Keleti Ujság, 1933. március (16. évfolyam, 49-74. szám)
1933-03-05 / 53. szám
4 KuejiOjsxg m ji.mifi!ii.ip> XVI. ÉVF. 53. SZÁM. A Keleti Újság ankétja Történelmi erővonalak Irtai Báró Wesselényi Miklós Nagy örömmel fogadtam a Keleti Újságnak a tör- téne-iii erővonalakról rendezett ankétját. Nem számítottam ugyan arra, hogy szerény fejtegetéseim ekkora visszhangra fognak találni, de ez a tény annál kellemesebben érintett, mert hiszen a történelmi erővonalak kérdése, ha többféle megvilágításból Is nézhető, kétségtelenül bármiféle szempontból is érdekes és igy a nagyközönség részéről is figyelmet érdemel. Kendeffy Elek gróf az én fejtegetéseimmel szemben azt állítja, hogy a francia forradalom után kiinduló erővonal nem a nacionalizmus, hanem a liberalizmus C3 kapitalizmus, melyek ugyan a világháborúban valóban elbuknak, de a ma erővonalát nem az internacionalizmus, hanem az autarkizmus képviseli. Ezek szerint tehát keresnünk kell azokat a pontokat, melyek szerintünk Kendeffy következtetéseiben téves alapon nyugszanak. Nagyon megtisztelő rám nézve, hogy Kendeffy cikkében engem ideálisan gondolkodó politikusnak nevez, azonban a cikkíró elsősorban ott téved, hogy az elméletet csak egy politikai elméletnek tartja, pedig a történelmi erővonala« problémájának majdnem semmi köze 3incs a köznapi értelemben vett politikához. Ez történelem-filozófiai kérdés Igaz, hogy a teoria a világtörténelem aktiv, tehát politikai fejlődésére van felállítva, azonban az egészet egy olyan magas távlatból szemléli, ahova a n*pi politika nem érhet fel, mint ahogy a francia forradalom vagy Napoleon korszaka ma már szintén nőm politikai kérdés. Ugyanilyen az elmélet beállítása a jelennel, vagyis az utolsó konstruktív erővonallal, az internacionalizmussal szemben. Ha én az előadásom során továbbmentem és ezen utolsó erővonalhoz más gondolatokat is hozzáfűztem és összekapcsoltam egy többé-kevésbé politikai kérdéssel, a Népszövetséggel, úgy ez csak azért történt, mert éppen a Népszövetségről beszéltem és ki akartam mutatni, hogy ez az intézmény éppen a jelen erővonal, az internacionalizmus révén fejlődési lehetőség előtt áll. Ez azonban nem jelent semmit és az alapos szemlélőt nem tévesztheti meg, mert a# egész elmélet nagyon jól megáll anélkül, hogy azt össze kellene kapcsolni a Népszövetséggel, hiszen a tért hóditó internacionalizmus eszméjének nem a Népszövetség az egyetlen kifejező formája. Az aztán egy egészen más kérdés, hogy milyen szerep Jut a Népszövetségnek, ha az internacionalizmus megvalósításáról beszélünk. De ez nem tartozik ide. A teória egyáltalán nem hagyja figyelmen kívül a közgazdasági folyamatokat, sőt ellenkezőleg. Kendeffy azonban éppen ottan téved, midőn az egész teóriát csakis közgazdasági szempontból bírálja, ezt pedig nem lehet. Az igaz, hogy ma, legalábbis a mindennapi életben a közgazdasági problémák igen erős szerepet játszanak, sőt odáig is hajlandó vagyok elmenni, hogy a Kendeffy által felállított távolabbi filozófiai szemszögből a politikai események valóban egy bizonyos fokig interpretáló! (legalábbis most sokkal inkább, mint régen,) a közgazdasági folyamatoknak. Azonban csakis ennyi. A világtörténelmet csakis közgazdasági szempontból nézni éppen olyan hiba volna, mint csak politikai szempontból. A két tényező, politika és közgazdaság, annyira elválaszthatatlanul együtt vannak, hogy ezeket csakis együtt lehet vizsgálni. De menjünk sorjában. Kendeffy szerint is a történelmi erővonalak elmélete a francia forradalomig kifogástalan. Itt azonban szerinte az uj erővonal nem a nacionalizmus, hanem a liberalizmus és kapitalizmus, mert a francia forradalom szülte nemcsak a nacionalizmust, de jelszavai (liberté) révén a liberalizmust cs a fraternité révén a szocializmust. Ezek közül a legerősebb a liberalizmus volt, mely az előbbi kettőt elnyomta, létrehozta a kapitalizmust és ezáltal a műit század közepétől kezdve -zárólagoL-an a kapitalizmus céljai domináltak, amelynek politikai téren a liberalizmus állott szolgálatában. Kendeffy szerint a nacionalizmust legfeljebb a kiegyezés koráig lehetne domináló vonalnak mondani. No már mostan, elsősorban a francia forradalom fraternité eszméje nem szülhette a szocializmust, helyesebben a marxizmust, mert nem is szülhette. Fraternité testvériséget jelent, márpedig az osztályharcon felépülő marxizmus nem képviseli és nem képviselheti a testvériség gondolatát. A marxizmus csak az emberiség bizonyos rétegeit foglalja magában, igaz, hog\, ezeket faj- és nemzetiségre való tekintet nélkül, de ugyanakkor a legkíméletlenebb harcot hirdeti más embertömegekkel szemben. Ha valaki internacionalistának vallja magát, azért még nem kell marxista legyen, mert ez a két dolog egymástól teljesen független. A marxizmus közvetlen felidézöje, bármilyen paradoxonnak is hangozzék, maga a kapitalizmus, illetve a könyörtelen kapitalizmusnak teljes antiszociális beállítása volt, eltekintve természetesen attól, hogy a világ természetes fejlődése folytán a marxizmushoz hasonló eszmék a kapitalizmus nélkül talán lassabban, de azért feltétlenül kialakultak volna. Azt, hogy a francia forradalom a liberalizmust is létrehozta, sem az előadásomban, sem máshol sehol nem tagadtam. Kendeffy azonban ott téved, hogy a liberalizmust a nacionalizmus fölé helyezi. A liberalizmus gondolat majdnem párhuzamosan halad a nacionalizmus gondolatával egészen addig, mig 1848 után a legtöbb nemzetnek a szabadság felé törő aspirációi kielégítést nyertek. Mihelyt azonban ez megtörtént, a nemzetközi politikában és az egyes államok beléletében is kizárólag a nacionalizmus gondolata érvényesül. Ezt 1867-ig Kendeffy is elismeri. Azonban tovább megyek. Számtalan példával illusztrálhatnám, hogy a mult század domináló erővonala a nacionalizmus volt és a li~ berálizmus csak elválaszthatatlan kisérönek jelentkezik, mint a nacionalizmus megnyilatkozása olyankor, midőn az túlságos ridegen tört előre. A német imperiá- lizmus, az általános gyarmatpolitika és az orosz pánszlávizmus, melyek a mult század utolsó felének történeti kialakulását befolyásolták, (a gazdasági hátterektől eltekintve) nem-e a nacionalizmus megnyilvánulásai voltak? Ezt senki sem tagadhatja. Es most lássuk a kapitalizmust. Megengedem, hogy a fent említett eseményeknek végleges alapja, miként azt Kendeffy is állítja, gazdasági kérdések, illetve a kapitalizmus volt. De hogy mennyire dominálta ezt a kort a nacionalizmus eszméje, azt éppen mi sem bizonyítja jobban, mint a fenti események. Ugyanis a kapitalizmus saját céljait csak úgy érhette el, ha azt a nacionalizmusba burkolta. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a marxizmus, mely a kapitalizmust akárta megbuktatni, formailag internáclonálís alapon szervezkedett, lehet, hogy csak ösztönszerüleg, mint a közös veszély ellen való összefogás, de inkább hiszem, hogy Marx felismerte, hogy a jövő század a nemzetköziség százada lesz és igy, ha elméletét diadalra akarja vinni, csakis ilyen alapokra fektetheti. Abban egyetértek Kendeffyvel, hogy a világháború alapjában véve a kapitalizmus háborúja volt. De ki tagadhatja, hogy a világháború a túlfűtött nacionalizmus légköréből született meg és ennek a jelszavával jött a világra? Végül ehhez a kérdéshez még egyet kell hozzáfűznöm. Tévedés az, amit a cikkíró mond, hogy a kapitalizmust a liberalizmus teremtette meg. A liberalizmus megteremtette talán a modern értelemben vett kapitalizmust, de maga a kapitalizmus csaknem olyan régi, mint maB« B. 12 Ez a három jel már átment a köztudatba. Bristol Budapest, 12 P.-ért ad nagyon jó szobát elsőrangú ellátással. *+* A vendég minden kényelmét megtalálja. Délután és este tánc. A bárban intim hangulatos esték. ga a világ. Avagy az egyiptomi, görög, római stb. gazdasági rendszerekben nem-e találhatók fel a modern kapitalizmus alapelemei és igen lényeges tulajdonságai? A modern kapitalizmus kifejlődéséhez kétségtelenül hozzájárult, főleg mert a tudomány magaslatára emelte azt. De hogy kifejlődhetett, azt legnagyobbrészt a gépkultura és a technika fejlődése tette lehetővé. Ugyanis a technika fejlődése tette nagyrészt lehetővé a modern kapitalizmus elméletének gyakorlati megnyilatkozását és alkalmazását. A Gyaluban nagy sikerrel működő Rockéieller-állomás mintájára Kolozsvárt is felállítják ezt a fon- los közegészségügyi intézményt A RockefeHer-akció európai irányítója Kolozsvárt r Fontos népegészségügyi célokat visz sikerre a Rockeieiler-intézet (Kolozsvár, március 4.) A kolozsvári közegészségügyi hatóságoknak sikerült a világhírű Rockefeller-í'éle egészségügyi intézménnyel közvetlen kapcsolatokat teremteni, amely már is áldásosán érezteti hatását, A Rockéfeller- alapitvány intézősége már két évvel ezelőtt a kolozsmegyei Gyalu községben mintaszerű egészségügyi apparátust állított be. A mintaszerű közegészségügyi intézmény nagyszerűen működik s az utóbbi időkben sok külföldi orvos utazott Kolozsvárra, illetve Gyaluba és a helyszínen tanulmányozza az uj egészségügyi apparátust és az elért eredményeket. Legutóbb dr. Strode George, a Rockefeller- alapitvány intézőségének európai képviselője Parisból Kolozsvárra jött és maga is személyesen győződött meg az elért eredményekről. Annyira meg volt elégedve, az uj közegészségügyi szervek működésével és eredményével, .hogy most több helyen akarják rendszeresíteni az uj közegészségügyi apparátust. Kolozsvári tartózkodása alatt mégismerkedett Vlad főorvossal, aki arra kérte dr. Strode Geórget, hogy Kolozsváron is állítsák fel a Rockefeller- állomást. Tudni kell ugyanis, hogy Gyaluban az egész egészségügyi intézményt a Rockefel- lcr-alapitvány intézősége finanszírozta. Tekintettek hogy az uj módszer bevált, dr. Strode hozzájárult ahhoz, hogy Kolozsváron is megvalósítsák az uj egészségügyi intézményt, sőt a Rocke- feller-alapitvány a kiadások egyrészét fedezni fogja. Az uj egészségügyi intézmények felszerelése költséges, de bizonyos időn túl önmagát finanszírozza, mert nemcsak a gyógyításban, illetve az orvosi ápolásban, hanem az egészsége _ - ^iih-----III. I IT-—■ nff— i i »a mi mi iiir ■ ■ifiiii«. minni». ■mi ügyi igazgatásban is teljesen uj alapokon halad. Vlad főorvos dr. Strocteffficorgeval történt megállapodás után előterie%fj?st tett Deleu in- terimárbizottsági elnöknek, aki nagy örömmel járult a terv megvalósítósşîMş. hajlandó volt arra, hogy a város az uj közegészségügyi intézmény megteremtésére pénzügyi áldozatokat is hozzon. A Gyaluban szép. eredményeket produkáló uj egészségügyi apparátus a gyereket születéstől kezdve 16 éves koráig állandóan figyeli, higiénikus nevelését irányítja és preventiv módon törekszik arra, hogy egészséges generáció nöjjön fel. A másik feladata az uj egészségügyi intézménynek az, hogy a gumókért és a vérbajt gyógyítsa. Itt is a legújabb gyógymódokat alkalmazza és az a célja, hogy még a legsúlyosabb beteget is rövid időn belül visszaadja a társadalomnak. Hozzáértők állítása szerint két év alatt Gyaluban a Roekefeller-alapitvány intézősége által bevezetett mintaszerű közegészségügyi intézmény csodákat müveit. Az utóbbi hónapokban Olaszországból, Németországból s Európa több más országából nagyem sok orvos utazott Romániába csak azért, hogy tanulmányozza a gyalui Rockefeller-állomást. örvendetes és figyelemreméltó dolog, hogy Vlad főorvos kapcsolatot teremtett a Roekefeí- ler-alapitvány európai intézőségének vezetőivel s minden remény meg van arra, hogy Kolozsvárt is felállítják a Rockefeller intézetet s annak teljesen modern és higiénikus gyógyítási rendszerével javítják fel Kolozsvár meglehetősen elhanyagolt közegészségügyét. Molozsvári szita fizzak műsora? i CORSO EDISON ROYUL 1 Előadások 3,5, 7 és9-kor Előadások 3,6 és J.kor Előadások 3. 5. 7 áj Ke« ' V 1 CL s Az ezred dísze. Trader Hohn Nekünk beszélhet Afrika. Fősz.: Hajnali merénylet Zseniális detektivfilm. tmm co OB > Szenzációs katonai vígjáték. Ralph Arthur Roberts, Ida Würts George Sidnei, Charl Murray. Wotre Dame-i toronyör Főszerepben: Ion Chaney Vasárnap d. e. 11-kor matiné nagy Harry Piei film A titkos ügynök. 10 és 15 lejes helyárak. Hétfőn: . Asszonyok bolond!«“.
