Keleti Ujság, 1933. március (16. évfolyam, 49-74. szám)
1933-03-08 / 55. szám
4 KtiETiUjsm XVI. ÉVF. 55. SZÁM. Megfellebbezik a kolozsvári községi választást Hi a tanulság és mit mond a törvény ? (Kolozsvár, március 7.) „Minek szavazni, ngyis az interimárbizottság marad" — irta az egyik polgár a szavazó cédulára. A választási bizottság pompásan mulatott ezen az epés szellemeskedésen. Sajnos azonban a szellemeskedő választónak lesz igaza, mert befejezett dolognak látszik, hogy maga a nemzeti-parasztpárt vezetősége fogja benyújtani a kolozsvári községi vá lasztások ellen a fellebbezést. Bizonyára ez a fellebbezés nem történik meg. ha a kartell-lista. amint előre várható volt, abszolút győzelmet arat. Az abszolút győzelem azonban elmaradt és a Catuneanuéféle blokk huszonöfszázalékos eredményt ért el. Nem volnánk tárgyilagosak, ha nem ismernők be, hogy ez a mostani győzelem felér egy vesztett csatával. Sokan azt állitják, hogy a németországi ese mények, Hitler győzelmének a hire befolyásolta a kolozsvári szavazásokat. Lehet, hogy van ebben is valami igazság, mi azonban azt hisszük, hogy a reggeltől estig tartó eső és a választók közömbösségé_ befolyásolta leginkább a mostani választást. Mindenki biztosra vette, hogy a román-blokk kettészakadása után a kartell-lista győzelme^ biztos. Egy biztos győzelem azonban sohasem lelkesíti annyira a küzdő feleket, mert mindenki azt hihette, hogy a másik megy szavazni, tehát neki fölösleges a ködös, esős időben a szavazóhelyiség előtt sorba állani és várakozni, hogy alkotmányos jogait gyakorolhassa. A legfőbb és szinte végzetesnek látszó biin pedig az a közömbösség, amely a választópolgá rok lelkét és tetterejét megbénitja. Meghamisi tanók az igazságot, ha nem ismernők be, hog- a magyar választó-polgárok körében is lábra kapott ez a közömbösség. Pedig a múltból tudjuk, hogy mit jelent a városi közigazgatásban, ha olyan emberek kerülnek a városházára, akik nemcsak a magyar nyelvet üldözik, hanem igyekeznek elgáncsolni mindent, ami magyar érdek. Ha ez a szellem elhatalmasodik a városházán. azt minden szavazó és adófizető polgár megérzi, mert a jövőben idegenül fog tapogatózni a magyar ember a városházán, nem hallgatja meg senki a kérését, panaszát, kétsze rés adókat, taxákat raknak a vállaira s amint a múltból ismerjük, a kisebbségi állampolgároknak kétszeresen kell résztvenniök a közteherviselésben is. Kétségtelen, hogy a mostani választási ered ményekért megoszlik a felelősség, s abban a nemzeti-parasztpárti románok, a zsidók és szocialisták egyformán felelősek. De a mostani eredmények alkalmasak arra, hogy újból rámutassunk az indokolatlan és bűnös közömbös- ségie. nemtörődömségre, p«tór>áloskodásra. A magyarságnak végre rá hell jönnie arra, hogy mindenki vétesse fel magát a választói névjegyzékbe és mindenki aktiv részt végjén a várospolitikai életben. Nagyban befolyásolta a szavazás eredményét az is, hogy a kolozsvári bíróság két szekciója megengedte, hogy a diákság résztvegyen a szavazásban. Joggal tehetnők vitássá az Ítéletet, mert ugyancsak a kolozsvári bíróságok másik két szekciója elutasította ezt a kérést.Éői a mostani választáson megtörténhetett az is. hogy még ki sem állították a szavazó igazolványokat, a választási elnökök egyrésze mégis megengedte, hogy a bírósági határozattal a diákok szavazzanak. Csak az egyik választási körzetben ötvenöt fellebbezést jelentettek be. tehát nyilvánvaló, hogy a mostani választást meg fogják neticio- nálni, s az is biztosra vehető, hogy a petícióknak meg lesz az eredménye s meg fogják semmisítem a mostani választást. Az ui közigazgatási törvény pontosan előírja es precizirozza. hogy kik vehetők fel a városi, illetve községi választói névjegyzékbe. Mi ez alkalommal csak a törvény idevonatkozó paragrafusait idézzük. A közigazgatási törvény második fejezetének tizedik paragrafusa szó- szerint azt mondja: „Az ország minden lakosának akármilyen korú, nemű, nemzetiségű vagy vallása, egy bizonyos község tagjának keli lennie és részt kell vennie a község terheinek viselésében is.“ Továbbá a 11. paragrafus b) pontja megállapítja: „Mindazok az állampolgárok. akik egy év óta letelepedtek a köz ségben s kérést adnak be a községi tagság jogosultságáért és akik résztvettek a községi terhek hordozásában,” — vehetők fel a választói névjegyzékbe. De a legprecízebben körvonalozza a választói névjegyzékbe való felvétel jogosultságát a 111. paragrafus, amely itt következik: „Az az állampolgár, aki jövőre nézve óhajtaná, hogv valamely község tagsági jogosultságát elnvor hesse, erre irányuló kérésével az illető közsó" hatóságához kell hogv fordulion, vagv a több faluból alkotott községben a falusi hatósághoz. Hogy a községi tagság jogát elnyerhesse, avégett a kérvényezőnek* igazolnia kell a következő feltételek együttlétét: a) Ha legalább egy év óta valóságos lakása van a községben s b) résztvett a községi terhekben.“ Íme, a közigazgatási törvény a leghatározottabban kimondja, hogy csak azoknak van a Községi választásokon szavazati joga és csak azok vehetők fel a választói névjegyzékekbe, akik legalább egy év óta tartózkodnak abban a yárosban, vagy községben, ahol fel akarják vétetni magukat a listába, de a legfőbb és el nem engedhető kellék, hogy a városi közterhek viseléséhez hozzájáruljanak. Már pedig a diákok bebizonyítható módon nem járulnak hozzá a városi közteherviseléshez, tehát részükre nem adható meg a községi választásokra a szavazati jog. Itt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ez nem áll az általános és országos választásokra, mert ott a választói névjegyzékbe, ha a választói törvény ben előirt másfajta követelmények meg vannak, még akkor is fel lehet venni az állampolgárokat, ha közteherviseléshez nem járulnak hozzá. Nem volt szándékunk a bírói Ítélettel polemizálni, csak idéztük szóról-szóra a közigazgatási tói vényt és megállapítottuk azt, hogy a kolozsvári bíróság négy szekciója közül kettő elutasította a fellebbezéseket, kettő pedig a diákoknak adott igazat. A kolozsvári községi választás lezajlott és abból leszűrhetjük a magunk részére azt a tanulságot, hogy a választó polgárságnak sohasem szabad kivonnia magát az alkotmányos joMINDEN VÁROSBAN és minden faluban tudják, hogy milyen kellemes és előnyös megszállani Budapesten a Bristol Szállóban* Előzékeny kiszolgálás. Kitűnő ellátás. A* Kellemesen fütött szoba. Naponként és személyenként 12 P.-ért gok gyakorlásából, sohasem szabad elbizako- dottnak lenni s főleg nem szabad lebecsülni az ellenfelet. Kétségtelen, hogy a kartell-lista vezetőit kínos meglepetés érte és most bünbakkot igyekeznek keresni. Már is hallunk olyan hangokat, hogy ismételten a kisebbségek voltak a hibásak. Legyünk csak tárgyilagosak és ismerjük be, hogy mindkét oldalon történtek hibák és mulasztások és a jövőben a pártvezetőségeknek kell gondoskodnia arról, hogy a választók kör''ben a Dünös közönyösség jégkórgót összetörjék s a jövőben olyan eredményeket biztosítsanak, amilyenre a választási erőviszonyok feljogosítanak. Amikor Ditróí Mór rendezett Kolozsváron (Budapest, március 7.) Az uccán hatalmas plakátok hirdetik, hogy Ditrói Mór hatvanéves színészi jubileuma alkalmából tisztelői, szi- nészkollégái nagyszabású ünnepélyt rendeznek március 12-én délután. Ez a hatvan esztendő, amelynek fordulóját most ülik meg, jelentős volt a magyar színpadi művészet, de a kolozsvári színészet történetében is. Fiatalos mozgású ember Ditrói Mór, akit Podmaniczky uccai lakásán kerestünk lel. Először is hatvanéves pályájának történetét mondja el dióhéjban: — Hatvan esztendő előtt lettem színész. Kolozsvárra szerződtettek, mindjárt, mihelyt a sziniakadémiát elvégeztem. Tizenhét évig játszottam Kolozsvárt, ahol akkor egészen kiváló társulat működött. Tagja volt ennek a társulatnak többek között*- Kcsedi Kovács Gyula, egyike a legnagyobb magyar tragikus színészeknek, aztán Szentgyörgyi István, akit a budapesti közönség is megismert későbben. Ott volt Szathmáry Árpád, aki szintén országos birii, nagyszerű művész volt. Tizenhét év ezekI nek a nagy színészeknek a közeiében, sok tanulsággal járt. — Később aztán bebarangoltam az egész országot. Játszottam Debrecenben, Szegeden. Nagyváradon. Székesfehérvárott, Sopronban és még sok más színpadon, hol évekig, hol pedig csak néhány hónapig. Végül aztán visszahívtak Kolozsvárra, de már nem színésznek, hanem igazgatónak. Elgondolkozik. Aztán halkan hozzáteszi: — Es, mint igazgató, csináltam itt egy-két dolgot, amit nem szégyen,lek. Például: magyar drámai ciklust. 1891 január 1-én kezdtük és február 19-én fejeztük be. Eközben 48 napon át 58 előadásban 40 magyar írót és 19 magyar zene•mvfa.tf"nk 1* n közönségnek. Nem égy iró karrierje itt kezdődött c-1. Rá két évvel Shakespeara-ciklust rendeztem. Tizenhét Shakesueare-darabot játszottunk el, Ez már nemcsak Magyarországon tűnt fel, hahem még Angliában is. Megvan még mindig egyik nagy londoni újság példánya, amely a képemet közölte és megírta, hogy messzi Magyarországon,, valahol Erdélyben van egy igazgató, aki annyit tett a Shakespeare-kuliusz érdekében, hogy tanulhatnának tőle a londoni színházigazgatók! — Aztán megalakult Pesten a Vigszihnáz. Az alapítók —- Faludi Gábor, Szócsi, Keglevich — hallottak rólam, éppen a kolozsvári sikerek révén és meghívtak a Vígszínház művészeti igazgatójának, Elvállaltam a megbízatást. Most már az én gondom volt, hogy társulatot szervezzek az uj színháznak. Először is az én kolozsvári kollégáimra gondoltam. Ismeretlen kis vidéki színész volt valamennyi. Amikor előálltam a listával, a legnagyobb bizalmatlansággal fogadták. De mégis sikerült Pestre hoznom ezeket a kis vidéki kezdőket, névszerinti Hegedűs Gyulát, Góth Sándort, Fenyvessy Emilt, Szerény Zoltánt, Vendrei Ferencet Beregi Oszkárt, Gál Gyulát s ennyi férfi mellé egyetlen hölgyet: Belly Emmát. Most már nem is kell többet mondanom. A publikum tudja, hogv mit jelentettek és jelentenek ezek a nevek a pesti szinpad számára s azt is tudja, hogy az voílt a törzse a hires „nagy vigszinházi gárdának“. — Ezekről hát elmondhatom, hogy az én felfedezettem. S még azt is, hogy az én neveltjeim, Mert a Vígszínház bizonyos mértékig u.i stílust is jelentett. Több közvetlenséget és odaad óbb ossz játékot, mint akkortájt divatja volt. Ossz játék és közvetlenség: ezek voltak az én rendezői vezérelveim. ... Talán én magam is színpadra lépek még egyszer ebből az ünnepi alkalomból. Először annyi év után. Es talán utoljára... Kolozsvári inoztgó színházak mámorai CORSO Előadások 3, 5, 7 és9-kor DACIA (Színkör) Előadások 3, 5, 7 és 9-kor EDISON Előadások 3, 6 és 3-kor ROYAL Előadások i. 3. t -• i l * c > • Szerda Az ezred dísze. Szenzációs katonai vígjáték. Ralph Arthur Roberts, Ida Würts Anny Ondra ragyogó filmje a Baby. Csütörtökön: Ünnepélyes bemutató A ve Caesar. (A kereszt jegyében.) A legnagyobb németül beszélő film. Cecil B. de Mille rendezése. Dávid Golder Főszereplők: Harry Baur, Camilla Bér. Táncos Katona. Verebes Ernő, Gretl lhe:mer, Oscar Karlweis. Ma utoljára Asszonyok bolondja a legkacagtatóbb német katona vígjáték. Csütörtökön Paul Wegener első hangos filmie az Öngyilkosok klubja
