Keleti Ujság, 1933. február (16. évfolyam, 25-48. szám)

1933-02-19 / 41. szám

8 KeietjUjsjsú XVX ÉVF. 4L SZÁM. I INFLUENZA Sg*.. fertőtlenítő Szt.-Lász'ó tollette szappan Egy erdélyi főur följegyzései * (Rudnyáttszky Sándor báró hagyatékából) Komolyan megtörtént. A Csíkszeredái laktanyában felakasztotta magát egy honvéd. Történetesen Kemény Pál báró fedezte fel az öngyilkosságot s nyomban előrántván zsebkését, le­vágta az életunt kötelét. Nagynehezen magához téritet­ték s az ügy feledésbe is ment már, mikor a követ­kező hónap elsején, fizetéskor, Kemény báró hadnagy járandóságából levontak hat fillért. A katona ugyanis a puskatisztitózsinórra kötötte fel magát s miután a had­nagy a zsinórt elvágta, a kincstár megfizettette vele az árát. * Még a mult század nyolcvanas éveiben történt. Lőnhard erdélyi püspök meglátogatta az erdélyi római katolikus státus gimnáziumát és annak interná- tusát. Az internátus konyhája az ottlakó- fiuk igényeit teljesen kielégíthette, de a finom konyha fogalmától elég távol állt azért. Ebédre aznap — péntek lévén — rántott leves, bab­főzelék és szegényvitéz (zsírban sült kelt tészta) volt. A püspök bement az ebédlőbe is, hogy megnézze a fiuk ebédjét. Az egyik felszolgáló fiú tálcán egy tányér babfőzeléket vitt a püspök elé, hogy győződjék maga is meg annak — minőségéről. A püspök kivett egy ka­nálheggyel a főzelékből, szájába vette s miután párszor nyelvehegyén megforgatta, nagy erőfeszítéssel lenyelte. S akköf elismerően szólalt meg: — Kitűnő, fiam! Ezt igazán megehetitek! • A csiksomlyói búcsú alkalmából egy kis bicskázás­sal egybekötött verekedés fordult elő. Egy legényt ala­posan összeszurkáltak, bele is halt. Esküdtszéki tárgyalás lett az ügyből. Tanú is volt halomszámra, gyanúsított is volt, de tettes nem akadt. Az elnök kihallgatta a tanukat egymás után. Mind vall, hogy kik voltak ott, mikor történt, de mikor magára a tettre kerül a sor, egyhangúan ilyenformán vallanak: —... azután, instállom, az Emre nagyon megszu- ródott... — Jó, jó, — mondja a biró egyik tanúnak — de ki szúrta meg? — Hát, instállom, hogy éppeg ez az, hogy ezt nem lehet esküvel vallani. — Mit nem lehet? — Hát azt, hogy kitől szűrődött meg? — Miért nem lehet? Kinél volt a bicska? — Instállom, nem lehet, mert minden legénynél van bicska ,.. — Van, van, de kinek a kezében látott maga bics­kát? — Instállom, én már mindenkinek láttam a kezé­ben bicskát. — No látja! Hát mondja meg a nevét! — Azt, instállom, nem mondhatom meg. — Miért nem mondhatja meg? — Mert nem tudom biztosan, hogy akkor volt-e e kezében bicska? — De ha látta! — Mit? — SÜT! Hát a bicskát! — Azt láttam. — No, ha látta, akkor ki szúrt vele? — Azt már nem tudom, instállom, mert én csak annyit láttam, hogy az Emre megszurödott s elesett. — Közel volt az Imréhez? " , -X- Instállom, az ember ilyenkor, mikor bicskát lát a kézbe, hol közel van, hol messzibb, amint már célirá­nyosabb, meg instállom, a bicskázó legények is szökdel- nek errc-arra. — De hol volt, mikor az Imre elesett? — A földön. — Ki volt a földön? — Az Emre, mikor elesett. — Ne beszéljen bolondokat! Azt kérdeztem, hogy maga hol volt, mikor az Imre elesett? — En, instállom, hát csak ott. — Hol „ott"? — rfát ott, hol a verekedés volt, de már hogy hol, azt esküvel nem vallhatom sehogysem. — Elég! Most már azt mondja meg, hány lépésre lehetett Imrétől, mikor leszúrták? — Azt már nem tudom pontosan, meg a lépések is ahány, annyifélék. — Utoljára kérdezem: látta vagy nem látta, hogy ki szúrta meg Imrét? — En csak annyit láttam, hogy megszurödott, de hogy ki s miért, azt nem tudhatom áperté. Ezzel a biró türelme is elfogyván, a tanút elkergette. Végül is egy mézeskalácsos vallomása alapján három legény maradt a pácban, de hogy ki adta a halálos szú­rást, soha nem derült ki. • Csik vármegyének a mult század kilencvenes évéig nem volt vasútja. A székely körvasút 1898-ban épült ki, de csak Sepsiszentgyörgy—Mádéfalva közt. A megnyitás nagy ünnepségek közt történt. Az első vonat a kereskedelmi miniszterrel és kísé­retével minden állomáson megállt s mindenütt nagy szónoklatokat tartottak. Egyik állomáson szintén fé­nyes ünnepély folyt, ám az egyik jelen volt urnák fel­tűnt, hogy egy öreg székely az állomás közvetlen köze­lében földjén szorgalmasan kapál s oda sem néz az ün­neplő sokadalomra. Odamegy hozzá s megszólítja: — Mi az, öreg? Hát maga meg sem nézi, hogy mi­lyen nagyszerű dolog történik itt? Egy szava sincs hozzá? Megnyilt az uj vasút, hozza a kultúrát, a pénzt, a jólétet! Mit szól hozzá? Felegyenesedik erre az öreg s kiveszi szájából a pipát: — Szólok én, uram! Hát hogyne szólnék! Azt mon­dom, hogy, de sokat is kitalálnak az olyan urak, akik­nek kevés a dolguk. S azzal folytatta a kapálást. • Az önkéntesiskolában télen nem Tütöttek túlságo­san, de a főhadnagy-parancsnok azt tartotta, hogy a katona legyen edzett s nem engedte, hogy az önkénte­sek köpönyegben üljenek a tanteremben. Egyik reggel a főhadnagy belép az önkéntesisko­lába s észreveszi, hogy M. Z. önkéntes (ma is szolgáló ezredes) köpönyegben ül. Kászól: — M. Z.! Maga fázik? — Alássan jelentem főhadnagy urnák, nem fázom!! — Hát akkor miért nem veti le a köpönyeget? — Mert akkor fáznék, főhadnagy ur! ÍV. Szele Irén ésSt Hermann Katica kétzongorás hangversenye A diszterem színpadán két zongora áll, egy­szerre szólalnak meg s végig az est műsora két­zongorás hangversenynek a számaiból áll. Mint érdekességnek is ritka, Kolozsváron talán nem is volt koncert egész estét kitöltő kétzongorás számokból. A közönség érdeklődése meg is nyilvánult, a katholikus gimnázium nagy dísz­termébe szép számmal gyűlt egybe. A kolozs­vári zeneéiet ismertnevű és jónevii zongoris- , iáinak ez a teljesítménye felkeltette a figyel­met. N. Szele Irén és. St. Hermann Katica ebben az együttes vállalkozásban ritka zenei élvezetet nyújtottak. Magas nívójú tudással, művészi érzékkel az együttes játék kifogástalan teljes­ségét mutatták. A közönség megérezte, hogv olyan nagyképzettségü zongoraeleadók ülnek a színpadon, akik a budapesti zeneművészeti főiskolán egy mesternek voltak a növendékei s az azutáni fejlődésükben is nagy ambícióval igyekeztek lépést tartani. Ez nemcsak a preci­zitás tökéletességében látszott meg, hanem a müvek felfogásában is. Mozart, Schumann- darabok után különösen Saint-Saens. majd pe­dig főképpen Schubert katonaindulójával í'rap- pirozták a zeneértő hallgatóságot. A ritka zongoraest rendkívüli sikere művé­szi élményt nyújtott a közönségnek. Látványos­ságnak is szép volt a kétzongorás beállításban két fiatal asszony ambiciózus művészi láza, amivel rendkívülit akartak mutatni a kolozs­vári hangversenyek látogatóinak, akik azzal a reménységgel távoztak, hogy e kétzongorás teljesítményt még máskor is hallhatják, a mos­tani nagy siker után, újabb hangverseny alkal­mával. (*) Sík Sándor Kolozsvárra jön. Alig pár hete annak, hogy Kolozsvár közönségének ab­ban a páratlan élményben lehetett része, hogy Mécs Lászlót a maga körében üdvözölhette, s már is újabb meglepetést készit elő a Katho- ikus Hőszövetség, amennyiben Sik Sándort, a közismert költőt hívta meg szereplésre. Sik Sándor Erdély nagyobb városait fogja felke­resni márciusban. Jövetelének nemcsak az iro­dalomért lelkesedő Közönség örül. hanem kü­lön ünnepet jelent ez a cserkészeknek is, mert 2z a rendkívüli sokoldalú egyéniség a cserkész mozgalomnak is általánosan ismert képvise­lője. (*) Hevesi Piroska zongoraművésznő és Pfeiffer Alfréd operaénekes, énektanár, müvészpedagógiai mű­ködésűkét megkezdték. Unió ucca 10. III. em. 12/a. Adria-palota. Vicki Baum: Baleset. A Grand Hotel és a Helén doktorkisasszony szerzőjének legújabb szenzációs köny­ve. űíso oldal, egész vászonkötésben az Athenaeum 68 llejes sorozatának 15-ik kötete. Kapható mindenütt, kérje a sorozat prospektusát Lepagetól Kolozsvár. tiino Kocca: Az orkán. Két kötet. A háború és léha szerelmek poklát átszenvedett ifjúság vergődéseinek monumentális regénye, amelynek hatalmasan kicsengő, vigasztaló végső akkordja az, hogy az orkán tisztitö tüzén átjutott fiatalságnak nem szabad csüggednie, ha­nem emelt fővel, friss reménnyel kell szembenéznie a mai élet kegyetlen problémáival. Ara fűzve 162 lej, kötve 252 lej, minden könyvkereskedésben, vagy ahol nincs, Lepagenál Kolozsvár. Wagner Lilla; A Császár leánya. Róma történeté­nek egyik légizgatóbb fejezete — a tavaly megjelent nagysikerű „Juha" folytatása. Ara fűzve 180 lej, min­den könyvkereskedésben, vagy ahol nincs Lepagenál Kolozsvár. A MAGYAR SZÍNHÁZ IRODA HÍREI: Volpone, vagy a pénz komédiája. Hétfőn este a Magyar Színház nem tart előadást a rendkívüli előkészületeket igénylő Volpone elő­munkálatai miatt. A Volpone Len Jobnsonnak, Shakespeare közvetlen elődjének leghíresebb és legérdekesebb darabja, amelynek aktuálisan ér­dekes meséje, maró szatírája, kíméletlen hu­mora, sunyja teljesen modernül bat, Stefan Zweig dolgozta át a Volponet mai színpadra. A Volpone az utóbbi években került csak újra az európai színpadok műsorára és azóta szünet nélkül a nagy' fővárosok színházainak állandó rnüsordarabja. A Magyar Színház nagy gond­dal és alapossággal készül a kivételesen nehéz, rendezői feladatokban és színészi teljesítmé­nyekben gazdag lehetőségeket nyújtó Volpone premierjére. A Volponet kedden este mutatják be és szerdán este 9-kor megismétlik az elő­adást. A MAGYAR SZÍNHÁZ HETI MŰSORA: Vasárnap d. u. 3-Kor: Ezerjó. (Operettujdonság olcsó helyárakKal. Ssz. 51.) Vasárnap d. u. 6-kor: írja hadnagy. (Nyolcadszor. Ssz. 52.) Vasárnap este 9-kor: Weecfeond. (Operettuj'donság má­sodszor. Ssz. 53.) Hétfőn: Nincs előadás a Volpone előkészületei miatt. Kedden és szerdán este 9-kor: Volpone. (Ben Johnson klasszikus remekműve Stefan Zweig átdolgozásá­ban. Először! Ssz. 54. és 55.) A ROMAN OPERA MŰSORA: Vasárnap, február 19 (délután): A madarász. Hétfő, február 20: A trubadur (P. Stefanescu—Goanga vendégfellépésével). Szerda, február 22: Sámson és Delila (P, Stefaaescu- Goangá vendégfellépésével). Péntek, február 24: A denevér. Vasárnap, február 26 (este): A fehér asszony. Hétfő, február 27: Lohengrin. Szerda, március 1: A bolygó hollandi. Péntek, március 3: Szünet. Vasárnap, március 5 (este): Tannhauser. ■KMBMrwn !■ mini ■■mi ...i in min n mi mi Miéri éppen Széni Mókus láhső? Dr. R. P^ul, Bécs. I. írja «aiagss borom ellenére buzgó hegymászó és sportoló vagyok, Mint ilyen, lábaira teHe^^íépes^gének• SfRnt Rókus lábtürdőket vettem és azóta nagyszerű tapasz­talásokat szereztem. Rövidéi utána, hogy lábaimat ebbe q balzsamos fürdővízbe mártottam, a lábak ki^j^ubEége, lábfájások, bpkaduzzadâşoK mintegy varázsütésre megszűntek. Ügy érezteti mt>gam minţna ujjászüTetn^k,, a %rate klíséirélÓdÉek és írt.«« kedvvel vállalkoztam ismét a legnehezebb íiyglpjíiló- és sitújpíV.íL — Égen itíékfáUapl’ások a Siţent Rókus lábsóval arra indítottat», hogy kísérletet tegyék teliés k^ftţrdcvel, ' me^feleaö Szent Rókus só hozzáadásával. A hatás egyenesen meglepő volt. ăffîiîţha cffdş.2. lény^b'e^ kicá^íőd?em volna, olyan fiataljait és erőteljesnek éleztem magam és eddig nem ismert jóleső megnyugvás fogott el, A tör rugalmas lett, « pulzusom erőteljesen, egészségesen lüktetett, fgy/zóval életet, adó csodálatos fludium járt át. Azóta, amikor csak tehetem, felváltva Szent Rókus teljes kád- és lábfücdókét veszek és rpondn atom megfiatalodek utána*» A régi és közkedvelt SZENT RÓKUS LÁBSÖ összetételét a v. bécsi udv. eyógySzertár balzsamokkal tőké’ letes tette, annyira; hogy az ezidőszérint ídíilmul minden hasonló készítményt. Egy csomag Sz. Rókus só ára 45 lej Roauáaiai lovakiés: Rozs&yaí gyógy szertár Arad.

Next

/
Oldalképek
Tartalom