Keleti Ujság, 1933. január (16. évfolyam, 1-24. szám)
1933-01-22 / 18. szám
XVI. ÉVF. 18. SZÁM. KUZTlUjSPCG 1 Felfedezték a legrégibb székely rovásírás emléket A székely-derzsi unitárius templom egy befalazott ablakában találta meg Balázs András esperes a nagyjelentőségű dokumentumot egy téglába karcolva — Tudósok vitája a megfejtés körűi (Székelyudvarhely, január 21.) Szomorúan jellemző a magunk szegényes erdélyi magyar állapotára, hogy esztendők telnek el és egyenesen szenzációsnak mondható kulturális eseményeinkről még csak tudomást sem szerzünk. 1930 őszén fedezte fel Szigetliy Béla ref. teológus a bögözi ref. templom egyik freskójának eddig legrégibbnek tartott rovásbetüs feliratát, amelyet akkor az Erdélyi Muzeum ismertetett is, de a köztudatba nem jutott el jóformán a hire se és csak kevesen, kivételesen tudnak róla. Arról pedig itt Erdélyben még kevesebben tudnak, hogy egy évvel előbb 192S tavaszán Balázs András, székely- derzsi unitárius esperes fedezte fel a tudományos szempontból szinte megbecsülhetetlen legrégibb székely rovásirásos emléket, amely fölött javában folyik a tudományos vita és amelynek eldőlte értékes és uj megállapitá- sokra adhat alkalmat. A befalazott ablak titka. Balázs András esperes 1929 év tavaszán javítási munkálatokat végeztetett az ősi, XIV-ik, vagy XV-ik század legelején épült templomkastélyon. A templom déli oldalán, a földtől 1.5 m. magasságban a felduzzadt vakolat leverése alkalmával egy kis ablak, vagy fülke körvonalai mutatkoztam Ennek nyomán bontatni kezdte a vakolatot és igy került elő egy kis befalazott ablak, amelyet teljesen ki is bontatott. A befalazásnál használt téglák közt találta meg a székely rovásirásos téglát, amelyről csak most derült ki, három év után, hogy legrégibb rovásbetüs emlékünk. E szóban forgó téglára a rovásbetüs feliratot nem bélyegzővel nyomták, mint a római téglák feliratát, nem is vésték, hanem a még lágy állapotban levő téglaagyagba éles eszközzel bekarcolták és azután égették ki. A szintén bemélyitett vonallal keretezett rovásbetüs felirat a következő:' lekezettel. Ebben az esetben a felirat ez volna: „Miklós zsidó pap “ Zsidó judaizáló, szombatos-pap értelemben. Ez a feltevés azonban megdől, mert Derzs sohasem volt szombatos és nem tartozott a szekta legfőbb apostolának Péchy Simonnak hetven birtokához, sem „téritő“ eredményei közé. Az eldöntetlen vita. A tulajdonképpeni vita azonban nem a „dezsi“, vagy „zsidó“ szó olvasás miatt folyik, mert ez utóbbi értelmezés nem állja meg a helyét az eddigi megállapitások szerint és majdnem teljesen biztosnak vehető a „dezsi“ értelmezés; hanem az ezután következő három jej fölött, ami kétségkívül három „p“ betűt jelent és magánhangzóval kiegészítve adná a „pap“ szót. A kiváló tudós, Jakubovich Emil szerint, — aki a leletet a Magyar Nyelvtudományi Társaság 1932 október 11-én tartott ülésén ismertette — a „pap“ olvasása helytálló, mert szerinte csak két egyforma Írásjegyről van szó, a harmadikat egy vonal keresztezi „X“; módjára és ők ezt a keretet bezáró vonalnak nézték. Annyit azonban megenged, hogy „nézhető egy harmadik p-jegy függőleges vonalának is, mert tagadhatatlan, hogy bátortalan nabb karcolással ugyan, de mellette is megvan a „p“-rovásjegy három párhuzamos baloldali vonalkája“. E véleménnyel szemben kétségtelen tény, hogy a téglán a leghatározottabban,félreismer - kötetlenül, energikus vonásokkal be van mélyítve a harmadik „p(i jegy is, tehát az olvasásnál nem két, hanem három „p“-irás jég gyei kell számolni. Ebben az esetben a megfejtés nem lehet „pap“. Ennél a pontnál kapcsolódik bele a „Magyar Nyelv“ egyik szerkesztőjének, a kitűnő filológusnak, Pais Dezsőnek véleménye, ki a három „p“ jegyet magánhangzókkal kiegészítve igy olvassa: „apa-pap“ Balázs András esperes első tekintetre meg- állapitotta, hogy székely rovásirásos emlék a talált tégla, de megfejtésére csak később kerülhetett sor. A megfejtést Jakubovich Emil magyar egyetemi tanár végezte Németh Gyulával és Asztalos Miklóssal és megállapították, hogy a lelet legvalószínűbb felirata a következő: Miklós de(r)zsi pap“ Megállapítást nyert, hogy jobbról balra haladva a három teljesen kiirt és két összevont rovásjegyböl álló első szó olvasása minden vitán felül: „M(i)klósu. Ennyi tehát biztos és erre nézve az összes megfejtők egyöntetűen megegyeznek. A többi rovásjegyek megfejtésére, illetve értelmezésére nézve eltérők a vélemények. Az ötödik jegy ugyanis egy egész szót rejt magában, amit Jakubovich tanár és társai „dezsi“-nek olvastak. Van olyan vélemény is amely az összevont rovásjegyből a „zsidó“ szót véli kiolvashatónak és összefüggésbe hozza a Székelyföldön ma is meglevő szombatos-íe Ez a furcsa hangzású szó apa-papot, illetve atya-papot jelent, ami az es-peresnek felel! meg, ami ugyan adatszerűén nem mutatható1 ki, de az apa-pap alakulat szintén megvolt valaha a magyarban. Ennek a véleményének kifejezést is ad a „Magyar Nyelv“ legutóbbi számában, amely közli a Jakubovich Emil előadását is. A titokzatos szó, amely vissza visz az Árpád-korba. Pais Dezső szerint az „apa-pap“-ot megelőző jegy a „Ders“ személy nevet foglalja magában és ebben az esetben a megfejtés ez volna ..Miklós (és) Dezs apa-pap“ Ha a Pais-féle megfejtés a helytálló, akkor a rovásirásos tégla XIII. századbeli, ár-, pádkori emlék volna és összhangba hozható IV. László király Zólyomban, 1274. augusztus '2-én kiadott adománylcvelével, amely szerint Kun László Ders esperesnek és Miklós mesternek, íitestvéreinck, hu híveinek az erdélyi Fehérvár Eurgyhaz nevű földjét ajándékozd. Szinte kínálkozik az a feltevés, hogy Ders esj peres lehetett Székely-Derzs község névadó megtelepitője „Miklós mester“ pedig a tőle nehány kilométerre fekvő Miklósfalváé. A rovásirásos tégla ebben az esetben a templom- alapítók nevét örökítette volna meg és az 1270-es évekből való volna. Orbán Balázs Székelyderzzsel kapcsolatban szintén hivatkozik erre az oklevélre, de az ő közlésében „Miklós dersi esperesről“ van szó. ami téves, mert mint láttuk nem dersi, hanem Ders esperesről beszél az okirat, de ha igy is áll a dolog, még mindig föltételezhető a faluval való esetleges névadó összefüggése, ami bizoriyitásra vár. A kétségtelenül érdekes filológiai magyarázatokat mellőzve, rámutatunk arra a válaszra is, amellyel Pais Dezső theoriájára felel Jakubovich professzor: „Székely-Derzs községnek ma is fennálló, a XIV. században, vagy legkésőbb 1419 előtt épült temploma előtt bizonyára egy régibb egyházának is kellett lennie, mert hiszen láttuk, hogy 1333—1336 közt Tamás nevű papja volt. A „Miklós (és) De(r)zs apa-pap“ olvasás- változatot elfogadva, azt kellene feltételeznünk, hogy eme régibb egyházat építették Miklós mester és Ders esperes, az 1274-ben megadományozott testvérek s az ő nevük ’• íme ennek emlékezetére a téglára róva. A téglára rótt betiijegyek ezt az olvasást is könnyen megengedik. De vájjon hihető-e az Orbán Balázstól merő tévedésből Székely-Derzs községre alkalmazott 1274. évi oklevélnek a derzsi templom falából kikerült tégla feliratával való véletlen találkozásai Hihető-e, hogy a XVI. század első felében (akkor restaurálták a templomot) XIII. századi téglát használtak legyen fel a templom restaurálásárai Mi e feltevéseket éppoly merészeknek tartjuk, mint az esperes szó jelentéséből kikövetkeztetett apa-pap kifejezést, melyre egyetlen adat sincs régi nyelvünkben“. Pais Dezső azonban az ellenvetések ellenére is fenntartja véleményét. A Jakubovich- féle olvasásnál viszont hiányzik a harmadik »P“'Deffy kiolvasása, ehelyett azt vitatja, hogy ez nem is Írásjegy, hanem csak záró vonal, ami pedig — mint jeleztük — határozott tévedés, mert kétségbe vonhatatlanul három „p“- irásjegy van a téglán. így a Jakubovich Emil és társai megfejtése semmiesetre se fogadható cl teljesnek. A probléma tehát még megoldatlan. Valószínűleg újabb kutatások eredményei kétséget kizáró fényt fognak .deríteni a székely-derzsi székely rovás Írásos emlék teljes és minden tekintetben elfogadható szöveg és időmeghatározására. Ha azonban a/, eddigi megfejtések alapján is, a legkedvezőtlenebbet fogadjuk is el, még csak nem is vitatható tény, hogy igy is az eddig ismert legrégibb székely rovás irás emléket sikerült Balázs András esperesnek felfedeznie, amely megérdemli, hogy az erdélyi magyarság legszélesebb rétege legalább tudomásul vegye e nagyjelentőségű és örvendetes kullureredményt. Nyirő József. Teljes nagy világtörténet 130 lei. A világ legmodernebb története: a WrO ls Nagy Világtörténet. 2400 lei volt, moO 80: oldal, 300' képpel, fűzve 130 lei, disskötés- ben 175 lei LEPAtíE-nül, Kolozsvár A Vidékre utánvéttel portómentesen. Kérjen jegyzéket. SÁNDOR legújabb verseskötete 60 lejért , kapható kTPMVPP a Minervánál