Keleti Ujság, 1933. február (16. évfolyam, 25-48. szám)
1933-02-19 / 41. szám
8 KeietjUjsjsú XVX ÉVF. 4L SZÁM. I INFLUENZA Sg*.. fertőtlenítő Szt.-Lász'ó tollette szappan Egy erdélyi főur följegyzései * (Rudnyáttszky Sándor báró hagyatékából) Komolyan megtörtént. A Csíkszeredái laktanyában felakasztotta magát egy honvéd. Történetesen Kemény Pál báró fedezte fel az öngyilkosságot s nyomban előrántván zsebkését, levágta az életunt kötelét. Nagynehezen magához téritették s az ügy feledésbe is ment már, mikor a következő hónap elsején, fizetéskor, Kemény báró hadnagy járandóságából levontak hat fillért. A katona ugyanis a puskatisztitózsinórra kötötte fel magát s miután a hadnagy a zsinórt elvágta, a kincstár megfizettette vele az árát. * Még a mult század nyolcvanas éveiben történt. Lőnhard erdélyi püspök meglátogatta az erdélyi római katolikus státus gimnáziumát és annak interná- tusát. Az internátus konyhája az ottlakó- fiuk igényeit teljesen kielégíthette, de a finom konyha fogalmától elég távol állt azért. Ebédre aznap — péntek lévén — rántott leves, babfőzelék és szegényvitéz (zsírban sült kelt tészta) volt. A püspök bement az ebédlőbe is, hogy megnézze a fiuk ebédjét. Az egyik felszolgáló fiú tálcán egy tányér babfőzeléket vitt a püspök elé, hogy győződjék maga is meg annak — minőségéről. A püspök kivett egy kanálheggyel a főzelékből, szájába vette s miután párszor nyelvehegyén megforgatta, nagy erőfeszítéssel lenyelte. S akköf elismerően szólalt meg: — Kitűnő, fiam! Ezt igazán megehetitek! • A csiksomlyói búcsú alkalmából egy kis bicskázással egybekötött verekedés fordult elő. Egy legényt alaposan összeszurkáltak, bele is halt. Esküdtszéki tárgyalás lett az ügyből. Tanú is volt halomszámra, gyanúsított is volt, de tettes nem akadt. Az elnök kihallgatta a tanukat egymás után. Mind vall, hogy kik voltak ott, mikor történt, de mikor magára a tettre kerül a sor, egyhangúan ilyenformán vallanak: —... azután, instállom, az Emre nagyon megszu- ródott... — Jó, jó, — mondja a biró egyik tanúnak — de ki szúrta meg? — Hát, instállom, hogy éppeg ez az, hogy ezt nem lehet esküvel vallani. — Mit nem lehet? — Hát azt, hogy kitől szűrődött meg? — Miért nem lehet? Kinél volt a bicska? — Instállom, nem lehet, mert minden legénynél van bicska ,.. — Van, van, de kinek a kezében látott maga bicskát? — Instállom, én már mindenkinek láttam a kezében bicskát. — No látja! Hát mondja meg a nevét! — Azt, instállom, nem mondhatom meg. — Miért nem mondhatja meg? — Mert nem tudom biztosan, hogy akkor volt-e e kezében bicska? — De ha látta! — Mit? — SÜT! Hát a bicskát! — Azt láttam. — No, ha látta, akkor ki szúrt vele? — Azt már nem tudom, instállom, mert én csak annyit láttam, hogy az Emre megszurödott s elesett. — Közel volt az Imréhez? " , -X- Instállom, az ember ilyenkor, mikor bicskát lát a kézbe, hol közel van, hol messzibb, amint már célirányosabb, meg instállom, a bicskázó legények is szökdel- nek errc-arra. — De hol volt, mikor az Imre elesett? — A földön. — Ki volt a földön? — Az Emre, mikor elesett. — Ne beszéljen bolondokat! Azt kérdeztem, hogy maga hol volt, mikor az Imre elesett? — En, instállom, hát csak ott. — Hol „ott"? — rfát ott, hol a verekedés volt, de már hogy hol, azt esküvel nem vallhatom sehogysem. — Elég! Most már azt mondja meg, hány lépésre lehetett Imrétől, mikor leszúrták? — Azt már nem tudom pontosan, meg a lépések is ahány, annyifélék. — Utoljára kérdezem: látta vagy nem látta, hogy ki szúrta meg Imrét? — En csak annyit láttam, hogy megszurödott, de hogy ki s miért, azt nem tudhatom áperté. Ezzel a biró türelme is elfogyván, a tanút elkergette. Végül is egy mézeskalácsos vallomása alapján három legény maradt a pácban, de hogy ki adta a halálos szúrást, soha nem derült ki. • Csik vármegyének a mult század kilencvenes évéig nem volt vasútja. A székely körvasút 1898-ban épült ki, de csak Sepsiszentgyörgy—Mádéfalva közt. A megnyitás nagy ünnepségek közt történt. Az első vonat a kereskedelmi miniszterrel és kíséretével minden állomáson megállt s mindenütt nagy szónoklatokat tartottak. Egyik állomáson szintén fényes ünnepély folyt, ám az egyik jelen volt urnák feltűnt, hogy egy öreg székely az állomás közvetlen közelében földjén szorgalmasan kapál s oda sem néz az ünneplő sokadalomra. Odamegy hozzá s megszólítja: — Mi az, öreg? Hát maga meg sem nézi, hogy milyen nagyszerű dolog történik itt? Egy szava sincs hozzá? Megnyilt az uj vasút, hozza a kultúrát, a pénzt, a jólétet! Mit szól hozzá? Felegyenesedik erre az öreg s kiveszi szájából a pipát: — Szólok én, uram! Hát hogyne szólnék! Azt mondom, hogy, de sokat is kitalálnak az olyan urak, akiknek kevés a dolguk. S azzal folytatta a kapálást. • Az önkéntesiskolában télen nem Tütöttek túlságosan, de a főhadnagy-parancsnok azt tartotta, hogy a katona legyen edzett s nem engedte, hogy az önkéntesek köpönyegben üljenek a tanteremben. Egyik reggel a főhadnagy belép az önkéntesiskolába s észreveszi, hogy M. Z. önkéntes (ma is szolgáló ezredes) köpönyegben ül. Kászól: — M. Z.! Maga fázik? — Alássan jelentem főhadnagy urnák, nem fázom!! — Hát akkor miért nem veti le a köpönyeget? — Mert akkor fáznék, főhadnagy ur! ÍV. Szele Irén ésSt Hermann Katica kétzongorás hangversenye A diszterem színpadán két zongora áll, egyszerre szólalnak meg s végig az est műsora kétzongorás hangversenynek a számaiból áll. Mint érdekességnek is ritka, Kolozsváron talán nem is volt koncert egész estét kitöltő kétzongorás számokból. A közönség érdeklődése meg is nyilvánult, a katholikus gimnázium nagy dísztermébe szép számmal gyűlt egybe. A kolozsvári zeneéiet ismertnevű és jónevii zongoris- , iáinak ez a teljesítménye felkeltette a figyelmet. N. Szele Irén és. St. Hermann Katica ebben az együttes vállalkozásban ritka zenei élvezetet nyújtottak. Magas nívójú tudással, művészi érzékkel az együttes játék kifogástalan teljességét mutatták. A közönség megérezte, hogv olyan nagyképzettségü zongoraeleadók ülnek a színpadon, akik a budapesti zeneművészeti főiskolán egy mesternek voltak a növendékei s az azutáni fejlődésükben is nagy ambícióval igyekeztek lépést tartani. Ez nemcsak a precizitás tökéletességében látszott meg, hanem a müvek felfogásában is. Mozart, Schumann- darabok után különösen Saint-Saens. majd pedig főképpen Schubert katonaindulójával í'rap- pirozták a zeneértő hallgatóságot. A ritka zongoraest rendkívüli sikere művészi élményt nyújtott a közönségnek. Látványosságnak is szép volt a kétzongorás beállításban két fiatal asszony ambiciózus művészi láza, amivel rendkívülit akartak mutatni a kolozsvári hangversenyek látogatóinak, akik azzal a reménységgel távoztak, hogy e kétzongorás teljesítményt még máskor is hallhatják, a mostani nagy siker után, újabb hangverseny alkalmával. (*) Sík Sándor Kolozsvárra jön. Alig pár hete annak, hogy Kolozsvár közönségének abban a páratlan élményben lehetett része, hogy Mécs Lászlót a maga körében üdvözölhette, s már is újabb meglepetést készit elő a Katho- ikus Hőszövetség, amennyiben Sik Sándort, a közismert költőt hívta meg szereplésre. Sik Sándor Erdély nagyobb városait fogja felkeresni márciusban. Jövetelének nemcsak az irodalomért lelkesedő Közönség örül. hanem külön ünnepet jelent ez a cserkészeknek is, mert 2z a rendkívüli sokoldalú egyéniség a cserkész mozgalomnak is általánosan ismert képviselője. (*) Hevesi Piroska zongoraművésznő és Pfeiffer Alfréd operaénekes, énektanár, müvészpedagógiai működésűkét megkezdték. Unió ucca 10. III. em. 12/a. Adria-palota. Vicki Baum: Baleset. A Grand Hotel és a Helén doktorkisasszony szerzőjének legújabb szenzációs könyve. űíso oldal, egész vászonkötésben az Athenaeum 68 llejes sorozatának 15-ik kötete. Kapható mindenütt, kérje a sorozat prospektusát Lepagetól Kolozsvár. tiino Kocca: Az orkán. Két kötet. A háború és léha szerelmek poklát átszenvedett ifjúság vergődéseinek monumentális regénye, amelynek hatalmasan kicsengő, vigasztaló végső akkordja az, hogy az orkán tisztitö tüzén átjutott fiatalságnak nem szabad csüggednie, hanem emelt fővel, friss reménnyel kell szembenéznie a mai élet kegyetlen problémáival. Ara fűzve 162 lej, kötve 252 lej, minden könyvkereskedésben, vagy ahol nincs, Lepagenál Kolozsvár. Wagner Lilla; A Császár leánya. Róma történetének egyik légizgatóbb fejezete — a tavaly megjelent nagysikerű „Juha" folytatása. Ara fűzve 180 lej, minden könyvkereskedésben, vagy ahol nincs Lepagenál Kolozsvár. A MAGYAR SZÍNHÁZ IRODA HÍREI: Volpone, vagy a pénz komédiája. Hétfőn este a Magyar Színház nem tart előadást a rendkívüli előkészületeket igénylő Volpone előmunkálatai miatt. A Volpone Len Jobnsonnak, Shakespeare közvetlen elődjének leghíresebb és legérdekesebb darabja, amelynek aktuálisan érdekes meséje, maró szatírája, kíméletlen humora, sunyja teljesen modernül bat, Stefan Zweig dolgozta át a Volponet mai színpadra. A Volpone az utóbbi években került csak újra az európai színpadok műsorára és azóta szünet nélkül a nagy' fővárosok színházainak állandó rnüsordarabja. A Magyar Színház nagy gonddal és alapossággal készül a kivételesen nehéz, rendezői feladatokban és színészi teljesítményekben gazdag lehetőségeket nyújtó Volpone premierjére. A Volponet kedden este mutatják be és szerdán este 9-kor megismétlik az előadást. A MAGYAR SZÍNHÁZ HETI MŰSORA: Vasárnap d. u. 3-Kor: Ezerjó. (Operettujdonság olcsó helyárakKal. Ssz. 51.) Vasárnap d. u. 6-kor: írja hadnagy. (Nyolcadszor. Ssz. 52.) Vasárnap este 9-kor: Weecfeond. (Operettuj'donság másodszor. Ssz. 53.) Hétfőn: Nincs előadás a Volpone előkészületei miatt. Kedden és szerdán este 9-kor: Volpone. (Ben Johnson klasszikus remekműve Stefan Zweig átdolgozásában. Először! Ssz. 54. és 55.) A ROMAN OPERA MŰSORA: Vasárnap, február 19 (délután): A madarász. Hétfő, február 20: A trubadur (P. Stefanescu—Goanga vendégfellépésével). Szerda, február 22: Sámson és Delila (P, Stefaaescu- Goangá vendégfellépésével). Péntek, február 24: A denevér. Vasárnap, február 26 (este): A fehér asszony. Hétfő, február 27: Lohengrin. Szerda, március 1: A bolygó hollandi. Péntek, március 3: Szünet. Vasárnap, március 5 (este): Tannhauser. ■KMBMrwn !■ mini ■■mi ...i in min n mi mi Miéri éppen Széni Mókus láhső? Dr. R. P^ul, Bécs. I. írja «aiagss borom ellenére buzgó hegymászó és sportoló vagyok, Mint ilyen, lábaira teHe^^íépes^gének• SfRnt Rókus lábtürdőket vettem és azóta nagyszerű tapasztalásokat szereztem. Rövidéi utána, hogy lábaimat ebbe q balzsamos fürdővízbe mártottam, a lábak ki^j^ubEége, lábfájások, bpkaduzzadâşoK mintegy varázsütésre megszűntek. Ügy érezteti mt>gam minţna ujjászüTetn^k,, a %rate klíséirélÓdÉek és írt.«« kedvvel vállalkoztam ismét a legnehezebb íiyglpjíiló- és sitújpíV.íL — Égen itíékfáUapl’ások a Siţent Rókus lábsóval arra indítottat», hogy kísérletet tegyék teliés k^ftţrdcvel, ' me^feleaö Szent Rókus só hozzáadásával. A hatás egyenesen meglepő volt. ăffîiîţha cffdş.2. lény^b'e^ kicá^íőd?em volna, olyan fiataljait és erőteljesnek éleztem magam és eddig nem ismert jóleső megnyugvás fogott el, A tör rugalmas lett, « pulzusom erőteljesen, egészségesen lüktetett, fgy/zóval életet, adó csodálatos fludium járt át. Azóta, amikor csak tehetem, felváltva Szent Rókus teljes kád- és lábfücdókét veszek és rpondn atom megfiatalodek utána*» A régi és közkedvelt SZENT RÓKUS LÁBSÖ összetételét a v. bécsi udv. eyógySzertár balzsamokkal tőké’ letes tette, annyira; hogy az ezidőszérint ídíilmul minden hasonló készítményt. Egy csomag Sz. Rókus só ára 45 lej Roauáaiai lovakiés: Rozs&yaí gyógy szertár Arad.
