Keleti Ujság, 1933. január (16. évfolyam, 1-24. szám)

1933-01-14 / 11. szám

6 Beszélgetés Padillaval, a Valencia szerzőjével, aki három slágerével harminc millió lejt szerzett (Budapest, január 13.) Egy negyedóra Jósé Padilla­nál, a világhírű spanyol zeneszerzőnél. Padilla Budapestre érkezett, ahol koncertet fog adni s teát adott a Hungáriában, az újságírók tisztele­tére. Ez a negyvenkörüli, borotváltképü, szinészarcr úriember már öltözködésében, színeiben is elárulja hogy délspanyol. Halványsárga ingén halványvörös stráfok, ugyanilyen szinü a nyakkendője is. A ruhájr rozsdabarua, erősen fröcskölve piros és lila színekkel. A pulloverje vajszínű. Az arca erősen kreol, haja ci gányfekete. Sötét szemében a délvidék minden forró­sága tüzel. Viiógsztái. Világslágerek komponistája. Hirtelen csak hálom szerzeményét említjük meg. Valencia, Violetera és a Ca c?est Paris...! — zeneszer­zője. Az impresszáriója a fülembe súgja: — Ezzel a három dallal idáig körülbelül egymillió pengőt (huszonöt-harmincmillió lejt) keresett! ... — Hogyan lett világhírű? — Ezzel a három dallal. Páriában bár-zongorista voltam. Fennt laktam a Montmartre-on, egy düledezc kis hotelben és hajnal fe!é, amikor hazatértem, leültem és komponáltam. Egy szép napon a Violetera-t elvit­tem Kaquel Mellerhez, akinek lejátszottam. Akkor még ö sem volt világhírű. Ezzel a dallal azután „megcsi­nálta magát“ Párisban. A másik chansonomat Mis- tinguettehez vittem. O kreálta a Casino de Faris-ban a Valenciá-t, később a Ca c’est Paris-t. A muzsikám tetszik a franciáknak. Azt mondják, a spanyol és a francia zene szerencsésen tP.lálkozik, keveredik szerze- ményeinuen. Az impresszárió most ismét súg. Azt mondja, hogy a ,,yalenúiá“-éíí' Spanyolországban és Dél-Amerikában a kóták és a gramofonlemezek után eddig kerek 80.000 dollárt vett fel Padilla. A dollár szót elkapja Padilla és élénken tiltakozik: — Kérem, ne mondjunk összegeket. Mit fog szólni z adóhivatal?! (*) A Kolozsvárt Koncert Szalonzenekar hangver­senye. Talán szokatlan, hogy szalonzenekar önálló es­télyt adjon, de ha külföldön jazz-zenekarok hangver­senyeket rendeznek, akkor indokolttá válik a Kolozs­vári Szalonzenekar önálló fellépése is. Főképpen, ha tudjuk, hogy ez.a szalonzenekar ló ambiciózus, a köny- nyü zenéért lelkesedő amatörmuzsikus együttese, akik évek óta minden héten lelkiismeretesen zenélnek sa­ját szórakozásukra, akik a zenét igazán a dallamért a meloszért szeretik, annak szépségéért és lélekneme- sitö hatásáért. A művészetekben az értékmérő fakto­rok egyike mindig az őszinteség volt és ők őszintén, nyíltan vallják, hogy a könnyű zenéért lelkesednek és igy szívesen látták csütörtöki estélyükön mindazokat az érdeklődőket, akik 1% óráig a szó legnemesebb ér­telmében szórakozni akartak. A műsor első része a sza­lonzene komolyabb egységeit képviselte: Rachmani- now közismert és népszerű Preludje, Schubert: An­dante a befejezetlen szimfóniából, Sinding sokat ját­szott Frühlingsrauschen és Tschaikowszki Barkarola mig a műsor második részében előadásra kerültek’ egyvelegek Rossinitöl, Slrausstól, valcerek Waldteufel- ,t.öl és Langertől. A szalonzenekar Schul György mu­zikális és határozott vezetésével, fegyelmezetten, igaz lelkesedéssel, az ügy iránti őszinte szeretettel játszotta végig szórakoztató műsorát. A közönség élvezettel hall­gatta az egyes zeneszámokat, sokat tapsolt az ismerős • melódiáknak és az ambiciózus szalonzenekarnak. (—s. —n.) A MAGYAR SZÍNHÁZ IRODA HÍREI: i - A Magyar Színház újdonságai. Pontos kez­dés. íJj darabok. Szombaton éíjel háromnegyed ll-koy nagy vidám kabarét játszik a Magyar Színház, amely a pesti kabarészinpadok legna- gyobbsikerü újdonságaiból van összeállítva. Va­sárnap délelőtt 11-kor gyermekelőadást tart, a Piroska és a farkast játsszák rendkívül olcsó mozihelyárakkal. Hétfőn kerül szinre Pagnol világhírű szinmüve, a Fanny, egy marseillei kis polgár leány megrázó története. Kedden ugyan­csak a Fannyt játsszák, szerdán pedig az Em­ber tragédiája kerül szinre teljesen uj szerep- osztással, uj betanulással, uj díszletekkel, a tel­jes drámai társulat fellépésével, Fekete Mi­hály rendezésében. A színház jövő programján. a vendégszereplésen kivül — szerepelnek: A Varázsige, (a szerzőnek, Hatvány Lilinek meg­jelenésével a premieren,) A Vihar Babits Mi­hály fordításában, a forditó részvételével a be­mutatón, a Forgószél, Boross Elemér megrázó darabja, a Teve, a Zsákbamacska, a Mézeshetek, (3 zenes vigjáték) stb. Még e hó végén lesz Doli- nányi—Hubay-együttes hangversenye. A közön­ség körében megnyilvánuló panasz értelmében pedig a szinház'vezetősége elhatározta, hogy ezentúl az előadásokat pontosan kezdi és tiz perccel az előadás megkezdése után a nézőtérre vezető ajtókat bezárja. KnennjsKG XVI. ÉVF- H. SZÁM. ..........................mi...........Mm) ŢŢ1 Egy üveg ára 75 Lel — Kapható szertárak ban és drogériákban íme, hogy történt: Futóver­senyre gyakoroltam be ma­gam, amikor egy ugrásnál hirtelen kirándult a bal lá­bam. Leírhatatlanul szén- vedt* m. Azt hittem, hogy csontom törött él. A gyer­mekek közül valamelyiknek őszébe ötlött, hogy egy üveg SLOAN’S LINIMENT-et hozzon s mihelyt e zol bekenték a lábam bokám ős térdem, mindjárt felkőnnyeb- büllem. Igaz való. hogy irtózatosan szenv. dt«*«n a ficamodás miatt, de —hála s tininicainek — mégis képes voltam gyalog hazamenni. Bátmely csuzos, ideg- éa izomfájdalom ellen: Akik SLOAN’S-t használ­nak, mind dic’sérőlog nyilat­koznak róla. „Rettenetesen kifica­mítottam a lábam. *és mégis gyalog tudtam hazamenni.” Egyik napról a másikra kiutasítottak az országból egy aradmegyei kereskedőt Itt született, itt élt és más ország nem fogadhatja be állampolgárai közé (Arad, január 13.) Egy kereskedő, aki ren­des békés polgára, értékes és hasznos adófize­tője az országnak, tisztességes üzleti berendez-, kedése, családja, tekintélye a maga körében, kapott egv végzést, hogy huszonnégy óra alatt hagyja el az ország területét. Itt született, itt él minden rokonsága s a béke tizenötödik eszten­dejében éri ez a meglepetés. Ide vezet az állam­polgársági ügyeknek _ közismert rendezetlen­sége s a munkanélküliség címén tervbevett ki­utasításoknak az a tuliiajtása, ami a legrende­sebb egzisztenciákat is a legképtelenebb hely­zetbe hozhatja. Kaufmann Lajos igen tekilntélyes és köz- tiszteletben álló kereskedője Kisjenőnek. A kö­zelmúltban megjelent nála egy csendőr és el­végzést kézbesített, amelynek tartalma az volt, hogy másnap estig el kell hagynia az ország területét. A végzést egy héttel ezelőtt állították ki s eb­ben nyolcnapos terminus volt kitűzve az eltá­vozására, amíg azonban a kézbesítésre került a sor, a nyolc napból eltelt hét. Kaufmann az aradmegyei Simándon született, itt élte le egész életét, a háborúban azonban katona volt és ne­hezen tudott hazavergfídni._ A háborús össze­omlás idején az ausztriai Linzben tartózkodott s ott kellett eltöltenie huzamosabb időt, amit ügyeit annyira elrendezhette, hogy hazajöhe­tett. Amikor az állampolgársági összeírásokat végezték már itthon volt, szabályszerűen jelentkezett is, azonban egy rosszindulatú ellen­sége megfellebbezte az ő állampolgárságát s azóta ő állandóan bizonyitgatja mindenféle ha­tóságok előtt, hogy nem repatriált, Ausztriában nem optált állampolgárságot s az osztrák ható­ságoknak olyan igazolványával utazott haza. ami nem útlevél, hanem határátlépési passzus. Beszerezte Ausztriából a bizonyítványokat arra vonatkozólag, hogy ausztriai állampolgár nem lehet. Közben itthon folytatta a maga mestei- ségét becsületesen és időközönként kénytelen volt tartózkodási engedélyeket kérni. A most számára kézbesített kiutasitási végzés szerint a minisztérium megtagadta tartózkodási engedé­lyének további meghosszabbítását és emiatt kellene távoznia. Mivel azonban őt csak kizá­rólag román állampolgárság illeti meg, nin­csen hová elmennie. Kiutasították a hontalan­ságnak ismeretlen rengetegébe. A helyi ható­ságok ismerik az ő értékes polgári egyénisé­gét és engedélyeztek a számára kétheti tér- minust, hogy ezalatt szerezzen tartózkodási engedélyt, a saját otthonában. A temesvári közigazgatási inspektor kért is a számára a minisztériumtól ilyen engedélyt két hónapra, azonban, ha ez az engedély nem érkezik meg, az a veszély fenye­geti, hogy átteszik a határon s nem tudja, hogy mi legyen az üzletével, amit likvidálni sem le­hetne ilyen rövid idő alatt, mi legyen a család­jával s nem tudja, hogy hová menjen. A ható­ságok pedig nem tudhatják, hogy melyik határon tegyék át. Egyelőre csak annyi eredményt lehetett el­érni, hogy a 24 órás kíméletlen terminust két héttel meghosszabbitot-ták. __ Az uj törvény értelmében ez év őszéig jelentkezhetnek azok, akiknek nincsen rendben valamilyen okból az állampol­gárságuk s lehetetlen, hogy e határidőn belül utasítsanak ki olyanokat, akiket kétségtelenül megillet a román állam- polgárság. A kisjenőí derék kereskedőnek az esete azqn- íran nem egyedülálló, de ez az eset is mutatja, hogy az állampolgársági ügyek rendezetlen­sége miatt milyen meglepetések érhetnek érté­kes állampolgárokat, akik nem a munkanélkü- lisésrof okozzák, hanem munkát adnak. A MAGYAR SZÍNHÁZ HETI MŰSORA: Szombaton este 10 "i órakor: Nagy vidám kabaré. A budapesti kabaré-színpadok legújabb nagysikerű műsor-darabjai: Rózsadomb. Vígjáték 3 felvonás­ban. Irta: Török Rezső. Aszfalt betyár. Idill a rendőrségen. Pardon, bluett. Beépítés, humoreszk, az évad falrengetöen kacagtató újdonságai. Ren­des helyárak. Sorozatszám: 35.) Vasárnap d. e. 11-kor: Piroska és* a farkas. (Gyermek- előadás. Heiyárak: 10. 15, 20, 25 és 30 lej. Sorozat- szám: 36.) Hétiem este 9 órakor: Fanny. (Marcel Pagnol világ­hírű színmüve először. Rendező: Tóth Elek. Sorc- zatszám: 37.) Kedden este 9 órakor: Fanny. (Pagnol hires szinmüve 2-cdszor. Sorozatszám: 38.) Szerdán este 9-kcr: Az ember tragédiája. (Teljesen uj betanulással, uj díszletekkel, uj szereposztással. A teljes drámai társulat fellépése. Rendes helyárak. Sorozatszám: 39.) A ROMAN OPERA MŰSORA: Vasárnap, január hó 15. (délután): Othello. Hétfő, január hő 16.. Tosca. (P. Stefănescu-Goanga baritonista fellépésével.) Szerda, január hó 18.: Álarcosbál. Péntek, január hó 20.: Iravíata. (P. Stefánescu-Goan- gá baritonista fellépésévé!.) Vasárnap, január hó 22. (este): A zsidónö. Hétfő, január hó 23.: A madarász. (Operett-premier> Szerda, január hó 25.. A madarász.

Next

/
Oldalképek
Tartalom