Keleti Ujság, 1933. január (16. évfolyam, 1-24. szám)

1933-01-27 / 21. szám

£i, ^ V isei önás BUDA PEST V. Cluf-Ko1ox*v tf r. 1933. fanudtr 27, Péníek * Előfizetés Magyarországon » Egy érre 50 pengő, íélérre 25 pen*3, negyedem IMi R t!rr«a mnm ára 28 fllléí ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Bwrkesstőségi és kiadóhivatalt telefon: 508. XVI. ÉVFOLYAM 21. SZÁM. Előfizetés belföldön i érre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy bóra 701* Egyes szám ára 3 lei. Titulescu egy gazdasági frontra akaria állítani Romániát és Magyarországot Szabad kikötőt ajánl és a kis antant érdek* körébe belevonná Ausztriát és Magyarországot Ki a hazaáruló? A leszerelési konferencia még nem kezdő­dött meg, de azok az urak. akik benne ülnek az elnökségben, Genfben máris tárgyalásokat folytatnak és tegnap például érdekes vitát kezdte«. meg az úgynevezett „hazaáíulö“ pa­ragrafusról. A leszerelési egyezmény ter­vezetének eredeti fogalmazása szerint ugyanis egyik állam sem indíthat hazaárulást port azon polgár ellen, aki a Népszövetség ellenőrző bi­zottságát saját országának titkos fegyverkezé­seire figyelmezteti. Elméletileg, az első pillanatra nagyon ha­tásosnak látszik egy ilyen paragrafus. Képzel­jük csak el: van Genf ben egy országok felett álló intézmény, amely oly erős, annyira betölti a közgondolkozást, hogy az egyes államok még ha akarják, sem tudják a. magukra Vállalt le­szerelési kötelezettségeket levetkőzni és ha a nemzetekben meg is van a hajlandóság, hogv kijátszák a genfi határozatot, az egyes nemze­tek tagjai szembefordulhatnak saját nemzetük­kel és egy magasabb célra való hivatkozással saját nemzetük elhatározásai' ellen fy vétót ki­áltanak. Mindenesetre nagy haladás volna, ha ott tarthatnánk: hogy feltételezhető egy nem­zeti öntudatnál is szilái'dahb és magasabbren- düiöntudat, a nemzetközi Összefüggék .ösztöntik rratu és hogy ennek az öntudatnak letéteménye­se most már nem egy kormjány, néni e&y párt- nem egy nemzeti organizáció, nem égy intéz mény. hanem az egyes polgár, az igazságnak meztelen karjával. De minő utópia ez! Ezt maguk a kérdés hozzászólói is érezték. akik bizonyos dialektikai felkészültséggel vé­delmezték a paragrafust és végül is abban ál­lapodtak meg. hogy ez a kérdés csak elvi je­lentőségű kérdés lehet. Politis, a nagy hellen jogász azt állította, hogy ha nincs is jogában majd a feljelentő polgárt büntető jogilag ül­dözni a feLielentett államnak, az ilyen megté­vedt embert az ország közmegvetése erkölcsi­leg sújtaná. Massigli francia delegâttiş árról beszélt, hogy az egyes államok belügyeibe so­hasem lehet hatékonyan beavatkozni és ha az egyes államoknak érdekében áll hazaárulási pórt inszcenálni, úgy akkor ez módjukban is van, ha betüszerint nincs is hazaárulásról szó. Hozzászóltak a javaslathoz a német és a cseh delegátusok, az előbbi tiltakozott a dénunciálás jogvédelme ellen, az utóbbi, Benes helyeselte, de az összes delegátusok csak körülheszélték a témát,_ különböző frázisokba göngyölgették és udvariasságból nem mondták meg egvmásnnjr azt. amit mondani kellett volna: mindaddig nem lehet beszélni a Népszövetség erkölcsi te­kintélyének megvédéséről, amig ennek a szövet- sgnek önmagában véve nincs meg az erkölcsi tekintélye. Bizonyára bonyolult probléma az is. hogyha meg is volna a Népszövetségnek a maga er­kölcsi tekintélye a maga osztatlanul kisugárzó igazsága minden irányban, még akkor is, hol a kikén.vszeritő erő, amely akár fegyvert is produkáljon az egyes tagállamok nyilvánva­lóan kész fegyvereivel szemben? A Népszövet­ségről. fájdalom, még ma is azt kell tartanunk — és erre éppen a leszerelés körüli játék mu­tat rá a legjobban, hogy az nem egyenrangú népek ideális szövetsége, hanem a győztes ál­lamok staniol papirosba csomagolt érdek-kép­viselete. győzelmeiknek örökidőre való bizto­sítása céljából. A Népszövetség válójában Franciaországnak, Franciaország hatalmi Po­litikájának egy változata, mint intézmény, e hatalmi politika fönntartásának az iüttézménye, némi engedményekkel, némi megfontoltságok­kal Anglia. Belgium, Amerika. Japán stb. ál­lamok felé és mindaddig, amig az egyes álla­mok úgy érzik, hogy könnyen belezuhanhatnak a népszövetségi hegemóniát láthatatlanul is fönntartó vezető államoknak csapdáiéba, mirţd addig jogosultan élhetnek a mentális rezer­váció minden eszközével és sohasem mehetnek abba bele, hogy ne ők. hanem egy tőlük füg­getlenül álló genfi intézmény döntse el a pol­gári „hazafiasság“ mibenlétének a kérdését. (Bukarest, január 26.) Titulescu nyilatko­zatot adott „Az Est" munkatársának, amely­ben a kisantantnak és Romániának Magyaror­szággal: szemben való viszonyáról szól. Egyet­len egy kisantant állam sem viseltetik ellensé­ges érzülettel Magyarországgal szemben — mondotta, sőt mindegyik igyekszik békés kao- csolatokat teremteni vele. Közös gazdasági ér­dekek vannak, amelyek nem hagyhatók figyel­men kívül. Ami Románia és Magyarország kap­csolatait illeti, alacsony áru termeivé- nyeiknek közös értékesítése a két or- szagot egy gazdasági frontra állítja. Magyarországnak módot kell adni arra. hogy ipari termelvényeinek értékesítésére a romá­niai utakat és különösen a hajózást igénybe- vehesse. Rendezni kell a behozatali kontingens ! kérdését, közös megegyezést kell létesíteni könnyítésekkel. Románia hajlandó lenne á szabad kikö­tőkről szóló törvény keretein belül Ma­gyarország részére nagy könnyítéseket nyújtani. Jó megoldást igazán csak a középeurópai álla­mok összefogása nyújtana, tehát olyan gazdasági antant megteremtése, amelyekben a kisantant államokon ki­(Bnkarest, január 26.) A genfi egyezmény végleges és jogerős aláírására még nem kerüít sor. Az egyezmény szövege sem ismeretes, csak az elfogadott feltételeknek főbb alapvonalai. Az egyezmény szerint három szakértőt küld a Népszövetség pénzügyi bizottsága négy évre Romániába. A kormánynak most egyik főtörek­vése, hogy e szakértők személyének a kijelölésé­nél érvényesítse kívánságait. f Jönnek a külföldi szakértők. Csütörtökön este összeült a minisztertanács, hogy a genfi egyezmény szövegét mégegyszer áttanulmányozzák és megadják Lugoşeanunak a meghatalmazást az egyezmény jogerős alá­írására. Az Epoca szerint a kormány a Népszövet­ség pénzügyi bizottságával egyetértésben Auboint akarja kinevezni a népszövet­ségi tanácsadó bizottság elnökévé, akinek feladata lesz a különböző szakértők mun­káját összegyeztetni. Auboin Genfből Parisba utazott, ahol ő is csatlakozott a külföldi hitele­zőkkel tárgyaló román delegációhoz és támo­gatja azt munkájában. Auboin, aki valószínű­leg á jövő héten Bukarestbe érkezik, megmarad a Banca Naţionala technikai szakértőjének is. Ducáék súlyosaknak mondják a feltételeket. Pénteken este bankettet rendez a liberális párt Duca tiszteletói’e. Politikai körökben élén­vül Ausztria és Magyarország is részt- vennének és közösen gazdasági, vám. pénzügyi kedvezmé­nyekkel segítenék elő az érintkezést. Titulescu azután arról nyilatkozott, hogy terve hasonlatos Tardieunák tavalyi tervéhez és bár ez a középeurópai államok együttműkö­dését célzó terv megbukott, mégis ezé a jövő. — Középeurópa államai számára — foly­tatta Titulescu — két ut lehetséges. Vagy egyesülnek és akkor megnyílik a jólétnek és a gazdagodásnak az útja, vagy elszigetelődnek és nyomorba dön- , tik egymást. A közópeurópai államoknak kettős kötelessége, hogy gondoskodjanak saját magukról, de hagy­janak életlehetőséget szomszédaiknak, mert igy ismét saját maguknak használnak. Mi a gazdasági kérdések tekintetében baráti jobbot nyújtunk Magyarországnak, felismerjük a gaz­dasági érdekek kölcsönösségét, igazságos bá­násmódban részesítjük a kisebbségeket, a kö­zös érdekek szellemében kívánunk dolgozni, ebben a mai zűrzavaros, ellentétekkel teli. iz­gatott légkörben és hisszük, hnáy ipy a határok elvont fogalmakká válnak. Ebben az irányban dolgozva, Magyarország mindig számíthat Románia barátságára. ken kommentálják, hogy mi célja lehet ennek a nyilvános vacsorának? A vacsorának demon­strativ jellege van. A liberálisok ezzel a nyilvá­nos vacsorával akarják megcáfolni azokat a hireket, melyek szerint a Duea-féle liberális párt idősebb tagjai követelik a Bratianu György pártjával való kibékülést és követelik Dúcának a leváltását a párt éléről. A liberális párt tegnap értekezletet tartott Duca elnökletével. Foglalkoztak a genfi egyez­ménnyel is, amelynek feltételeit igen súlyosnak találják. A két uralkodó előtt közös kihallgatáson. Károly és Sándor királyok tegnap két órás együttes kihallgatáson fogadták Titulescu kül­ügyminisztert és Samsonovici hadügyminisz­tert. Sándor király Vaida miniszterelnököt a szerb Fehér Sas. Mirto közlekedésügyi minisz­tert a jugoszláv koronarend és Tilea sajtómi­nisztert a Szent Száva-rend nagykeresztjeivel tüntette ki. Károly király ma délután visszaérkezett Bukarestbe, hogy résztvegyen a Ferdinánd- rend lovagjainak ma esti bankettjén. A király vonata délután 2.40-kor érkezett be a bukaresti pályaudvarra. Az ünnepélyes recepció a Calea Victoriein levő királyi palotában lesz a Ferdi- nánd-rend lovagjai részére. msms* A külföldi szakértők személyi kérdése került napirendre A kormány Auboin kezében kívánja összpontosítani az ellenőrzést

Next

/
Oldalképek
Tartalom