Keleti Ujság, 1933. január (16. évfolyam, 1-24. szám)

1933-01-15 / 12. szám

2 KciSTíUjsecc XVI. ßVF. 12. SZÁM. bukaresti rendőrprefektus háromhónapi sza­badságra utazik. A késedelem. A megállapodás szerint szombaton este 7 órakor kerülne sor a kormány eskütételére. A kormány összeállítását sokáig késleltette az, hogy Titulescutól nem sikerült határozott vá­laszt kapni. Késlekedett a végleges válasz megadásával. Vaidának a legbiztosabb hivei Tilea és Gafeneu volt államtitkárok. A legtöbb kombináció szerint Vaida tárcát igyekezett biztosítani mind a kettőnek a számá­ra. Felmerült a mostani tárgyaláson az a terv is, hogy mind a ketten államtitkárok legyenek még pedig mindketten a belügyminisztériumnál s ha Vaida magának tartja fenn a belügyi tár cát, az esetben megosztanák egymás között a belügyminisztérium ügyeit. Mania ismét félrevonul. A történtek után most Man.un van a sor, hogy visszavonuljon. A Vaida-kormány meg­alakulása és bemutatkozása után Maniu Gyula Badacsonyba utazik pihenni. Lehetséges, hogy a volt miniszterelnök külföldre megy néhány hétre. Titulescu tagnap hosszabb megbeszélést folytatott Tatarescu volt liberális miniszterrel Vajda felkereste Titulescut. Vaida Sándor tegnap délután meglátogatta Titulescut. A látogatásnak szigorúan udvarias- sági jellege volt, azzal a célzattal, hogy az előző kormányválság okozta elhidegülés megszűnjön és a két politikus kibéküljön. E látogatás alkal­mával nem is volt szó politikáról, amit azzal ma­gyaráznak, hogy Titulescu igen babonás, aki teg-1 nap 13-án és pénteken nem akart semmiféle po­litikai akcióba belefogni. Maniuék Vajda mögött. A nemzeti parasztpárt elnöki tanácsa este 7 órakor ült össze. Maniu mondott beszédet. Hang­súlyozta, teljesen alaptalanok azok a hirek, hogy az ő kormánya ürügyet keresett a visszavonu­lásra, mert meghátrált a súlyos feladatok elől. A kormánynak semmi oka nem volt arra, hogy programmjának végrehajtásától visszalépjen. Komoly kötelességtudással végezte munkáját, amelynek során máris nehány kielégítő ered­ményt ért el. Felülről sem merül fel semmi olyan körülmény, amely a kormányt lemondásra kész­tette volna. Kizárólag a legutóbb történt ismert események váltották ki ezt az elhatározást, úgy Mihalache, mint az ő részéről. A pártnak meg kell mutatnia, hogy vállalja a felelősséget a további kormányzásért és végre akarja hajtani azt a programmet, amelyet hirdet és amelyre vállalko­zott Azért javasolja, hogy támogassák Vaida kor­mányalakítását. Vaida, akivel 40 éves hü barát­ság fűzi össze, nem fog olyat tenni, ami ezt a ba­rátságot a legcsekélyebb mértékben is elhomályo­sítaná. Maniu beszéde után a pártelnökség összes tagjai kifejtették véleményüket, majd egyhangú­lag elhatározták, hogy felhatalmazzák Vaidát a kormányalakítás vállalására és támogatják kor­mányát. Titulescu babonája. Vaida éjjel 12 óra 1 perckor — tehát 14-én és szombaton — újból meglátogatta Titulescut, aki­nek most már felajánlotta a külügyi tárcát. A két politikus egy órás megbeszélése azzal végző­dött, hogy- Titulescu ma délben fél 12 óráig ad végleges választ, hogy Vaida 12 órakor ezzel a válasszal mehessen a királyhoz. Nagy sikerrel iut! a szezon legnagyobb slágere'. Mata Hart Föszerepekben: Greta Garbo, Ramon Movarro, Lionel Barrymore Lewis Stone Még mindig sokszáz erdélyi hadifogoly sínylődik Szovjetoroszcrszágban Tizennyolc évi fogság után igyekszik hazafelé egy kolozsvári volt honvéd-szakaszvezeíö (Budapest, január 14.) Vizkereszt napján ér­dekes ember érkezett a budapesti hadifogoly­megfigyelő állomásra. Kiss Aladár erdélyi hadifogoly jött meg ti­zennyolc esztendei keserves rabság után, hogy innen azután folytathassa útját hazafelé: Kolozs­várra. Mint fiatal ember került fogságba és ma tag­baszakadt, szakállas ember áll előttem, révetegen néz maga elé, minden uj és minden furcsa neki, sehogy sem ismeri ki magát, zavarban van, alig mer beszélni. Végre is egy jó pár szó, no meg egy S vid szivar meghozza a hangját. Megindul be­le a szó, de van is ám mesélni, mondanivalója tengernyi. — A háború kezdetén a kolozsvári 21. honvéd­gyalogezredben szolgált, mint szakaszvezető — kezdi el regényét Kiss Aladár — akkor 24 éves voltam, tele voltam reménységgel és kedvvel. Már az első ütközetben, 1914. október 22-én orosz hadifogságba kerültem és hosszas vándorlás után végre Ázsiának Kanck nevű városába vittek, ahonnan azután nem is kellett tovább vándorol­nom. Itt maradtam az egész időn át. Előbb föld- mivesmunkára fogtak, mert az voltam ón annak- előtte is, de azután kitanultam a gépészséget, sőt a cipészséget is és 1921-ben meg is nősültem. Uk­rajnai nő lett a feleségem s őt most haza is ma­gammal hoztam. — Visszatérésem aránylag elég könnyen ment, Lengyelországon s Csehszlovákián keresz­tül most békéscsabai rokonaimhoz megyek, azután pedig haza: Kolozsvárra. Beszélt ám Kiss Aladár az oroszországi vi­szonyokról is. Ott — mondja — minden tekintetben a leg­rosszabb állapotok vannak. Minden közszükség­leti cikkhez csak jegy utján lehet hozzájutni s emiatt bizony elképzelhető a nagy elkeseredés. — Mindenki az államnak dolgozik és a nehéz robotos munkáért csak éppen, hogy a legmini­málisabb ellenszolgáltatást kapja. — De szólnom kell még az orosz fogságban még mindig sínylődő társaimról is. Igen nagy számmal vannak ezek a szerencsétlenek és szíve­sen jönnének hazafelé, de nem adnak nekik erre engedélyt, hanem mindenféle pressziókkal az orosz állampolgárság felvételére akarják őket kényszeríteni. Igen soknál az akadályozza a haza­térést, hogy teljesen elhagyatva egy Isten háta- megetti faluban tengeti nyomorult életét. Ennyit mondott a 18 év után hazafelé igyekvő kolozsvári honvédszakaszvezető s most várja, hogy a megfigyelés ideje leteljen, hogy végre tényleg szabad legyen . J ön a SELECTBEH jaws ^ein-AUSGENOMMEN VOM Ismét hallani lehet Kossuth 1890-es aradi fonográf­beszédét (Budapest, január 14.) Páratlan értékű em­léktárgy került e héten a budapesti Nemzeti Muzeum birtokába- Fellner Henrik egy fonograf lemezt adott át a Múzeumnak, amely Kossuth Lajos beszédét őrzi. A lemez úgy keletkezett, hogy 43 esztendő­vel ezelőtt az 1S90 évben az aradi honvédszobor leleplezése alkalmával Fellner Henrik elhatározta, hogy megörökíti Kossuth Lajos hangját. Fellner résztvett abban a nagy zarándoklatban, amely az aradi gyászünnepség esztendejében látogatott el Turinba a nagy számüzötthöz hó­doló tiszteletadásra. Kossuth Lajos beszéde annyira megihlette és olyan rendkívüli hatással volt reá, hogy már akkor megfogamzott benne a gondolat: ezt a beszédet meg kell örökíteni az utókor számára, hogy mindenki hailhassa a nagy Kossuth emlé­kezetes beszédét. Fellner nagyon jól tudta, hogy Kossuth mennyire szerény és puritán gondolkozás!! s nem barátja azoknak a külsőségeknek, amelyek személyét érintik s ig_y előre tudta, milyen ne­hezen fog beleegyezni a dologba. Segítőtársat keresett és talált is Hélfy Ignácz személyében, aki akkor is Kossuth legbizalmasabb embere volt, vele együtt azután Lukács Gyula képvise­lőnek segítségével sikerült is rábírni Kuttkayné Kossuth Lujzát, hogy a tervet támogassa. Fellner Károly és Barna Tivadar egy me- chánikus kíséretében elmentek Turinba, ahol Kossuth Lujza fogadta a küldötteket és beje­lentette Kossuthnak, hogy Helfyék üzenetet küldtek hozzá Feilnerék által. Kossuth nyomban fogadta Fellner Henri­ket, aki azt a különös kijelentést tette, hogy Helfyék élőszóval kivánják kérelmüket a kor­mányzóval közölni. Kossuth érthető csodálkozó kérdésére azt válaszolták, hogy az élőszóüze- uet a billiárdszobában van. Ott állították fel ugyanis a fonográfgépet. Kossuth nyomban érdeklődést mutatott az ügy iránt, együtt átmentek a billiárdterembe, megindították a masinát és egyszerre csak fel­hangzott Hélfy Ignác jól ismert hangja: — Jó reggelt Kormányzó Ur! Kossuth Lajos, aki még soha életében fono­gráfot nem hallott, annyira meglepődött, hogy azonnal teljesítette Helfyék kérését. Másnap elkészült az emlékezetes beszéd, amely felhangzott Aradon a Szabadság-szobor- ‘ nál. Fellnér a megmaradt lemezt és az összetört részt egyik budapesti nagybank saféjában őrizte s most a legméltóbb helyre a Magyar Nemzeti rnzcumnak adta át. — Babe Didrikson át akarja úszni a Dar­danellákat. Newyorkból jelentik: A professzio­nistává lett Babe Didrikson, amerikai olimpiai bajnoknő hosszutáv-uszásra treniroz. Tavasszal Európába akar utazni, hogy átussza a La Manche-csatornát és a Dardanellákat, BERETVAS PASZTILLA fejfájást is elmulasztja!!

Next

/
Oldalképek
Tartalom