Keleti Ujság, 1933. február (16. évfolyam, 25-48. szám)

1933-02-19 / 41. szám

í KtlETíUjSgG XVI. ÉVF. 4L SZÁM. A regényes életrajzok divatja Manapság a regényes életrajzok divatját éljük. De ez a jelenség, több mint divat. A kö­zönség ugyanis egy szép irodalmi miiben nem kitalált mesét keres, hanem valami olyasmit, ami való és hiteles. Ez a kor eszmeáramlatait elfedő rétegeződések ellenére is a valósáp kere­sés kora. Egy regényes életrajz hőse élt valaha, tehát emberibb ember a mese hősénél. Igaz ugyan, hogy egy kitalált regény hősei is éltek, mert az iró alakjait mintázza az élet után és a/, is igaz, hogy egy regényes életrajzira'!ak is az átvilágító^ képzeletet kell segítségére hívnia, hogy hőseinél bizonyos töréseket, bizotnyos héza­gokat áthidalhasson, elfogadhatóvá tegyen. Jól mondja Kós Károly a Helikon legfrissebb szá­mában: a regényes életrajz vagy a történeti re­gény között nincsenek észrevehető különbségek. Valóban: csak félhangokról beszélhetünk. Ez n félhang azonban a kor mai leikéből hallható ki Ez a kor szereti az individuális fel fokozást, azt az eszményi magaslatot, ahová az egyén feljut, hem szentimentális belemag.varázásokból, de saját energiáiból, a létezés reáliáiból. A közönség ízlésének másik megnyilatko­zása szépirodalmi olvasmányok felkeresésénél és kiválogatásánál, hogy dokumentumokat keres. Az orosz regényeknek ma bem azért van nagy sikere, mert világnézeti hangsúlyokat alkalmaz­nak, de mert a környező élet jelentőségeiből, ngy- szóván reportagszeriien emelik ki a jellegzete­seket. Ez a közönség-kívánság csak változata az előbbűnek: a valóság keresése, a megfigyelés előtér behelyezése a képzelet munkájával szem­ben. * Néhány nappal ezelőtt egy budapesti krb fikusom megtisztelt azzal a megállapítással, hogy az Idegen csillag eimii munkám az „első komoly kísérlet a magyar szépirodalomban a regényes életrajz terén“. Bármenhyire is meg­tisztelő ez a megállapítás, éppen azzal kelil vissza elhárítanom, hogy lám, e pillanatban it több értékes magyar regényes életrajz fekszik előttem. Itt van Harsányt Zsolt Petőfi életrajza ntáh az lij Madáchja, amelyről egy más alka­lommal Írunk. Itt van a maga amorf-formájá­ban is az utóbbi hónapok egyik legérdekesebb köjhyve: Hegedűs Lóránt: „Gróf Széchenyi István regényes éjszakája“ cimü könyve. Széchenyi, a magyar zsenik legdémonikusabb, a legrejtólyesebb egyénisége. Hegedűs igyek­szik mélyére pillantani, de ő maga is elismeri, hogy ezt a nagy pszihologiai feladatot csak a későbbi korok fogják hiánytalanul elvégezni. De amit ő már eddig elvégzett, bravúros telje sitmény. Birtokában Széchenyi István nemrégi ben kiadott, de még kiadatlan naplóinak, vala­mint Széchenyi egyik sorsát eldöntő szerelmé­nek, Karolina leveleinek lehántlmtta azrt a sok felületesen személyhez hozzátapadó megállapí­tást, amelyek Széchenyi szerepét közjogilag ha misan állítják be, félreértéssel magyarázzák meg szembeállását Kossuthtal, elferdítik elmt- betegségét — éppen Döblingben Írja meg a vi­lágirodalom egyik legértékesebb szatirikus mü­vét a Blicket — kifordítják valójából Cresceno hez való szerelmét és egy olyan figurát vetíte­nek elénk, aki csak halváiny másolata a nem is­mert igazinak. Hegedűs Lóránt saját egyénisé­gének csodálatos egybenhangzásáva! úgyszól­ván átéli Széchenyi tragédiáját s lélekelemzése, ha miindjárt öntudatlan is, precíz és helytálló ■ Legfeljebb azt lehet kárhoztatni a szép mii ben, hogy a történések nem illeszkednek harmo nikusan egymáshoz, a mii felépítésében hiány­zik a biztos geometria és stilnsa itt-ott tulszub jektivvó és tuldagáilyossá válik. * Egy másik rendkívül érdekes regélnyrajz amely megfogott Stefan Zweig Marie An toiinette-je (Pantheoen kiadás) Zweig Fouchéia után fokozottabb érdeklődéssel vettem kezembe c könyvet, amely az általa annyira jól bejárt francia forradalom törtéjnetének Marie An toinette-re vonatkozó évtizedeire vonatkozik A vérpadon lefejezett királynő szürke élete a szenvedésben magasztosul fel naggyá. Tragédia játszódik le — mondja az irő — valahányszor egy emberfeletti ember, hős, zseini összeütkö zésbe kerül környezetével, valahányszor nen- talál teret képességei szabad érvényesülésének. De nem kevésbé tragikus, ha középszerű, sőt gyenge embernek aránytalanul kegyetlen sors mt osztályrészül. Marie Antoinette élete a leg­jobb példa, milyen rettenetes kegyetlenséggel szemeli ki a sors középszerű áldozatait, Marie Antoinette élettörténetét már nagyon sokszoi feldolgozták. Eltekintve a történetiróktól vagy pamflet lett belőle, vagy larmoyaut szerelmei és bukások históriája vagy egy fölösleges vád irat, Zweig varázslatos irásmüvészeténél, ritka történeti érzékénél, kipróbált lélekelemző mód szerénél fogva újjá teremti a szerncsétlen osztrák asszqfny életét. Zyveig sikeresen hasz náilja fel azokat az adatokat, amelyek a svéd Fersennek, ennek az egyetlen lovagias szerel­mesnek nemrégiben megtalált levelezésével kap­csolatosak. Behelyezve Marie Antoinette figu­ráját az események szövedékébe, olyan oldalról ragadják meg a történelem összefüggéseit, amelyek más Írónál elsikkadtak és szétfolytak. Nagyon természetesen e könyv hősnője egyedül ő. de mindén figura kezdve a i'legmás királytól, végezve a szereplő girondistákig művésziesen elevenedik meg előttünk, újra él, husa és izom- zata van. A könyv fordítása kissé erőtlennek tetszik. * Beszámolva regényes életrajzokról, adjutnk hirt, hogy Berzsenyi Dánielről is regényes élet­rajz készült. A könyv szerzője: Fáy Ilona, cime: Alkonyat. (Frainklin-társulat.) A könyv nem érdektelon, de nem is igényes. Jó ífnu&ági munka és még jobb lett volna, ha a szerzetem ebben az iránybaln koncentrálta volna a mon­danivalóját. Korrajzszerüsége helytálló, csak a hős nem kapja meg azt a szuggesztiv háttért, amelyet megérdemel. Az a tíerzsényi, amit így kapunk sokkal kevesebb annál a Berzsenyinél, aki a lelkűinkben él. A szenátusban a fiietésredukciö lavsslata eilen szavazott a Magyar Párt w (Bukarest, február 18.) A szenátus péntek esti ülésén a tisztviselők fizetésredukciójáról szóló törvényjavaslatot tárgyalták s a vita so­rán Gyti ■</s' Elemér szenátor olvasta fel a Ma­gyar Párt deklarációját. E nyilatkozatban a Magyar Párt elismeri, hogy a kormánynak sú­lyos pénzügyi nehézségekkel kell megküzdenie, elismeri azt is, ho,gy az ország mai nehéz hely­zetében mindenkinek áldozatokat kell hoznia, ezért elvileg elfogadhatónak tartja azt az ál­láspontot. amely szerint a köztisztviselőknek is részt kell venniök az áldozathozatalban. A ja­vaslatot azonban meg sem fogadhatja el a part, még pedig három okból kifolyólag. 1. A törvényjavaslatban a kormány rend­kívül alacsonyan állapította meg azt a létmini­mumot, amit a fizetésredukció alól mentesít. 2. A fizetésredukcíó nem arányos, az áldo­zat igy nem egyenlő s egyeseket mentesít az áldozathozataí alól, 3. A törvényjavaslat számos privilégiumot kreál s ezzel igazságtalanságban részesíti az érdekelteknek egyrészéT. A Magyar Párt e törvényjavaslatot nem szavazta meg. Nem a kórházakat, hanem egy példátlanul túltengő bürokratiz­must alimenfál és hizlal az egészségügyi minisztérium egymilliárdos költségvetése Az Argus rámutat arra, he 1 lehetne és kellene takarékoskodni^—Csak az építési osztálynak 64 tisztviselőbe van, de épilke ;ésrői szó sincs zérfelügyelő, két elsőosztályu felügyelő, öt másodosztályú yezérfelügyelő, egy elsőosztályu központi felügyelő, két másodosztályú központi felügyelő, öt másodosztályú inspektor, újabb hét másodosztályú központi inspektor, még eey elsőosztályu inspektor, még egy olsőosztályu inspektor, még egy elsőosztályu inspektor és inspektorok a végtelenségig. Összesen 53 inspektor ellenőrzi a „mun­kaközvetítő“ irodákat. Bs abban az időben, amikor a munkaügyi minisztériumnak ilyen hatalmas személyzete van, az Argus szerűit pénzhiány miatt a mult évben közel száz kórházat zártak be. A süketnémák, a koldusok kéregetnek, a mun­kanélküliek éheznek és a kórházakat nincs mi­vel fűteni, nincs pénz orvosságra, nincs költ­ségvetési fedezet gyógyszerekre és nincs pénz a vidéki orvosok járandóságainak pontos fize­tésére. íme, hol pazarolnak. íme, hol lehetne meg­takarításokat végezni. Addig, mig a fontos közegészségügyi és szociális intézmények a leg­nagyobb nélkülözésekkel küzdenek, egy egész ezred Iinspektor működik, akik kivétel nélkül mind jómódú emberek. Ezt a költségvetést Jorgáék csinálták. Vai- da miniszterelnök, akinek kolozsvári kórház­látogatásai alkalmával bő alkalma nyilt meg­győződni a vidéken uralkodó állapotokról, bi­zonyára radikális eszközökkel fogja megnyir­bálni a munkaügyi minisztérium költségveté­sét és a pénzt nem a lukullusi igényekkel ren­delkező, jól szituált inspektor urak, hainem a kórházak, a, szociális intézmények és a fővárostól távot eső helyeken minimális összegekért dol­gozó orvosok fogják megkapni. (Kolozsvár, február 18.) Túlzás nélkül a szenzáció erejével hat az Árgus, Gáléi. u volt külügyminiszter lapjának az a cikke, amely ki­választ egy minisztériumot cs megdöbbentő képet rajzol az ott folyó „virscai't"-rói. A ta­nulságos cikk elevenen mutat rá arra, hol le­het és hol kell takarékoskodni a közérdek sé­relme nélkül. A találomra kiválasztott minisztérium a munka- és egészségügyi minisztérium, amely­nek központi szervezete 537 tisztviselőt foglal­koztat. iiendes költségvetése 1)21.157.729 lej. Ebből tisztán személyi kiadás 434,324.846 lej. A különböző személyi kiadások tétele 74 millió 98.353 lej. Fűtés 2,049.600 lej. Eleiem 33,732.881 lej, lakbérek 12,665.000 lej, más kiadások 144 millió 577.140 lej. Szubvenciók 115.227.961 lej és vegyes kiadás 113,599.948 lej. A munkaügyi minisztérium által fenn­tartott összes kórházak fűtésére és élel­mezésére mindössze 48,444.481 lejt köl­tenek, a költségvetés többi részét kizá­rólag személyi kiadásokra és szubven­ciókra fordítják. A munkaügyi minisztérium kezelésében Bukarestben van a „Dispenzarul Policlinic Central“ a következő orvosi karral: egy főor­vos az orr, fül és gégeosztálynál, egy belgyó­gyász főorvos, egy sebész főorvos, egy radioló­gus főorvos, két bőrgyógyász főorvos, egy fo­gászati i főorvos, egy külön operatőr-főorvos, egy házhoz járó főorvos, egy szekciófőnök or­vos, egy fogorvos, egy főgyógyszerész, két se­gédgyógyszerész, öt más orvos, egy adminisz­trátor, két kezelő, négy ápolónő, egy laboráns és két szolga. Ehhez csak annyit akarunk megjegyezni, hogy ennek a hatalmas orvosi karral rendel­kező orvosi intézménynek egyetlen ágya, egyet­len bennfekvő betege sincs■ De azért csak sze­mélyi kiadásokra 2 és félmillió lejt fordítanak. A munka és egészségügyi minisztérium építkezési osztályának egyedül hatvan­négy tisztviselője van. A statisztikai osztálynak van egy elsőosz­tályu direktora, három egészségügyi vezér fel­ügyelője, egy elsőosztályu aligazgatója, egy technikai vezérfelügyelője, öt elsőosztályu fő­orvosa, öt elsőosztályu szekció-főnöke, két má­sodosztályú szekció-főnöke, egy harmadosztá­lyú szekció-főnöke, hat irodafőnöke, egy tech­nikai vezetője, négy aligazgatója, egy gépiró- uője, három szolgája és egy kurírja. A _minisztériumnak úgynevezett állásköz- vetitői irodái is vannak. íme, ezeknek a fel­ügyelő személyzete: Hat vezérfelügyelő, egy másodosztályú ve­hryekezzék gyorsan rt* rS«*?*** mert annak elhanyagolása sok su­i, Iyos bétegség okozóia lehet. Prof. Dr. Páter köhögés elleni teája meg­szünteti a köhögést és a légzőszervek hurutos megbetegedéseit gyorsan gyó­ffviÜa,* ^ *ea nekánv °api használatától heveny hűiébe megszü- 1 szűnik. Köhögésre hajlamosok egy rendszeres tea- kurát tartsanak, me*y -- szükség esetén — tavssz lg1 folytatandó« Prof, Dr. Páter köhög's elleni teája még nagy mennyiség élvezése esetén sem é talmas. Hosszabb használatnál a gazda-égés doboE- csomagolás kérendő. Prof. Dr. Páter köhögés elleni teája minden megyeszékhely ?• yógyszertárai éa drogériáiban nyomban kapható- Ahol nem található, ott a gyógyszerész — hetáio- zo't kívánságra — rövid idő alatt, eredeti csomagolásban szerzi be ezt a teát. A feltaláló képe és törvényesen védett aláírása minden egye3 cso­magon látható. írásbeli rendelmények levelezőlapon a „Csillag“- hv-z címzett lerakati gyógyszertár (Brassó-Brajov, Hosszú ucca 5.) címé re is intézhetők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom