Keleti Ujság, 1933. január (16. évfolyam, 1-24. szám)

1933-01-12 / 9. szám

í KuinüjsxG mmmmummmmmmmmmmmmn XVI. ÉVP. 9. SZÁM. Már Korosec, Jugoszlávia volt miniszterelnöke is... Mi derül ki a jugoszláv kormány megrendeli hűségnyilat­kozataiból? — „Korosec nemcsak a jugoszláv nemzet, de az egész világbéke legnagyobb ellensége leii“ — hangoztatják a Laibachban összeterelt ügybuzgó községi elöljárók (Belgrad, január 11.) Ha az ember a jugo­szláv lapokat olvassa, azokból igazán nem derül ki, hogy milyen végzetesen komoly helyzet előtt áll a mai Jugoszlávia. A lapok mindenről i.rnak, csak a belpolitikai eseményekről nem, úgyhogy, aki a jugoszláv lapok közleményei után ítélné meg az ország mai helyzetét, Jugo­szláviát egy paradicsomi földnek tartaná. En­nek magyarázata Űz, hogy Jugoszláviában úgy­szólván íejvesztés terhe mellett lehet csak Írnia belpolitikai villogásokról, azaz még úgy sem le­het, mert ott olyan szabályos cenzúra van, mint amilyen csak a diktatúra országaiban képzel­hető el. A sajtó azonban néha kénytelen kilépni a hallgatás jótékony homályából és leadni a kormányt-magaszthló kommünikéket és ilyen­kor maguk a jugoszláv lapok árulják el, hogy tulajdonképpen mennyire recseg, ropog Jugo szlávia egész alkotmánya. így a laibachi Jutro cimü lap vasárnapi számában nagy tudósítást közöl a szlovéniai községek szövetségének közgyűléséről, amelyen több, mint száz község vezetői által képvisel­tette magát. Mielőtt áttértek volna a napirendre tenciájának és szociális fejlődésének egyetlen garanciáját. A nagy Jugoszlávia kis egységekre való feldarabolása veszélyt jelentene az államira nézve és újból idegen járom rabszolgaságával fenyegetne, ugyanakkor pedig erős és elhárít­hatatlan veszélyt jelentene a nehezen elért európai békére is. őfelsége Sándor királynak és a Karadjar- djevics dinasztiának változatlan hűségüket feje­zik ki a szlovéniai községek.“ Nyilvánvalóan ez a laibachi gyűlés is egé­szen olyan megrendezett gyűlés, mint amilye­neket az ország egyik másik részében kétségbe­esett erőlködéssel toboroz össze a kormány és amelyek „népes lezajlása“ csak papiron történt meg és nem a gyakorlatban. Korosec volt mi­Pipás Pista, 5 ! A legszebb kalandot nemcsak a filmen látja, hanem a valóságban is átéli a ROYAL Mozgóban. Pi-femiar pénteken. Főszerepekben: Nagy Katö és Weif Albach-Retty ii3iiiiiiiiiiiiniii!!iimiitjii!iiii!:iiiUiiii]iiiinic3iiuiii!iiiinti]!miiiiiDiii!!iiii]iinmiiiiiininmiitniiiiafJ niszíerelnök közismerten „gutgesint“ politikus volt, aki annak idején Radicsék szenaratisztikus törekvése ellen foglalt állást és maga is azt hitte, hogy a centralisztikus rendnek megment­heti az országot. Az a tény, hogy már Korosec is a horvát törekvésekhez pártol és mélységesen csalódik régi hite­ben, mutatja, hogy mennyire leromlottak Jugoszlá- Viában az állapotok Végtére is senki som fogja elhinni, hogy Szlovéniában a két szedett-vetett elöljáró hűségnyilatkozatukkal különb házán, mint az ősz Korosec. négy évtized becsületes politikai múltjával a háta mögött_ Az asszonyördög a férfiruhás rablógyilkos Aki vér díj ért két embert akasztott fel éi CS szavakkal támadták dr. Korosec Anton volt miniszterelnök politikáját es az egységes osztatlan jugoszláv nemzet- _ és állam eszme mellett szálltak sikra. Pusulnják polgármester volt az első felszólaló, aki rámuta: tott arra, hogy dr. Korosec Anton és poitikai csoportja csatlakozott a zágrábi politikusok kö vetéléseihez és a federativ jugoszláv állambai önállóságot követelt Szlovénia részére. A. no) gármester a federativ gondolat ellen beszélt i rámutatott arra, hogy lehetetlen visszatérni 1918 december elseje előtti állapotokhoz, mert ez az egész jugoszláv nemzet nagy nehézségek árán kivívott eredményeit veszélyeztetné. A kö­vetelés különben is az ország érdekei ellen van, ezért kérte a közgyűlést, foglaljon állást Koro­sec Anton és Ilivel akciója ellen. Sokkal élesebb' hangot ütött meg dr. Puc Vinko polgármester, aki szerint Korosec elgondolása az ország feldara­bolásához vezetne. Ha a politikai receptet megvalósítanák, Szlové­nia teljesen izolálva, magára hagyatva ma­radna, ez pedig egyetlen hazafias gondolkozást! szlovénnek sem célja. Csak a nagy és hatal­mas Jugoszlávia, amelyet az _ ország legna­gyobb barátja, a hatalmas Franciaország és a kisantant támogat, lehet élet- és fejlődőképes. Ezután a szónok igy folytatta: — Könnyű azt mondani, hogy urak akarunk lenni a saját házunkban, de a gazdasági szem­pontokat sem szabad figyelmen kiviil hagyni. Ha Szlovénia egyedüli magára maradna, úgy nem találna piacot, nem tudná elhelyezőn feles leges terményeit, az intelligenciáját, amiben szintén túltermelés van. Szlovénia amugyis sokat vesztett Fiume és Trieszt ^kapcsolásával, ha Kßrosec koncepciója megvalósulna, teljesen meg­bénulna. Minden jó szlovén Őfelsége Sándor király és a KaradjordjevicS’diuasztia mellett áll, men az uralkodó szeretet© garancia az ország egy­sége és fejlődése. Kribar Iván szenátor szerint képtelennek tartja Korosec Antont arra, hogy ilyen követe­lésekkel álljon elő. Snután azonban a lapok is megírták, úgy látszik, hogy a követelése mégis csak elhangzott. , Az egész világbékét veszélyezteti a punk- táció s ezzel Korosec nemcsak a jugoszláv nemzet, de az egész világbéke legnagyobb ellensége lett. (Szeged, január 11.) Jelentettük, hogy drámai for­dulatokban gazdag bűnügy tárgyalását kezdte meg a szegedi törvényszék. A nagy port felvert bűnügy köz­pontjában Pipás Pista, a legendáshírű asszonyszörnye- ;.cg áll, aki két évtized óta férfiruhában járt a szegedi '.anyákon, a legdurvább férfímunkát végezte — és mint 2 nyáron kiderült, — pénzért, Italért és dohányért bes­tiális könyörtelenséggel vállalkozott emberek kiirtá­sára. Rlejjeméböl — Pipás Pista. Pipás Pista köré az alföldi tanyákon szine3 legenda fonódott. Ez a különös, beteges gonosztevő, réme lett a becsületes, dolgozó gazdaembereknek, akik szolgála­tukba fogadták. Mert Pipád, Pista mint kocsis, béres, napszámos, vagy aratómupkás húsz esztendő alatt be­barangolta az egész Alibidet; egyik tanyáról a másikra vándorolt, azt mondják róla, hogy „a vére hajtja“... Valamikor csinos, takaros lány volt és akkor még Födi Viktóriának hívták. Huszesztendöa lehetett, ami­kor megakadt rajta a gazdag Rieger Pál gazdálkodó szeme és feleségül vette. Látszólag boldogan élt együtt a házaspár, csaK egy­két év után kezdett az asszony különösen viselkedni. Előbb inni, aztán pipázni kezdett, később mér mind gyakrabban elmaradozott hazulról, úgyhogy végül is Rieger megelégelte az asszony viselkedését és szélnek eresztette. A válás után Rieger Pálné eltűnt Szeged környé­kéről. De mint kiderült, hamarosan visszatért a vá­rosba, akkor azonban már a haja rövidre volt nyirva férfiruhát viselt, ivott és a pipa soha sem került ki a szájából. Innen is kapta a csuínevét.: Pipás Pista. A különös asszony rejtélye talán soha nem kerül napvilágra, ha ez év nyarán Vér János szegedi gazdál­kodó (akinek felesége, néhai Dobák Antal pusztamér- gesi gazdálkodó leánya volt), össze nem vesz egy nö- ismcrősévcl, Kémet Veronnal. A szidalmazások közben Német Verőn azzal vádolta Vér Jánost, hogy Vémé édesapja: Dobák Antal nem öngyilkosságot követett el, mint azt tiz esztendővel ezelőtt a rendőrségnek je­lentették, hanem meggyilkolták. Ez a kijelentés a sze­gedi rendőrség tudomására jutott és a megindított nyo­mozás szenzációs eredményre vezetett. Egy bestiális gyilkosság. A rendőrség r. cgállapitotta, hogy Dobák Antalt 1922 március 2-én Pipás Pista harmadmagával megfoj­totta és a gyilkosságért busás vérdljat kapott. így derült ki a borzalmas bérgyilkosság és néhány nap múlva — egy korábbi gyilkosság is. Ennek áldo­zata Bölcsök István gazdálkodó volt. A vádirat szerint Pipás Pista 1922 március 22-én Csiszár Józseffel és Horváth Jánossal elbújt Dobák An­tal konyhájában. Este 9 órakor Pipá3 Pista társai rá­ugrottak Dobákra, a földre tepertők és Pipás Pista istrángból hur­kot vetett a nyakába. Az istráng végét átvetették a szoba mestergerendáján és addig tartották ott függve a szerencsétlen embert, amíg ki nem szenvedett. Ezután a holttestet levették a mestergerendái’öl, kivittek a szerszámkamarába és ott újból felakasztották. A szörnyű gyilkosságot a szoba ablakán keresztül végignézte Bobák Antalné. A gaztett után Pipás tár­saival és az özveggyel áldomást Ivott és felvette a vér­dijat: 150.000 koronát, egy mázsa búzát, 28 liter bort, amin a tettestársak megosztoztak és a jó munkáért Pipás Pista ráadásul kapta azt a tajtékpipát, melyet az áldozat szájából dulakodás közben ütött ki. Dobákne másnap jelentette, hogy az ura öngyilkos lett. Ezen az alapon a temetési engedélyt is megkapta. A második kivégzés. A másik gyilkosság 1919 május 23-án történt. A nyomozás megállapította, hogy Börcsök István, amikor hazajött a harctérről, erős kézzel fogott hozzá, hogy elhanyagolt tanyáját rendbebozza. Ez nem tet­szett az asszonynak é3 a fiának, miért is elhatározták, hogy eitététik láb alól az öreget, Pipás Pista vállalko­zott a gyilkosságra. A végzetes éjszakán a Börcsök- fiu az is* állóba,i feküdt le, szülei pedig a lakószobában. Hajnali három óra tájban Pipás Pista bűntársa, Ve­csernyés János, az Istállóban addig rugdalta a lovakat, amíg a nyerítésre Böresökék Is felébredtek és az asz- szony az Istállóba küldte az urát. A gyilkosok itt rá­vetették magukat Börcsök Istvánra és Pipás Pista a szerencsétlen embert felhúzta az istálló gerendájára. A holttestet később az istállóból átvitték a kamrába és ott újból felakasztották. Másnap reggel maga Pipás Pista jelentette a rendőr­ségnek, hogy Borosok István öngyilkos lett. Pár nap múlva Pipás Pista áihuicolkodott a Börcsök-tanyára, ott egy évig Ingyen lakott és kosztolt, ezenkívül három­ezer korona vérdijat kapott. Vecsernyés Jánost ezer koronával jutalmazta Borcsökné. Az elvetemült gyilkos a fogházban közönyösen vi­seli sorsát, csak a pipa hiányzik neki s nem tud bele­nyugodni, hogy levették i óla a férfiruhát és az asszo­nyok közé zárták... A szenzációs biinügy tárgyalása iránt óriási az ér­deklődés, a hét letartóztatásban lévő vádlotton kivül tizenkét tanú van megidézve, úgyhogy a tárgyalás előreláthatólag három napig tart. Orvosoknak fontos. Minden magyar, né­met, francia, angol folyóirat és könyv eredeti kiadói áron Lepagenál Kvár Lepagehoz küldje a dijat, hi­vatalos kurzuson lejbe. A lapot közvetlenül kapja a kiadótól. Kérjen ingyen jegyzéket Lepagetól Kvár Végül bizottságot küldtek ki, amely a következő határozati javaslatban Ítéli el Korosec Anton dr. és politikai elvbarátainak egyéni akcióját: „1918 december 1-én a szlovén, horvát és szerb nép szabad megegyezés alapján felhatal­mazott népképviselete révén végérvényesen és örökidőkre megállapodtak az állami egység kér­désében. Ezért ebben a kérdésben nem engedhet­nek meg semmiféle vitát és a legerélyesebben elutasítanak minden olyan könnyelmű követe­lést, amely az 1918 december 1-e előtti kaotikus viszonyokhoz való visszatérést akarja. Erélye­sen elitéinek minden kísérletet, amely az állam­egység megbontására irányul, mert a jugoszláv állam egységében látják az egész nemzet egzisz­Moíozsvüri moKgfö §ziuházsik műsorai CORSO Előadások 3» 5, 7 cs 9-kor DACIA (Szinkorţ Előadások 3, 5, 7 és 9-kor EDISON Előadások 3, 6 és 9-kor ROYAL Előadások 3. 5. 7. 9 és ll-kór Csütörtök Szent láng Gustav Fröhlich és Dita Pario Orlov A hires cári gyémánt regényes története. Hangos operett világ­sláger! A főszerepek ben : Liane Haid és Ivan Petrovich. Hívjon és jövök Főszerepben: Willy Forst Vihar s Mmlbísn; felett Főszereplő : Leni Riefenstahl Ma utoljára: SSu© Vrdls ? minden idők legnagyobb hangos filmje. Emil Jan- nings mint Nerc császár Péntektől ß legszebb l al3R£2. Német víg­játék Nagy Katóval.

Next

/
Oldalképek
Tartalom