az ni taluk finanszírozott iparvállalatok még a kamatot sem fogják tudni fizetni. Máról holnapra bontakozott ki a gigászi bankipar, harmincezer bank működött Amerikában, de Amerikának már csak késve létesült egy központi bank-intézménye amelv tizeiket kéri'Jetben tizenkét Federal Reserve bankkal irányitólag hatott Amerika pénzügyi életére. Ma a harmincezer bankból csak tizenhatezer bank van és az összbetéteknek fele kétszáz nagvobb pénzintézetben talál elhelyezést. A kisbankok ezerszámra vergődnek. életként eleneknk bizonyulnak a vilápaazdasáai krízisben, ugvannyira, hogyha most Roosevelt keresztülviszi a nagy tisztogatást, néhány ezer bank meg sem fogja nyitni a kapuit. A ..befagyás“ kezdete A tulajdonképpen? amerikai bank-krízis oka a takarékpénztárak ingatlan kihi telez őseinek befagyásban keresendő. A ré"i gabone- terrniő vidékek farmerei a búzatermelés technikai előrehaladási következtében i-Jöl,- jutottak.' Régen te a farmerek a bankoktól nyújtott hitel ellenében produktumaikat ajánlották fel. amelvek elértéktelenedtek. E hitelek rém csn pán behajihatatlanokká váltak, de lé-reges Teóriáit ellik keresztül. A razziát e napokban tartják meg s vetnek számot azzal, hogy a jövőben ki leap jón és ki ne kapjon segítséget az mány mindent el fon követni, hopp a zavarba jutott pénzintézetek hitelezőiknek teljes mérték' ben fizessenek, mert semmi sem olyan megnyugtató, mint amikor a betevő a banktól igényelt készpénzt kézhez veheti és semmi sem olyan nyugtalanító, mint amikor a bankok csak résztöríesztést tudnak eszközölni, avagy halasztást kérnek. Roosevelt tehát emelni fogna, az állami hitelek összeget cs akkor, amikor eltiltotta az aranykivitelt is. a valószínűség szerint sikerülni is fog megakadályozni a bizalom további lemorzsolódását. A hamis gazdasági doktrínák garázdálkodása, az elhibázott spekulációk, az egészségtelen politikai rendszabályok meg fognak szűnni és pozitiv értékként is olyan intézkedésekkel fogunk találkozni, amelyek talán az árképződóst is helyesebb irányban fogják szabályozni. Amerika súlyos napokat él át. de a Wallstreet megőrzi nyugalmát, bizakodik további korlátlan hitelekben, nem tart attól, hogy Amerika letér az arany- valuta útjáról, egyszóval rendületlenül bízik, aminthogy természetes is. hiszen minden válság legalább ötven válsága. százalékában a bizalomnak államtól. Nyilvánvaló, hogy az amerikai kor I Csütörtökön a filmvilág ünnepe i a Színkör ülozgdban gj megkezdi diadalutját I five Caesar (fl kereszt jegyében) a Paramount németül beszélő monumentális világfilmje. Két és félórás műsorban pergeti a Szinkör ezt a 3600 méteres filmprodukciót! Előadások kezdete: fél 3, 5, fél 8 és 10 érakor. szűkben végérvényesen^ mosatási elvesztek. Hoover tá- akeió.ia, emelve! 1931 őszé'1 vezetett he az Amerikát ért deflációs hullám ellensúlyozása céljából, amint erről nemrégiben be is számoltunk, eredménytelenbe vált. mert nem vetett eléggé számot azzal a körülménnyel, hogy csak olyan pénzintézeteknek szabad hitelt adni, amelyek a jövőre reménységgel biztatnak és másrészt hera lett volna szabad egy protekciós rendszernek teret e-metoto A Konjunktúrát igyekezett Hoover fölkurblizni, anélkül azonban, hogy keresztülvitte volna a szükséges banktisztogatást. Az amerikai tőzsdék továbbra is küzdöttek a feketenapok rémével, a bizonytalanság emelkedett és a középamerikai bank- krizisek, amelyek góca Detroitiam volt, a bizonytalanságot már-már pánikhangulattá fokozták. Az amerikai pénz menekülni kezdett és dacára Amerika hihetetlen aranytartalékainak, Amerika pénzügyi életét az a veszedelem fenyegette, hogy a dollár is ingadozni fog. A fenyegetett dollár. Roosevelt a bankszünetet azért rendelte el, ftonv megmentse a dollárt az elértéktelenedés veszedelmétől. Bankszünet-napoknak nevezik Amerikában e pár napos kényszerszünetet, sőt bank-ünnepnapoknak, de a bankok ez alatt a pár nap alatt életfolyamatuk legizgalmasabb ®!II!IIIÍI!IIISI!ÍIÍHIII!!IESÍIIHI!Í!III!!1I1IIIIIIIIIIIISIII!IIIIIIIIII3!!I!!!IIIIIII9IIIIII!III!II1I!IIIIIIIIIIIIS!III!IIIIIIIII9 Huszonnyolc üzletfél zálogba csapott ruhája miatt öt és léi hónapra ítélték Wartenberg női szabót A záiegházast is elítélték orgazdaságért (Kolozsvár, március 7.) Huszonnyolc fiatal kolozsvári leány ejtett könnyeket ezelőtt két évvel, mikor megtudták, hogy Wartenberg női szabó megszökött Kolozsvárról, előbb azonban kabátszövetei kei es átalakítás céljából átadott ruhaneműiket egy kolozsvári zálogházban helyezte el. Wartenberget rövidesen letartóztatták Nagyszebenben s Kolozsvárra szállították, ahol két hónapot töltött vizsgálati fogságban. Közben Crisan zálogházas, aki úgy látszik nem érezte éopen tisztának a zálogba csapott kabátok ügyét, még mielőtt a károsult hölgyek vallomást tettek volna a rendőrségen, sietett, minden ellenszolgáltatás nélkül visszaadni holmijaikat úgyhogy a rendőrségi kihallgatások alkalmával az összes nők egyhangúan kijelentették, hogy nincs semmi káruk, nem kérik Wartenberg megbüntetését. Hiába volt azonban a jóakarat, hivatalból lefolytatták az eljárást Wartenberg ellen s a kis frabó ilyenformán kedden a törvényszék elé került huszonnyolc rend beli sikkasztással vádolva. — Mindennek az volt az oka, hogy nem volt pénzem — adta elő Wartenberg. Nem volt semmi forgó tőkém s ezért eszeltem ki azt, hogy a rámbizott szöveteket és kabátokat beteszem a zálogházba, a kapott pénzzel elkészítek egy másik rendelést és amikor azt kifizetik, kiváltom a zálogtárgyát. Gondoltam, hogy igy folytatni tudom mesterségemet. Az volt a baj azonban, hogy nagy volt a zálogházi kamat. Ezen bukott meg a tervem. Nem akartam én senkit megkárosítani, éppen csak dolgozni szerettem volna. A törvényszék előtt felvonulnak az összes kabátos hölgyek. — Nem kérem Wartenberg megbüntetését — jelentette ki egymásután mindegyik — a kabátot visszakaptam s igy nincs semmi károm. Crisan zálogházas, aki közben felhagyott! szimpatikus foglalkozásával s egy udvarhelymegyei kis községbe neveztette ki magát jegyzőnek, szintén vádlott. Orgazdaság a vád ellene. Azzal védekezik, hogy neki nem volt tudomása arról, honnan erednek a Wartenberg által zálogba helyezett szövetek és kabátok s neki különben sem volt haszna az üzletből, mert mindé? ellenszolgáltatás nélkül adta vissza a ka- batokat \\ artenberg: kliensnőinek. Az ügyész mindkét vádlott megbüntetését kérte. . , Dr. Dénes, Wartenberg védője érdekes indokolással kérte a szabó felmentését. Előadta hogy a rendőrségen egy Wartenberger nevű szabó ellen folytatták le az eljárást s az ilyen nevű egyén dosszárját helyezték át az ügyészséghez. Azonban nem Wartenbergernek, hanem Wartenbergnek hívják a vádlottat s az ügyészségnek igy tulajdonkénben nem volt joga vádr iratot készíteni az ellen a Wartenberg ellen, aki után tulajdonképpen nem is nyomozott a rendőrség. Wartenbergtől, mielőtt Ítélethozatalra vonulnának vissza, az elnök megkérdezi, hogy mennyi pénzt kapott Crisantól a zálogba helyezett kabátok után. — Alig valamit, — feleli a vádlott, darabon kent egy-kétszaz lejt, a legnagyobb összeg talán oOO le.i volt. Es a kamatot mindig előre levonta ebbpl is. A bíróság rövid tanácskozás után Wartenberget bűnösnek mondta ki többrendbeli sikkasztás bűntettében és ezért öt és félhónapi fogházra ítélte, amelyből két hónapot a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vett. Bűnösnek találták Crisan Gheorghet is s orgazdaság miatt négy hónapi fogházzá! büntették. Az ítélet ellen Wartenberg enyhítéséért. Crisan pedig felmentéséért fellebbezett, mig az ügyész mindkettő büntetésének súlyosbítását kérte.
