Keleti Ujság, 1933. február (16. évfolyam, 25-48. szám)

1933-02-12 / 35. szám

KeutiUjsxo XVI. ÉVF. 85. SZ^Jţ RH» MA UTOLJÁRA aiALEC (Buster Keaton) A SZENVEDÉLYES SZERELŐ SZERELMEI. Ő HÉTFŐN NAGY PREMIER • •••• ▼agy Főszerepben: Hermann Thimig, LisoletteSchaak Jákob Tiedteke Utbelyl Nándor filmre átültetett híres vígjátéki „Őfensége salajpa- Idill egy modern vtlágfürdő strandjáról, egy szegény' banktiszt­viselő kalandjai, aki véletlenül becsőppent a milliomosok, ko- kottok és nemzetközi szélhámosok élvbajhászó és kaiandkereső körébe. Műsoron kívül hangos híradó. Apponyl Albert emlékét törvénybe fogják Iktatni Csak Deák Ferens és József nádor emlékének áldozott hasonlóan a magyar kegyelet (Budapest, febr. 11.) Apponyi Albert holttes­tét elszállították és a koporsó szombat este ér­kezik Budapestre. A koporsót teherkocsiit szál­lítják és egy másik kocsi utána a koszorú hat viszi. A magyar parlament kupola-csarnokában lázasan dolgoznak, hogy holnap reggelre a te­metkezési szertartásra elkészüljenek. A kétmé­teres katafalkra négy emelvény vezet, negyven gyertyatartót állítottak fel, száznál több pál­mát és délszaki növényt. Illetékes helyen akciót indítottak, hogy mint Tisza István emlékét, ugv Apponyi Al­bert emlékét is megörökitsék a Házban. Azon a helven, ahol Apponyi ülni szokott, brouzkeret- ben egy névjegyet _ helyeznek el és ülőhelyét üresen hagyják. Akció indult továbbá, hogy em­lékművet állítsanak fel neki és nevét törvény­nyel örökítsék 'meg. ami eddig csak Deák Fe­renccel és József nádorral történt meg. semmi összefüggése a most tárgyalandó tör­vényjavaslattal. Ez politikai természetű, mig most a tisztviselői fizetések leszállítása van tárgysorozaton. Laár Ferenc: Ezt a kérdést az egyik vas­gárdista képviselő vetette fel, ki rámutatott arra, hogy ha a kisebbségi tisztviselőket elbo­csátják állásaikból, az állam jelentős megtaka­rítást eszközölhet. íme, ez az összefüggés a két kérdés között. S éppen a napokban a postától számos kisebbségi tisztviselő az 1152. szám alatt a kolozsvári posta-igazgatóságtól rende­letet kapott, mely szerint az államnyelv nem tudása cimén felfüggesztették őket. Madgearu: Hát mit csináljunk, ha tizen­négy évvel az egyesülés után még mindig nem tudták megtanulni a román nyelvet. Laár Ferenc: Három vizsgát is tétettek ve­lük, és hivatalos bizonylat van a birtokukban, mely azt igazolja, hogy a vizsgát sikere­sen tették le s mégis még ezeket a tisztviselőket is elbocsá­tották. Hegedűs Nándor: Ezek a tisztviselők na­gyon is jól ismerik az állam nyelvét. Tiltako­zunk az ellen, hogy a kisebbségi tisztviselők ellen kedvezőtlen hangulatot teremtsenek. Laár Ferenc: Ezek a kisebbségi tisztviselők tudják az állam nyelvét. — Terjessze elő interpelláció keretében ezt a kérdést, — mondják kormánypártiak, — Legalább százszor megtörtént már, — válaszolja Hegedűs Nándor. Laár Ferenc: Azt hiszem, hogy a kisebb­ségi tisztviselők működése ellen semmi tekin­tetben nem merülhetett fel kifogás. Röviden összefoglalom az elmondottakat és kérem a pénzügyminiszter urat és a képviselőházat, ál­lapítsák meg azt a minimumot, melyre sem­miféle levonás nem alkalmazható. Románia nem fizet, ha a hitelezők nem Írják alá az egyezményt. Lugoşeanu ma az ürient-expresszei érke­zik haza, hogy a párisi és a genfi tárgyalások­ról személyesen beszámoljon. A jövő hét elején az ipar- és kereskedelmi miniszter a királyhoz is audienciára megy, hogy beszámoljon utjá­nak eredményeiről és tapasztalatairól. A párisi tárgyalásokkal kapcsolatban egyéb ként a Dimineaţa azt hiszi, hogy a hitelezők elfogadják a román kormány javaslatait. Lu­goşeanu ugyanis értésükre adta, hogy a kor­mány nem változtat álláspontján és ha a hite­lezők visszautasítják a megegyezést, úgy kénytelen lesz azt egyoldalúan életbelép- tetni. vagyis egyszerűen nem fogja fi­zetni a külföldi amortizációkat 3s kamatokat addig a mértékig, ahogyan azt kérte, a hitelezőktől. A hitelezők gondolkodási időt kértek ugyan, de ez csak formalitásnak latszik és teljesen biztosra vehető, hogy aláír­ják a megegyezést, mert attól tartanak, hogy megegyezés hiányában Románia később még nagyobb megszorításokat fog tenni a külföldi fizetések terén és ezzel szemben sem fognak sokra menni. Ha viszont a román kor­mányt megegyezés köti, úgy feltehető, hogy azt be fogja tartani. Roger Auboin a Banca Naţionala pénzügyi szakértője, ma szintén Bukarestbe érkezik. Madgearu a királynál. Madgearu tegnap elnökölt a költségvetési előadók értekezletén. A pénzügyminiszter is­mertette az eddigi munkálatokat és közölte, hogy a költségvetés ezidei összege 19 és félmilliárd lesz. A miniszteri tárcák közül már csak a közokta­tási és munkaügyi minisztériumok büdzséinek megállapítása van hátra. A pénzügyminiszter tegnap kihallgatáson jelent meg a királynál, akit szintén informált a költségvetési előmunkálatokról, valamint a párisi jelentésekről. A Nemzeti Bank jelentése a gazdasági helyzet súlyosbodását elsősorban a konverziónak tulajdonítja Tanács a kormánynak és a parlamentnek s tartsák tiszteletben a megkötött szerződéseket — Három év óta 45 százalékkal csökkent az export — Leszállítják a kamatlábat (Kolozsvár, február 11.) A Nemzeti Bank február 19-én tartja meg évi rendes közgyűlé­sét, amelyen beterjesztik a mult év pénzügyi eseményeit összefoglaló helyzetjelentést is. A Jegykibocsátó Intézet beszámolóját Anghelescu bankkormányzón kivül aláírták az összes igazgatósági tagok és tegnap már a sajtó rendelkezésére bocsájtották. A jelentés megállapítja, hogy a mult évi közgyűlés alkalmával kifejtett optimizmust —• a Nemzeti Bankra vonatkozólag — igazolták az események, mert a lej stabil és » krízis mélyülése nem érintette a Jegykibocsátó Intézetet. Ennek az állításnak az alátámasztására az alábbi példát hozzák fel: 1932. december 31-én a forgalomban lévő pénzmennyiség aranyfedezete 35.84 százalék volt. 1931-ben pedig 36.04 százalék. Vagyis ezen a fronton semmi változás nincs. Nem igy áll a helyzet a Nemzeti Bankon kivül eső terüle­teken. 1932-ben bekövetkeztek azok a lehangoló események, — állapítja meg a jelentés, — ame­lyeket 1931-ben megjósoltunk. A súlyosbodás a rendkívüli törvényeknek, de főleg a konverziós törvénynek tulajdonít­ható­A konverziós törvényt egyoldalúan készítet­ték el és nem hallgatták meg a Nemzeti Bank intő szavait. A Jegykibocsátó Intézet mindig arra az álláspontra helyezkedett, hogy feltétle­nül könnyíteni kell az adósok helyzetén, de ezt a műveletet csakis megfelelő pénzügyi támoga­tással lehet keresztülvinni. A konverzió finanszírozásának a tervét egy időben a kormány is magáévá tette, sőt nyom­ban törvényjavaslatot készített, amelyet azon­ban sohasem szavaztak meg. A Nemzeti Bank vezetőinek a véleménye szerint a tervezet félredobása súlyos következ­ményekkel járt. Az 1932 áprilisában hozott törvénví nem le­hetett gyakorlatilag alkalmazni s ezért a követ­kező kormány felfüggesztette. A moratórium­nak az a célja, hogy megegyezzenek a hitelezők az adósokkal. A Maniu-törvény óta azonban sulyosodott a helyzet. A semmitőszék tudvalevőleg alkot­mányellenesnek minősítette a konverzióstör­vény inkriminált szakaszait. — A kérdés tehát — olvassuk a jelentésből, — teljes egészében előtérbe került, azzal a kü­lönbséggel, hogy az országban határozott áram­lat indult meg, hogy a szerződéseket ne tartsák tiszteletben és hogy a törvényhozástól enyhítő rendelkezéseket követeljenek — Nemcsak a teljesen eladósodott földműve­sek, hanem még azok sem fizettek, akiknek lett volna miből. Mindegyik társadalmi osztály azt hiszi, hogy egy olyan jogi helyzetbe került, ahol nem kell fizetni. Ennek az állapotnak a következményeit igen jól ismerjük, A továbbiak során a hitelkérdéssel foglalko­zik a jelentés­— Határozottan állítjuk, hogy az országban úgy lejben, mint Idegen valutában tekintélyes összegeket tezau- ráltak, amelyeket azonban teljesen kivontak a forga­lomból. Ezt a pénzt csak úgy lehetne újból elö- hivni, hogyha a törvényhozói munka nem táp­lálná. a bizalmatlanság és a bizonytalanság tüzet. A Jegykibocsátó Intézet átfogó jelentésében ott találjuk Románia mult évi külkereskedelmi mérlegét is: Imp« és az ®*p. Év Import érték leiben Export érték leiben közéit! ktlőn* bözet leiben 1929 29.628.038 28.960.005 — 668.033 1930 23.044.163 28.522.028 '-+• 5.477.805 1931 15.754.569 22.196.914 + 6.442.345 1931 (11 hónap) 14.622.991 20.467.289-f 5,844.298 1932 (11 hónap) 10.464.542 14.965.369 4- 4.500.827 íme a szemléltető statisztika: 1929-től 1932-ig negyvenöt százalékkal esett az export­A jelentés nem feledkezik meg a földműve­sek helyzetéről sem. Meggyőződése azonban, hogy mindaddig, amig az ipari államok nagy súlyt helyeznek a mezőgazdasági termékek bel­földi előállítására, addig nálunk, a földművelő országban, kevés reménnyel nézhetünk a jövő elé. Ami a devizapolitikánkat illeti, december 31-ig összesen 11.21,510.364 lej erejéig kértek ki­viteli engedélyt, amiből 1.834,728-760 lejt nem engedélyeztek. A Jegykibocsátó Intézet egymilliárd lejes kölcsönt bocsátott a Nemzeti Bank rendelkezé­sére. Ezenkívül a kormány 50 millió svájci frankot vett fel az Union de Banques Suisses banktól. Végül mintegy intelemképpen azt tanácsol­ják a Nemzeti Bánk vezetői, hogy a !örvény- hozók tartsák ti ■ ’életben a különböző megálla­podásokat és konvenciókat. A múlt év folyamán a Nemzeti Bank a hi­vatalos kamatlábat hét százalékra redukálta, amit közelebbről újból csökkenteni fog. S. A. R. de Telefoane értesít, hogy a folyó év január havában az alábbi nj telefonállomások lettek felszerelve! Az előfizető neve: Telefon szint: Farkas Alexandra-----------------­---------...--------112 Nicolan Nicn------------------------------------------153 Pr. Nicoara Emil--------------—----------------— 281 Barzilau Stefan „Ziarist“--------------------------088 Spitalul Inst, de „Dlaconisa“------—------------306 Pr. Bolla Romul şi Paul birou advoeatial — — 1188 „Mercur“ Antocamionaj Propr. Angustich Franţisc 830 o BÁLI DIVATSZINEKRE OLCSÓN FEST, TISZTIT CZINK ° I ■'! Ill I IBtl—BBBB—HMKBMmmWl

Next

/
Oldalképek
Tartalom