Keleti Ujság, 1933. január (16. évfolyam, 1-24. szám)

1933-01-14 / 11. szám

XVI. ÉVF. 11. SZÁM. KllETIÜJSJÍG A németországi román járadék- köicsön tárgyalások kedvező ered- ménnyel értek véget (Bukarest, január 13.) Azok a tárgyalások, amelyeket e hét folyamán Kománia képvise­letében Tutuc professzor a németországi román járadókkötvények tulajdonosaival * lefolytatott, teljes sikerrel zárultak, mert a németországi hitelezők hozzájárultak ahhoz, hogy a Berlin­ben 1928-ban megkötött azon egyezményt, mely uek érteimében líománia úgynevezett egysége­sítési kölcsön-papiriainak a sorsolását felfüg­gesszék a német hitelezők elfogadták. Ezeknek u sorsolását 1935 március hó 31-ig elhalasz­tották. Az egyezmény következtében Komáuia költségvetése jelentősen megkönnyebbül. Tu­tuc professzor és a németországi hitelezők kö­zött lefolytatott tárgyalások öt gyűlésen ke­resztül tartottak. A német érdekeltek képvisele­tében ielen voltak: a Gleichsröcter Bankház, a Deutsche Bank und Dískontogeselischaft és a Dresdner Bank delegátusai. Komán részről pe­dig Pe'rescu Coninen berlini román követ és Tutuc professzor képviselték az ország pénz­ügyi érdekeit. —o— Hock Jánosból kitört a zokogás, midőn Budapesten kiszállt Megérkezése után az ügyészségre kisérték (Budapest, január 13.) A Magyarország munkatársa Győrig elébe utazott a 14 évi emigrációból most visszatért Hock Jánosnak. Hock János külseje falusi plébánoshoz hasonlí­tott, egyszerű fekete reverendát viselt, a haja ezüstfehér, az arca megtört. Az újságírók a vonat folyosóján kérdéseket intéztek Hockhoz, aki azonban azt felelte: nem mondhatok semmit, nekem nem szabad most beszélnem. Az újságírók azonban újra kérdést adtak fel: — Mit érzett méltóságod, amikor a vonat befutott, az első magyar állomásra? — ilogy mit éreztem? — felelte Hock. Mit érezhet egy magyar, amikor annyi idő óta elő­ször lép magyar földre. Örültem. Bár fájdal­mas ez az öröm, de mégis öröm. Ekkor belépett a detektív és közölte az ui- ságirókkal, hogy tilos minden beszélgetés. _ Budauetsre megérkezve a Keleti pályaud­varon £ független Kossuth-párt tagjai és jó- barátai várták. Hock Jánosból feltört a zoko­gás. A detektív közölte vele, hogy őrizetbe vet­ték. Azonnal átkisérték az ügyészségre, hol soron kívül fognak dönteni az ügyében. Hock védője kérte, hogy hagyják szabad lábon és tűzzék ki a főtárgyalást. Agg korára való tekintettel, engedjék meg, hogy privát­helyen lakjék. Hock öccséiiél. Lászlónál kivert lakni, aki Bécsié eléje utazott. Hock Jánost már holnap reggel vizsgálóbíró ele állítják. —o— A mézeshetek alatt követett el bigámiát a fiatal férj (Kolozsvár, január 13.) Érdekes ügyben ve­rette be a nyomozást a rendőrség bűnügyi osz­tálya. Tegnap megjelent a rendőrségen Cioc Anna huszonöt éves Sasianu uccu 14. szám alatti lakós és elpanaszolta, hogy férje megszökött. Ferariu Constantin közel másfél évig udva­rolt Cioc Annának. Nemrégiben jegygyűrűvel lepte meg és megtartották az eljegyzést, január* 1-én pedig megjelentek az anyakönyv vezető és a pap előtt és eleget tettek a házasság íonmtli- tárainak. A harmadik napon azonban már fel- lói uit a családi béke. A fiatal íén azzal fenye­gette feleseget, hogy nyomban ott hagyja a há­zat. Fenyegetésének beváltását két nappal el­halasztóba, de január 10-én, mialatt te ősé «e a piaci bevásar'á'Oicaí végezte, összecsomagolt és eltávozott. Két nap múlva azt is megtudta, hogy a Putnnmegyei Pitionesti községben Ferariu Constantin megismételte a házasságot és cgybe- kelt régi menyasszonyával. A rendőrség most megindította az eljárást a férj ellen, aki pár hét alatt kétszer is megnősült. A városi ingatlanvcgreluijások felfüggesztéséről sziló törvény magyar ós román szöve­ge kapható Dr. Mandel Fordító Irodában Cluj-Kolozsvár. Str. Memorandului 24. Ára 20, vidékre 30 L. De Jouvenel közvetít Olaszország és Jugoszlávia között (London, január 13.) Mussolini a Daily Cro nielenek nyilatkozatot adott le, amelyben az olasz-iugoszláv barátságról beszélt. Mussolini szerint Olaszország jó viszony­ban akar élni Jugoszláviával és nem Olaszországon múlik, ha ez a jóviszony nem jön létre. Nem vagyunk és nem akarunk lenni — mondot­ta Mussolini — militaristák, a békét akarjuk és belügyeink rendbehozatala végett is szükségünk van a tartós békére. Mussolini békés húrokat pengető nyilatkoza- tával kapcsolatosan, nagy érdeklődésre számít­hat az a tervezet, amelyet a francia Jouvenei hoz Genfire, Olaszország és Jugoszlávia megbé­kítésével kapcsolatosan. Franciaország közve­títeni akarja a békét a két ország között és ezért javasolja, hogy Jugoszlávia adjon teljesen szabadkezet Olaszországnak Albániában, ezzel szem­ben Olaszország lemond, hogy igényeit érvényesítse Dalmáciában. Ha ez a megállapodás létrejön, akkor mi sem választja el a két országot a megnemtáma dási szerződés megkötésétől. Franciaország a közvetítés fejében azt kéri Olaszországtól, hogy a leszerelési konferencián hangoztatott tengeri leszerelési egyenjogúság elvéről mondjon le. Nem áll szorosan összefüggésben az olasz - jugoszláv feszültséggel, de az általános béké­nek a megteremtését szolgálja Roosewelt nyi­latkozata is, aki kijelentette, hogy csatlakozik Hoover álláspontjához, amely szerint az amerikai kormány meg fog tiltani minden fegyverkivitelt az or­szágból. Tudva’evő, hogy Amerikából rengeteg fegyver­szállítás történt az egyes államok részére és ha Amerika példáját követnék a többi államok is, úgy sokkal hamarább érkezne el a világ a várva-várt béke megvalósulásához. HafreiiiiSé munkanélküli van Németországban, akik közül egy félmillió főiskolát végzett (Berlin, január 13.) Syrup, birodalmi mun­kaügyi miniszter Bielefeldben beszédet tartóit az ifjúság elhelyezkedési nehézségeiről és az ön­kéntes munkaszolgálatról. A miniszter kijelen­tette, hogy a birodalom területén hatmillió munkaképes és munkára vágyó férfi áll mun- kanóik ül, akik a nőkkel s â gyermekkel együtt megközelítően a lakosság egyötöd részét képe­zik. Több mint egymillió férfi és 400.090 nő van mimkanélkül. A munkanélküliség a legsúlyo­sabban a népiskolából kikerülő munkanélkülie­ket sujt'a, akik mint munkások vagy alkalma­zottak akartak elhelyezkedést, találni. Vonatko­zik azonban a munkanélküliség a magasabb is­kolák abituriensenre, a diákokra és az ifin oka démikusokra is. Háromszázezer elhelyezkedett akadémikus mögött ran már több mint félmillió főiskolai fiatalember várja a munkát, vagy van igen csekély mértékben foglalkoztatva. Ehhez a számhoz hozzá kell még adni a parasztcsalá­dok második és további fiusziilötteit, akik szá­mára az apai ház nem nyújt foglalkoztatási le­hetőséget. valamint az iparosokat, akik kény­telenek voltak üzemeiket bezárni. A munkanél­küliség valódi és igazi megoldója csak a közgaz­daság természetes meggyógyulása lehet. Az ipari termelés ma a mult évszázad ki­lencvenes éveinek nívóját éri el és az utolsó há- boruelőtti óv termelésének 50—60 százalékára csökkent. Jól felismerhető jelek arra engednek következtetni, hogy a deflációt lényegében el­határozott ténynek kell tekintenünk. Az előbbi évek végénél a munkanélküliek szarna különö­sen nagy mértékben emelkedett. így 1930-ban 400.000, 1931-ben pedig 300.000 fővel emelkedett az év utolsó két hetében a munkanélküliek szá­ma. A birodalmi kormánynak a munkanélküli­ség leküzdésére irányuló rendszabályainak ha­tását csak a tavaszi .hónapokban lehet majd észrevenni Az önkéntes munkaszolgálatban állók száma az 1932 nyarának 74.000 főjével szemben az év végéig több mint egynegyed­millióval emelkedett. Okmánnyal kell igazoinlok a nyugdíjasoknak, hogy — élnek Az állam nem fizeti a nyugdijakat, de az adófizetést pontosan követeli Tízezer nyugdíjasnak az életbenlétéí kell igazolnia (Kolozsvár, január 13.) A nyugdíjassá« körében nagy az elkeseredés. Minden egyes nyugdíjasnak bizonyítványt kell beszerezi! l-e arról, hogy életben van és ugyanakkor igazol nia kell azt is. hogy a globális adóiát befizette. Nem tudjuk megérteni ezt a rendelkezést, mert a nyugdíjasok legnagyobb része személyesen jelenik meg u szám tej lésnél és a kifizetésnél. Aliért kell tehát okmányokkal igazolni, hogy a nyugdiias életben van 1 Nem sokkal kézzelfog­hatóbb bizonyíték az, ha u fizető pénztár előtt a szerencsétlen nyugdíjas saját testiségében, rongyaiban, elkeseredtüségével és éhes gyom­rával jelenik meg. Sérelmes az intézkedés- azért is, mert az életben-létet igazoló bizonyítványok beszerzése nagy utánajárást igényei. Kolozsváron több mint tízezer nyug­díjas él. tehát a kerületi kapitánysá­goknak tízezer bizonyítványt kell ki- állitaniok. Ne elég azonban, hogy személyesen kérje a nyugdíjas a bizonyítványát, hanem előzőleg írásbeli kérést kell benyújtania, arra bélyeget kell tenni s az írás? sem adják ki felbélvege- zetlenül. Azt azonban senki sem kérdi, hogy van-e elegendő pénze a szerencsétlen és éhező nyugdíjasnak a bélyegekre? De még sokkal su'yosnbb az az intézkedés, hogy minden nyugdíjasnak igazolni kell. hogy a globális adóját befizette. A nyugdijakat nem fizetik pontosan, tobbhonapi nyugdíjhátralék áll fenn és ugyanakkor a nyugdíjasoktól mégis azt követelik, hogy az adótartozását pontosan fizesse. Aliért nem jár elől jó példával az ál­lamkincstár a fizetésben? Ha az állam nem fi­zet, jniért köteles adói fizetni a nyugdíjas! ' Az adókivetésnél sohasem veszik figye­lembe az állam rendetlen nyugdíjfizeté­sét és a globális adót az egész nyugdii-összeg után rói.iák ki. Erkölcsös dolog-e az adókivetés olyan jövedelem után. amelyet az állom nem fizet ki.’ Nem az voma-e helyes, hogy a globá­lis adót csak azután n nyugdiiösszeg alán kö­veteljék. amelyet az államkincstár ki is fize­tett? Mindezek olyan kérdések, amelyekre nem találunk feleletet. Csak azt tudjuk és látiuk, hogy az ország nyugdíjasai a téli hónapokban a legnagyobb nélkülözéseknek vannak kitéve. Nincs mit enniök. nincs iájuk és rongyos a ru­házatuk. De a szigo *u államgépezet csak halad a maga utján s a legkíméletlenebb eszközökkel nyomorítja meg a szeiencsétlen nyugdíjaso­kat. Tragédia ez. amely ugylátszik a sirig ki­séri a nyugdíjast... likh,.. GUM..Î ^ Félrevezetik, ha „OLLA“ helyett silány utánzatot ajánlanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom