Keleti Ujság, 1933. február (16. évfolyam, 25-48. szám)
1933-02-08 / 31. szám
XVI. ÉVF. 31. SZÁM. KeletiUjskg 3 Genfben megbukott a negyvenórás munkahét Amerikában pedig tizenhatórás munkahét bevezetéséről tárgyalnak Európai tézis: Munkaidőcsökkentés — bércsökkentéssel Amerikai tézis: Munkaidőcsökkentés = bércsökkentés nélkül (Genf, február 7.) Annak idején megirtuk, hogy az egyes államok fölismerve a munkahetek megrövidítésének kérdését, a nemzetközi munkaügyi hivatal részvételével Genfbe konferenciát hívtak össze. A konferenciának célja a negyvenórás munkahét inaugurálása lett volna. Ugyanakkor Amerikáben is foglalkoztak e kérdéssel és harmincórás munkahétben vélték felismerni a munkanélküliség leküzdésének főorvoslását. Az amerikai és európai mentalitás különbözőségére jellemző, hogy ezt a radikálisabb reformot odaát úgyszólván már keresztül is vitték, ellenben az európai államok munkaidő szabályozása Genfben hajótörést szenvedett. Lássuk előbb, hogy mi történt Amerikában. Az amerikai technokraták abból az elvből indultak ki, hogy a munkanélküli válság csak úgy oldható meg, ha minél nagyobbszámu munkást alkalmaznak. Miután a termelés csökkent, automatikusan csökkentek a munkaalkalmak is. Egy kisebbméretü produkciós folyamat elvégzésére kisebbszámu munkásra van szükség, de hogy mégis megtarthassák egy bizonyos színvonalon a munkások hadseregét, elhatározták, hogy napi hat órára korlátozzák a munkát és egy hétből öt munkanapot tartanak. A harmincórás munkahét bevezetését az amerikai parlament bizottsága már el, is fogadta, a javaslat a plenum előtt fekszik és nem vitás, hogy pár napon belül keresztül is megy a törvényhozás retortáin. A technokraták álláspontja. A javaslat mindenesetre radikális, de radi- kálizmusát emeli az a körülmény, hogy a munkaidő lecsökkentésével nem fognak csökkeni a munkabérek. Az amerikai gondolkozás ugyanis abból indul ki, hogy semmit sem segítenek a válságon, ha leesökkentik a munkaidőt, mert ezzel csak a munkásságnak, a fogyasztónak a felvevő ereje csökken és igy a termelés még inkább össze- zsugoródik. Viszont az amerikai közgazdasági élet vezetői úgy vélik, hogy ez a reform csak félreform. Huszanhat technikai szakértő, nyolcszáz fontos iparágban végzett kutatás után arra a megállapodásra jutott, hogy a munkahetet Amerikában heti tizenhat órára kell lecsökkenteni, ugyanolyan bérek mellett, mintha naponta a munkásság nem nyolc órát, hanem csak három órát dolgoznék. Olasz kezdeményezés. Lássuk ezt a kérdést, amelyet a közvélemény lassanként a gazdasági válság megoldása céljából fontosnak tart a szövetségközi adósságok rendezésénél is, hogyan akarta megoldani, azaz hozván odázta el a genfi összejövetel. A negyvenórás munkahét szabályozását ezúttal az olasz kormány megbízottja vetette föl, de Michelis, aki emlékeztette a munkaügyi hivatal elnökét, hogy a legutóbbi munkaügyi kongresz- szus alapelvként állította fel, miszerint a túltermelés és a fogyasztás összezsugorodása közötti egyensúlyt a munkaórák leszállításával kell kiegyensúlyozni. Ő maga a tárgyalások alapjául a negyvenórás munkahetet jelölte meg és fontosnak tartotta, hogy az idevonatkozó kész elhatározással, menjenek majd a nagyhatalmak a londoni világgazdasági konferencia A genfi vakvágányon. A negyvenórás munkahéttel szemben elvileg nem tiltakoztak a konferencián résztvevő munkaadók és kormány kiküldöttek, ellenben hangoztatták, hogy a ele. Töltőtoll javításokat gyorsan és pontosan készítünk. Rossz töltőtollakat újakkal becserélünk. FEHÉR I«ŐGÉPVÁU ALAT Cluj, Sir. Reg. Maria 2. Telefon: 11*09 munkaidő leszállítását megfelelően le kell szállítani a munkabéreket is. A genfi vita téves vágányra jutott, mert a résztvevők úgy érveltek, hogy a foglalkoztatott munkások száma csak tiz százalékkai emelkedne az uj munkabeosztás esetén, tehát a munkanélküliség megoldásának ez nem a legszerencsésebb formája. Ez az argumentum azonban tetézhető, mert ha tényleg csak tiz százalékkal is lehetne több embernek munkát adni, már akkor is lényeges haladás volna egy jobb jövő felé. Ám egészen bizonyos, hogy több munkást lehetne foglalkoztatni. Ami pedig a genfi másik argumentumot illeti, hogy a munkanélküliség oka sok tekintetben a racionalizálás, úgy ez az álláspont is téves, mert pontos német staKövefeflje határozottan és kérfe mindenütt a csodás borotvapengét Energie 0*08 mm. A legerősebb szakáll és legérzékenyebb bőrnek tisztikai adatok szerint a racionalizálás következtében a munkásságnak csak egyötöde veszítette el kenyerét, négyötödének pedig a vámokban, valutaellenőrzésekben, az aranystandard föladásában és a behozatali kvóták szabályozásában kell keresniük romlásuk kórokozó jelenségeit. Genf ismét Japán ellen döntött A genfi döntés hírére Tokióban rendkívüli minisztertanácsot hívtak össze (Genf, február 7.) A 19-es bizottság befe jezte összefoglaló jelentésének megszövegezését, amelyet beterjesztenek a tanács elé. A jelentés leszögezi, hogy Mandzsúria Kina integráns része és ezért tiltakozni kell a Kellogg-egyez- mény, a népszövetségi alapokmány és a kilenc- natalmi szerződés ellenére eszközölt fegyveres hódítás ellen. (London, február 7.) Tokióban arra a hirre, hogy a 19-es bizottság Genfben fenntartotta a Mandzsúriába kiküldött Lytton-bizottság jelentésének alaptervezetét és elveit, a kormánv rendkívüli minisztertanácsot hivott össze. A japán fővárosban a genfi döntés nagv izgalmat okozott. (Genf, február 7.) A népszövetségi tanács előreláthatólag fel fogja kérni a nem-tagállamokat s igy elsősorban az Egyesült Államokat és a szovjetet, hogy csatlakozzanak a mandzsu- riai kérdésben Genfben egyhangúlag kialakult felfogáshoz és támogassák a Népszövetséget a teendő intézkedésekben. ........ Japán cáfolja a készülő offenzívat. (London, február 7.) A Daily Telegraf muk- deni jelentései szerint teljes erővel megindult a japán offenziva Jehol ellen, ügy hírlik, hogy az általános támadásra a parancsot Tokióból adták ki. A lap ezt az értesülését fenntartja annak ellenére, hogy a japán kormány cáfolja azt a hirt. hogy offenzivára ösztönözné a japán csapatokat Jehol ellen. Egymásután szünteti be a kormányzat az állami iskolák magyar tagozatait A székelykereszturi magyar tanítóképzőből a magyar nyelvet, mint tantárgyat is száműzték (Kolozsvár, február 7.) A Keleti Újság vasárnapi száma kellő részletességgel foglalkozott a közoktatásügyi kormánynak azzal a titkos rendeletével, amely népiskoláinkat kisemmizi a 14 százalékos iskolai adórészből. Ez a titkos rendelkezés természetesen és elsősorban csak a magyarnyelvű felekezti iskolákat érinti g azok sorsát akarja megpecsételni. De úgy látszik, ez a tendencia érvényesül az állami iskolák magyar tagozatainál is. Udvarhely vármegyében magában, ahol pedig a magyarság még mindig 95 százalékos többségben van, megszüntették a székelykereszturi, udvarhelyi, oklándi, erdőszentgyörgyi állami iskolákban a magyarnyelvű oktatást s kizárólag csak a román szekciók állanak fenn. Hasonlókén áll az eset Homoródalmáson, ahol szintén megszüntették a magyar szekciót _s Al- sóboldogfalván is megszűnt az állami iskola felső tagozatán a magyarnyelvű oktatás a közelmúltban. A kormányhatalom annak idején Genfben is kinyilatkoztatta, hogy a kormány nemcsak a lakosság magyarnyelvű oktatásáról gondoskodik becsületesen állami iskoláiban, de azok magyar tagozatai részére külön magyarnyelvű tanitóképzöintézetet is tart fenn ■— Székely- kereszturon. Lássuk, hogy fest ennek a magyar tannyelvű állami tanitóképzőintézetnek az ügye a valóságban? Székelykereszturqn, amint tudjuk, egy gyö- nvörü szép és teljesen uj állami tanítóképzőt vettek át az impériumváitozással. Ebben az intézetben pár éven át nagyrészt magyar fiukat vettek fel és képeztek ki tanítókká magyarnyelvű előadásokon, magyar tanári karral, — de csak az átvétel kezdeti idején, mert hamarosan vége szakadt ennek a nagy jóindulatnak s ma már még csak hírmondóul sem lehet magyar szót hallani ebben a „magyar tannyelvű“ tanítóképzőben. Igaz, hogy a tanulók egy része ma is legnagyobb részt magyar, de a tanári kart rég kicserélték, egyetlen magyar tanára sincs már az intézetnek s nemcsak, hogy magyarul nem tanítanak benne, de a — magyar nyelvet, mint tantárgyat is száműzték belőle. Ez a székelykereszturi magyar tannyelvű tanítóképző valódi képe és állása ma. Ha végigtekintünk ezen a hirtelen feltüntetett kis kor és kórképen, tisztán látjuk a kormányok céltudatos munkáját, amellyel a magvar kisebbség népoktatását intézték és intézik felsőbb állami hatóságaink. Szókelykereszturon most mozgalom indult meg abban az irányban, hogy állítsák vissza a keresztúri tanítóképzőt eredeti céljának megfelelően magyar tannyelvű és tanári karú intézetté. A székelykereszturi magyar iskolai és egyházi körök e nagyjelentőségű kérdésben már kérték a felsőbb egyházi hatóságok intézkedését, de megkeresik ebben_ az ügyben a ma- gvar parlamenti csoport tagjait is s a legerélyesebb harc megindítását kivánják agyon- kulturzónázott népnevelésünk elsőrendű élet- jogainak visszaállításáért. S. Nagy László. OtlK ÖUIM minőségileg utánozhatatlan*, teljes garanciát mjujt.
