Keleti Ujság, 1933. január (16. évfolyam, 1-24. szám)

1933-01-22 / 18. szám

e KumUßs&G XVI. ÉVF. 18. SZÁM. Zenei jubileumok 1933-ban Irta: Lakatos István opera megalapítója a Tosca, Bohemek, Madame Butterfly halhatatlan komponistája: Giacomo Puccini 75 évvel ezelőtt született és csak né­hány éve halott. A nagy mesternek évekig volt magántitkára a Németországban élő magyar komponista Lendvai Ervin, aki tavaly volt 50 éves. Az északi népek nagy zenei reformátora Eduard Grieg, kinek Peer Gynt-hoz Írott ze­néje az egész világon ismert (zongorakoncert­jét tavaly játszotta Kolozsvárt Zsembery El­vira). Dalai ma is népszerűek, zongoraszerze­ményei pedig minden közepes zongorista tan­anyagát képezik; vonósnégyese egyike a leg­többet játszottaknak. Grieg ez évben 90 éves lehetne. 40 évvel ezelőtt pusztult el kolerában az oroszok Beethoven je is: Péter Tschaikowszky- A magyar Volkmann Robert gordonkaversenye ma is egyike a legtöbbet játszottaknak, nagy triója és vonósnégyesei ma is műsoron vannak, mindenütt, ahol kabarazenélnek, ő is 25 éve ha­lott. Toivo Kuula 0 finnek korán eihslt nagy- tehetségű komponistája 50 éves lehetne. Lássuk az élők közül, kik jubilálnak? 70 éves ez évben 'az angolok nagyszerű vak zeneszerzője Frederick Delius, kinek szerzemé­nyeit ez évben különösen gyakran játsszák Angliában. Zenekari szerzeményei, zongora és hegedű versenyei, vonósnégyese jogosan nép­szerűek és játszottak a kulturvilág hangver­senytermeiben. Legnagyszerűbb munkája, azon­ban: Az Élet miséje. Kereskedő és gazdálkodó volt és csak későn került Lipcsébe, ahol zenei tanulmányait végezte. A Parasztbecsület-et a mi lanoi Scala ez évben játsza 1000-szer, szerzője, aki nemrég járt Kolozsvárt és dirigált a román operában, Pietro Mascagni 70 éves. Gabriel Pierné a franciák becsült zeneszerzője és diri­gense. Kis szerenádja közismert és zongora- (luintettje és hegedüszonátája sokat játszottak Franciaországban. Pierné ez évben ünnepli 70-ik születésnapját, Kinder-Kreuzzug cimü oratóriuma legfigyelemreméltóbb alkotása. Sig- fried Ochs a németek legjelentősebb kórusdiri­Mr. Leo Habsburg viszontagságos kalandok után polgári révbe jutott Az egykori főherceo, a későbbi kolbász-árus felvette örökségét visszament Amerikába és boldog családié étit él egy amerikai missel A zenevilágnak régen nem volt jubileumok­ban olyan gazdag esztendeje, mint az idei. Nin csen olyan hónapja az évnek, melyben ne ta­lálkoznánk zenei nagyságodnak vagy születési, vagy halálozási jubileumával. Természetes, hogy találkozunk középszerű nagyságokkal is, de viszont a jubilálok között nem ritkák az in- ternácionális viszonylatban is jelentős zeneszer­zők és előadók nevei sem. Ha az operett-muzsika szerzőivel kezdjük, — akkor Planquette nevénél kell megállanunk, aki 30 éve halott. Sokan vannak még, akik ismerik világhírű operettjének „A kormevülei haran- í7ofc“-nak melódiáit. Josef Beyer 80 éves lenne ma; 20 éve halott. „Puppenfee-“ cimü balettje valamikor világhírű volt. E balettnek 4 kezes zongora-kivonata nem hiányzott egyetlen pol­gári család zongorájáról sem. Fali Leó nevét is mindenki ismeri; a XX-ik század egyik leg­népszerűbb és legtöbbet játszott operett-kompo­nistája volt, — 60 éves lenne, ha néhány évvel ezelőtt hirtelen meg nem halt volna. 75 éve halott Adam a „Postillon“ és „Ha én király volnék“ örökké népszerű dallamainak kompo­nistája- Ki ne ismerné Toselli slágerszámba menő Szerenádját, melyet ma már minden ki­sebb cigányprímás játszik? Ez az olasz zene­szerző, aki egyetlen rövid szalondarabbal tette közismertté nevét, 50 éves lenne ez évben. Lati­nért Josef a bécsi valcer-király az udvari bá­lok komponistája, 90 éve halott. Néhány világhírű előadóművész, akik, mint zeneszerzők is népszerűek lettek, szintén jubilál­nak. Joan Manén, a pompás spanyol hegedűs, aki Kolozsvárt is járt a háború előtt, akit, mint hegedűművészt az egész kulturvilág ismer és aki, mint zeneszerző (operák, kamarazene, he- gedüverseny) is jelentős, ez évben ünnepli 50-ik születése napját. Sereik, a világ egyik leghíre­sebb hegedű-pedagógusa, akinek tanítványai közé tartozik Vasa Prihoda, valamint Kubelik4 Kocián, (utóbbiak játszottak városunkban). Sevcik hegedű-pedagógiai müveit az egész vi­lágon ismerik, a bécsi mesteriskolának volt ve­zetője évtizedeket át. Sevcik ez évben 80 éves. Sergej Rachmaninow a világhírű zongoramű­vész és zeneszerző (zongoraversenyek, szonáták, trió, szalondarabok) a slágerszámba menő és közisjnert: Prelüd komponistája, ez évben 60 éves. Félix von Weingartner, a nagyszerű di­rigens és komponista (dalok, vonósnégyesek, zenekari müvek) >éz évben 70 éves és most nő­sült újra (harmadszor), elvette egyik 23 éves tanítványát. 25 éve halott Pablo de Sarasate, a spanyol hegedűs, aki itt is játszott Kolozsváron, akinek páratlan előadómüvészetét internaciona- Jisan ünnepelték. Spanyol táncai ma is minden negtdüs repertoárjában megtalálhatók. Arnold Hősé a róla elnevezett Rose-Quartctt primá- riuta 70 éves és vonósnégyese 51 év óta hang- ' ersenyezik. Néhány éve itt is játszottak. Rosé Arnold különben Iaşiban született, a bécsi ope­rának volt hangversenymestere. Figyelemre méltó pedagógiai munkássága is. A nagy éne­kesek közül Caruso, ma 60 éves lenne. Hans Richter, a hires Wagner-dirigens és propagan­dist 90 éves lenne. Jelentős zeneszerző-jubileu­mok: laeob Beri az opera egyik megalapítója, 300 éve halott. Baraean a franciák nagy komponistája és a tudományos összhangzattan megalapítója 250 évvel ezelőtt született, mig a francia zenetörté­net egy másik reprezentánsa Couperin Francois, 200 éve halott. Gounodot a Faust opera halha­tatlan szerzőjét 40 éve, hogy eltemették. Flo- tow a Martha cimü opera szerzője meklenburgi ttolt és 50 évvel ezelőtt hagyta itt a világot; ugyancsak 50 éve halott Wagner Richard, a mult század második felének legjelentősebb ope­rakomponistája. Melyik zongorista ne ismerné Diabelli nevét? Miséi, operái és kan tatéi, vala­mikor világhírűek voltak, ma már, 75 évvel ha­lála után, csak zongora dolgait játszák kezdő pianisták- 25 évvel ezelőtt halt meg Rimszky- Korsakpw orosz zeneszerző, aki eredetileg ten­gerésztiszt volt. Scheherezade cimü balettjét ez évben mutatta be a román opera. Johannes Brahms a neoklasszikus német zeneszerzők leg­zseniálisabb reprezentánsa ez évben ülte volna 100-ik születésnapját. A német dalköltészet egyik büszkesége Hugo Wolf, 30 éve halok. I)n lain kívül csak a vonósnégyesre Írott olasz sze­renádot játsszák ma is. A Bajazzók cimü opera szerzője Leoncavallo 75 éves lehetne ez évben Az újabb német zeneszerzők legkiválóbb egyé­nisége, a nagy Bach szellemi hagyatékának folytatója a Max Reger 60 éves lehetne, ha hir­telen el nem-ragadja a halál. Az olasz verista, (Newyork, január 21.) A polgári olvasó előtt már nem újság, amikor uralkodóházak tagjai, főhercegek és hércegkisasszonyok olyan konfliktusokba keverednek, amelyek a múlt­ban velük kapcsolatban elképzelhetetlenek vol­tak. Messzaliánszok, polgári, sőt büntető bíró­ságok előtt lezajlott afférok ma már nem rit­kák az egy-két évtizeddel ezelőtt a nagyközön­ség számára hermetikusan, elzárt életű, közben azonban detronizált uralkodó családok tagjai között. A Habsburgok ezen a téren még sze­rencsésebbeknek mondhatók, tekintettel arra, hogy a család magyarországi birtokai megma­radtak s ott kis különbséggel majdnem ugyan­azt az életet élhetik, mint annakelőtte. Habsburg Lipót főherceg azonban a család­nak azok közé a tagjai közé tartozik, akik a' régi vagyon és tekintély romjaiból is keveset! kaptak. Édesapja Lipót Salvator főherceg, aj monarchia egykori egészségügyi főfelügyelője volt. Az ő birtokai Ausztriában voltak, az osztrá kok pedig nem jártak el olyan konciliánsan volt i uralkodócsaládjuk tagjaival, mint a magyarok.! Lipót főherceg éppen ezért aránylag kevés ösz- szeget kapott az összezsugorodott vagyonból s mivel Ausztriában nem valami fényes karrier várt rá, elhatározta, hqgy Amerikába megy sze­rencsét próbálni. Hollywood fénye elcsábította az egykori főherceget, arra gondolt, hogy ele­gáns megjelenése, a főhercegi rang még min­dig hatásos argumentumok az érvényesülés­nél és ha már az életben nem játszhat föher­cegi szerepet, legalább a filmen váltja aprópénzre a régi dicsőség maradványait. Amerikában azonban, minden lépését balszeren­cse kisérte. Ami kis pénze volt, azt az utolsó garasig elköltötte s végül, csakhogy megmene­küljön az éhezéstől, felcsapott uccai kolbász-árusnak New- Yorkban. Persze ez a sovány kenyér még átmenetileg sem nyújtott elfogadható megélhetést Lipót főher­cegnek, aki egyik botrányból a másikba sodró­dott s végül a Napoleou-nyaklánc eladásával kapcso­latban sikkasztás vádjával terhelve bör­tönbe került. A bíróság ugyan felmentette, de a rehabilitáció még nem jelentett megélhetést. Közben hirt ka­pott édesapja súlyos betegségéről; s részben a fiúi kegyelet, részben szorult anyagi helyzete kényszeritette arra, hogy hazatérjen. Ez is csak úgy vált lehetségessé, hogy az apja betegségé­ről szóló távirat alapján megszánta valaki és előlegezte a hajójegy árát. Bécsbe már csak a temetés után érkezett s utána felvette a még mindig igen tekintélyes örökséget. Európában azonban már nem találta, helyét, újra kiment Amerikába, de azzal az elhatáro­zással, hogy ezúttal vigyázni fog a pénzére. Első útja egy előkelő nevvyorki társasági lány­hoz, Mrs. Coburuhoz vezette, akihez azóta fűz­ték gyöngéd szálak, amióta a sikkasztási pörben védelmét irányította s akinek kiszabadulása után megígérte, hogyha helyzete megjavul, fe­leségül fogja venni. Lipót főherceg beváltotta adott szavát, a mult év nyarán házasságra is lepett az amerikai misszel. A fiatal pár azóta teljes visszavonultságban él egy kis ame­rikai városkában Marbleheaudban. Egyáltalában nem főhercegi udvartartással, ha­nem szerény polgári jólétben. Az amerikai la­pok szenzáció-hajhászás vádjával nemrég azt közölték róla, hogy állást keres, mindenáron banktisztviselő akar lenni. Ezt a hirt azonban maga a főherceg felesége cáfolta meg. Lipót is nj'ilatkozott és kijelentette, hogy soha többé nem szándékszik visszatérni Európába. gense, kinek változatait „Kommt ein Vogel ge­flogen” cimü népdalra a különböző komponisták stilusában, mindenütt a világon játsszák. Ezen zenekari mü ötletességén — ahogyan a nagy ze­neszerzők dallamait, kidolgozásmódját és hang- szerelését kopirozza — minden muzsikus mula­tott. S. Ochs ez évben tölti be 75-ik születésnap­ját. Paul Juon az orosz származású német kom­ponista a berlini Hochschule für Musik pro­fesszora, sok népszerű kamarazenemü szerzője, ez évben 70 éves. Végül pedig a mi Kodály Zoltánunk, a ma­muzsika büszkesége, egyike az élő zeneszerzők legnagyobbjainak. Psalmus Hungaricussa, 2-ik' vonósnégyese, Háry Jánossá, az egész világon ismeretes és játszottak. Székely fonóját ez év­ben mutatja be a milánói Scala. Népdal átira­taira, kórusaira büszke a magyar dalköltészet. Kodály ez évben tölti be 50-ik születésnapját. Bennünket, elsősorban a Kodály jubileuma érdekel, pedig nálunk egy-két kulturszomjas amatőr muzsikustól eltekintve, alig ismeri va­laki Kodály müveit. Még dalai legismertebbek erre. Ennek oka az, hogy müvei nemcsak elő- adásteehnikai szempontból nehezek, de erősen újszerűek és egyéniek is és első hallásra nem nevezhetők andalítóknak. Eljátszásuk olyan nagy munkát jelent, hogy arra művészeink nem szívesen vállalkoznak. Pedig nem szabad elhalasztani ezt a jubiláns alkalmat. Kodály zeneszerzői munkásságát a közönség meg kell ismerje. Kolozsváron is kellene jubileumi hang versenyt rendezni, bármilyen erőfeszítésekbe is kerüljön, én hiszem, hogy a közönség egy ilyen hangversenyt minden erejével támogatna, mert mindenki érzi, hogy hallania kell ennek a rend­kívüli magyar zseninek mondanivalóját. Milyen erőfeszítéseket fejtenek ki illetékes tényezők, a magyar dalárdák sarkalásával, buz­dításával. Dalosversenyek, kóruskoncertek, da­los szövetségek minden évben, még sincsen egyetlen dalárdánk Romániában, amely egyet­len Kodály kórust műsorába felvett volna. Ko­dály gyermekkórusai világhírűek. Vájjon van-e egyetlen közép és zeneiskolánk, ahol az ének­karok egyetlen kompozícióját megpróbálták volna? íme itt a jubileumi esztendő. A mester 50 éves, hallani akarjuk a müveit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom