Keleti Ujság, 1933. február (16. évfolyam, 25-48. szám)

1933-02-09 / 32. szám

'Előfizetés belföldön Előfizetés Magyarar$zágom t Egy évre 50 pengőt félévre 2ő pengő, negyedévre lü* P« Egyes szám ára 29 flllfe _______ ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP gaerkesitöségi és ki adóhivatali telefon: 508, XVI. ÉVFOLYAM 32. SZÁM. ma tulajdonítanak e szónak. Az ifjú Ap­ponyi azonban, amiint megjelent a színen, mindjárt vezető lett. Úgy indult neki az életnek, egészen ifjan, mint akiinek pályá­jához nagy reményeket fűztek s ó már diákkorában tudta, hogy hivatasa van. Erre fel is készült. Amig Széchenyinek, vagy Batthyány Lajosnak az akkori arisz­triával, a központi hatalommal való vi­szonyát kellett rendezni akkor, de ebben az időben történt a magyar álltami életnek és társadalmi berendezkedéseknek a mo­dern alapokra való épitése. Apponyinak gyorsan kialakult az önálló programja, amit abban a pár szóban lehet összefog­lalni: nemzeti alapokra helyezni a beren­dezkedéseket. Magyarországnak nehéz küzdelmébe, sok vívódásába, nagy harcaiba került a nemzeti irány érvényesítése és Apponyi itt töltött be megbecsülhetetleh hi­vatást. Nemzeti programot adott. A konzervatív alappal szakított, mert a nemzeti eszmék szolgálatát nem látta ott célravezetőnek s ahova ment, mindenütt külön pro­gramot jelentett s mindenüvé a bő­veknek értékes csoportja kisérte. Olyan óriások állottak azonban a politikai irányzatok élén — mást ne említsünk, csak Szilágyi Dezsőt — hogy ezek között a ve­zérlő hivatottság nagyon megosz­lott, de a politikai problémák Vi­tád klasszikus szónoki mérkőzések voltak. A nemzeti jogállomány biztosítása körül folyt évtizedeken át ez a vita. Apponyinak az állás­pontja a nagy elméleti tudásokkal szemben az volt. hogy ne tudomá- hyos kincseket raktározzanak fel a nemzeti jogokból, hanem az élet­viszonyokat szabályozzák a gya­korlati valóságban ezekkel. Az alap azonban a monarchia köz­ponti hatalma volt, ezzel szemben merült ki a küzdelem és Apponyi a maga nemzeti felfogásával távo­lodott el arról az álláspontról, amelyről egész fiatalon kiindult. Az osztrák-magyar monarchia fel­bomlásával elveszítették gyakor­lati értéküket ezek a nagy viták és elért eredmények. De maga Ap­ponyi mondta, hogy ezek adnak kulcsot a most bekövetkezett tör­ténelmi fordulatoknak a megértéséhez, mert ma lehet látni, mennyire nem sike­rült a magyar-osztrák viszonyt s Magyar- országnak a dinasztia törekvései között helyzetét áldásosán egészségessé tentai, biz­tosítani. — Ha van közpályámnak érdeme — írja — akkor ez abban állott, hogy ezt az emésztő belső betegséget élesebben láttam, következményeiben jobban mérlegeltem, gyökeresebben akartam orvosolni, mint kortársaim legtöbbje. A magyar nemzet háború előtti politi­kai küzdelmeiben betöltött szerepét ő igy állapította meg. És ez magyaráziza állam- férfiúi utjának azt a vonalát, amelyért sokszor következetlenséggel vádolták. tokrata világ _ életrendjében külön meg kellett tanulniok a saját anyanyelvűket, a konzervatív irányzathoz számított Appo- nyi-csal)áidban a magyar anyanyelven nőtt fel Apponyi Albert, aki azonban, mond­hatni, gyermekkorában tökéletesen meg­tanulta a nyugáteurópai nyelveket. Első politikai tevékenységének tartotta azt a tolmács-szerepet, amit mint olasz tolmács töltött be egyetemi hallgató korában a Deák Ferencnél összegyűlt vezető magya­roknak egy dalmáciai küldöttséggel foly­tatott tanácskozásában. Ekkor íépett be először az országnagyok sorába, még csak mint ifjú, akinek azonban az egyszerű tol­mácsolásban is megmutatkozott rendkí­vüli taletatuma. A nemzeti küzdelmekben. Magyarországnak a dinasztiával, Ausz­Apponyi a magyarnemzet halottja Apponyi Albertinek legendássá vált I emberi nagysága dőlt ki a magyar nemzet I soraiból. Hatalmas emberi egyéniség, a I legnagyobb magyarok egyike volt, akinek I kidőltével nemcsak Magyarország borult " gyászba, hanem az egész magyar nemzet- j nek a lelke. A |nehéz sorscsapások szenve- 1 déseit élő magyar nemzetnek mindig va- 1 lami vigasztaló tudatot adott az. i hogy él még a nagy Apponyi, akit I nemzetének történelmi katasztró- * fái sem tudtak aranyira megvisel- 1 ni, hogy élete ne jutott volna el az elérhető legmagasabb kor határai- 8 hoz. Pedig a magyar történelembe a beleszövődött az ő egész magán- I élete. A magyar népnek ideáljai, gondjai és aggodalmai határozták I meg az ő emberi célkitűzéseit, 1 munkáját, reménységét. Az 6 egyé- 1 nisége a magyar nemzetnek a tu- I lajdona és értéke volt s erre ál- I dozta fel ő is önmagát. Az Apponyi-család. Már a családi tradíciók is a íj nemzet _ szolgálatára rendelték. I A legősibb idők vezető magyarjai- j nak volt leszármazottja és közvet- I len elődei is tartották a vezetőpo- I ziciót. Kis gyermekkorában már I azt a nevelést kapta, amely veze- I tővé emelheti az erre alkalmas I egyéniséget. Az ő rendkívüli ké- I pességei és korán megmutatkozott I öntudatossága predesztinációt je- I lentettek. Egy nemzedékkel f.iata- I labb volt, mint Széchenyi. Kossuth, I Deák s ha ez a korbeli külötabség nem lett volna közöttük, bizonyára I e nevek közé irta volna be az ő I nevét is a történelem. Kétéves volt I a magyar szabadságharc kezdődő I tavaszán, 1846-ban született, de I mint taagy pályára öntudatosan I induló ifjú, ismerhette még annak I a nagy nemzeti átalakulásnak a R hőseit, amely a magyar fejlődés- sí nek a múlt század második felében azt a hatalmas lendületet adták. Magálnéletében I mintaképe volt a kristályos tisztaságú er- I köles emberének fiatalságától haláláig s I lelkét tudatosan finomította, tanulmá- I nyaiba egész mélységgel feküdt bele s I amikor megjelent először, mint huszpn- hatéves fiatalember, a magyar közélet fó- p rumailn, kimagasló szellemi nagyságát a ti legnagyobb tisztelet övezte körül. A fiatal Apponyi. ő maga irta meg, hogy lelkének teljes 1 meggyőződésével vette áit azt a családi I hagyományt, amely a konzervativ-nak ne- vezett álláspontot képviselte az akkori I magyar politikában. Ez a konzervativíz- I mus azon bata egészen mást jelentett ak- I kor és a magyar nemzet akkori politikai 4 küzdelmei között, mint amilyen értelmet

Next

/
Oldalképek
Tartalom