Keleti Ujság, 1933. január (16. évfolyam, 1-24. szám)

1933-01-18 / 14. szám

XVI ÉVE. 14 SZÁM. KeletiIIjsäg 3 Németországban uj általános választásokat kombinálnak (Berlin, január 17.) Hitler ma Weimar ban pártja szervezeteinek vezetőivel tartott közös megbeszélést a politikai helyzetről. A nemzeti szocialista vezér kedden Berlinbe utazik. Az estilapok szerint elkerülhetetlen lesz a birodal­mi gyűlés újabb feloszlatásának szükségessége, mert a birodalmi kormánynak nem fog sike­rülni elérni a törvényhozó testület összeülésé- nok újabb elhalasztását. Az uj választások dá­tumát február 19-re, vagy 26-ra kombinálják. Politikai köröket a belpolitikai helyzet új­ra élénken foglalkoztatja. A lapok jólértesült körökből származó információt közölnek, mely szerint a birodalmi kancellár el fog tekinteni az alkancellári állás megszervezésétől s igy Gregor Strasser belépését a birodalmi kor­mányba már ismét kevésbé valószínűnek tart­ják. (Berlin, január 17.) Újabb jelentések sze­rint Németországban február 19-én ismét ál­talános választások lesznek. Schleicher és Kaasch tanácskozásokat folytattak és megálla­podtak, hogy amennyiben a kormányzáshoz szükséges többséget Schleicher magának bizto­sítani nem tudja, úgy a parlamentet felosz­latja. Irredenta-e Ágoston János székely legény, aki a vád szerint boros fővel Horthyt éltette? (Kolozsvár, január 17.) Ismét divatba jöt­tek az irredenta perek. Az embernek nagyon vigyáznia kell, nehogy magyarországi állapo­tokról beszéljen, mert nyomban akad besúgó és a rendőrség vallatni kezdi. így történt ez Ágoston János esetében is. Szilveszter éjszakáján a Kolozsváron dolgozó székely legények és leányok mulatságot ren­deztek a Malom uccai Heller-féle korcsmában. Egyszer csak az egyik beborozott ifjú elkiál­totta magát: — Éljen Horthy Miklós! Még jóformán ki sem ejtette ezeket a szá­ján s máris rendőr és detektív jelent m?" a szinhelyen, akik kutatni kezdték, lm"’- vájjon ki volt az a vakmerő éljenző. Az egyik rendőr Ágoston Jánost szólította meg, megkérdezi tőle: — Te éltetted Horthyt? — En azb> oem. — Há4 dkor ki volt? — tonnán tudjam? A hatósági közegek ezzel továbbálltak és Ágoston dános nyugodt lelkiismerettel maradt az asztalnál, abban a biztos tudatban, hogy ő senkit sem éltetett. Immár két hét telt el azóta és még csak eszébe sem jutott, hogy a „Horthy- ügy“ miatt kellemetlensége lehet. Tegnapelőtt rendőr ment utána, bevitte a kveszturára, ahol letartóztatták és azzal vádol­ták, hogy Horthy éltetésével egyrészről irre­dentizmust, másfelől pedig államellenes cse­lekményt követett el. Ágoston János hiába tiltakozott, hiába akarta bizonyítani, hogy semmi köze az ügy­höz, mégis ott tartották és át akarják adni az ügyészségnek. őszintén szólva nem szivesen foglalkozunk az ilyen ügyekkel. Mi azt szeretnénk, hogy azok a hatósági közegek, akik az állami rend és biztonság felügyeletével vannak megbízva, ne keressenek felelőtlen elszólásban irredentiz­must. Tegyük fel, hogy Ágoston János egy li­ter bor elfogyasztása után tényleg Horthy Mik lóst éltette volna. Az a kérdés, hogy egy ilyen elszólás tényleg veszélyezteti az állam integri­tását és irredenta propagandának minősít­hető? Nem tudjuk elképzelni, hogy akadna olyan józpri. írordo!tnzá<?v> mmán ember, aki a feltett kérdésre igenlő választ adna. A LVITOl (Epegbizliatúbb ÓVSZER A marosvásárhelyi tábla megkezdte és mindjárt el is napolta az Jtvéd-pör feliebbvlteli tárgyalását A meggyilkolt Avéd 12 éves fiának beadványa Barabás ellen - **á! Dénes meg akarj'a nevezni az „Igazi gyilkos“-t (Marosvásárhely, január 17.) A marosvá­sárhelyi tábla ma délelőttre tűzte ki a gyergyó- alfalui Avéd-féle bünpör fellebbezési tárgyalá­sát. Mint ismeretes, a Csíkszeredái törvényszék dr. Barabás J ános ügyvédet, mint felbuj­tót 15 évre, a tetteseket, Pál Dénest 12 évre és Ambrus Lajost öt évre ítélte, dr. Avéd ügy­véd felrobbantása miatt. Fellebbezés folytán az ügy a marosvásárhelyi táblához került. Bara­bás ügyvédje dr. Nestor Justin, a másik két elitéltnek nincs ügyvédje és dr. Cormos Victor hivatalból látta el a védelmet. Az Avéd-család érdekeit Elemér Mátyás dr. képviseli a tár­gyaláson. Délelőtt 9 órakor a tábla tanácstermébe be­vonultak dr. Luca elnök, dr. Popescu és Ionescu szavazóbirák. Luca elnök a tárgyalás megkezdése előtt bejelentette, hogy tegnap gépírásos beadvány érkezett a táblához, mely a lehető legszigorúbb büntetés kiszabását kéri Barabásra, arra való tekintettel, hogy régebben olyan kijelentést tett, hogy „a marosvásárhelyi táblánál könnyen elintézi az ügyet“ Megállapítást nyert, hogy a beadványt Avéd László irta, a meg­gyilkolt Avéd ügyvédnek 12 éves fia, ki a Csíkszeredái gimnáziumban jár is­kolába. B u t e a n u ügyész kéri az elnököt, hogy a levelet adják át az ügyészségnek további lépé­sek megtétele céljából. A biróság pár perces tanácskozásra vonul vissza, azután kihirdetik, hogy a beadványt átadják az ügyészségnek. Buteanu újból szólásra emelkedik és kéri az elnököt, hogy az ügyet napolják el, mert Cormos ügyvéd még nem tudta áttanul­mányozni a dosszárt, mely 800 oldal terjedelmű. Cormos bejelentette azt is, hogy védence, Pál Dénes uj tanuk kihallgatását kéri, mert eddigi összes vallomásait vissza akarja vonni és megnevezi az igazi gyilkost, aki egy harmadik személy és időközben meghalt, A tárgyalást ezután február 14-re elnapolják. Pribicsevics, a jugoszláviai parasztdemokraía koalíció vezére köztársaságot követel és kéri a francia kamarát, hogy ne adjon több kölcsönt a jugoszláv diktatúrának (Bélgrád, január 17.) Nemrégiben ismertet­tük Kcrcsec volt miniszterelhök feltünéstkeltő okozatát, amelyben ő, a mérsékelt ellenzék zére is követeli, hogy Jugoszláviában az ed­digi centrailisztíkus rezsim helyett a jugoszlá­viai népek szabad föderációját építsék ki. Az ő megnyilatkozásai mutatják, hogy Jugoszláviá­ban az alkotmány megváltoztatásáért nem „fe­lelőtlen rebellis elemek“ dolgoznak csupán, ha­nem az ország legfelelősségteljesebb politikusai. Korosec után megszólalt most Pribicsevics Szvetozár, a jugoszláviai paraszt-demokrata ko­alíció vezére, szerb politikus, aki a francia kamara külügyi bizottsága tag­jai előtt Párisban előadást tartott Dél- szlávia helyzetéről és az ottani ellenzék követeléséről. Az előadás hatásos vádbeszéd volt a jelenlegi diktatúra ellen, egyben kérés a francia demok­ráciához, hogy segítsen Jugoszlávia elnyomott népein. Sándor király a diktatúra létesítésével megszegte a Délszláv-Unió létesülése után adott ünnepélyes Ígéretét. Sándor király akkor ki­jelentette. hogy mindig Ilii marad a nagy par­lamenti alkotmányos és demokratikus princí­piumokhoz, amelyek az általános választó-jogon alapulnak. Ha a király nem tette volna meg e kije­lentést, úgy a régi osztrák-magyar mo­narchiától elszakított népek nem léptek volna unióba a szerbekkel, mert annak idején a zágrábi szuverén nemzeti tanács az egyesülést ehhez a feltételhez kötötte. Pribicsevics szerint Jugoszlávia, csak mint demokratikus állam maradhat fenn. A jelenlegi jugoszláviai állapotkért Franciaország is fele­lős, hiszen a diktatúra alatt néhány nagy köl­csönt nyújtott Jugoszláviának és az önkény- uralmat ezáltal is erősítette. Pribicsevics Franciaország számára leg­fontosabb feladatnak jelölte meg, hogy a jelenlegi diktatúra-kormánynak ne ad­jon többet kölcsönt. A beszéd folyamán a külügyi bizottság tagjai ki is jelentették, hogy uj kölcsön adásáról szó sem lehet. Pribicsevics véleménye szerint Jugoszlávia számára csak két ut lehetséges: 1. a republiká­nus államforma: 2. az állam föderativ berendez­kedése. A centralizmus és a diktatúra jelentik a legnagyobb veszedelmet Jugoszlávia egysé­gére. A diktatúra rezsim je alatt a horvát és a macedón szeparativizmus mellett a Vaj­daságnak, Boszniának, Montenegrónak szeparatisztikus mozgalma is megerősö­dött, A diktatúra, amely Sándor király személyes müve, a monarchista eszmét véglegesen kiir­totta a nép leikéből. A diktatúra tulajdonképpen elfátyolozott nagyszerb politikát üz. Minden állami intéz­mény jóformán az ó-szerbek kezében van. A parlamentben hatvannyolc százalékát a mandá­tumoknak a szerbek vették el, a miniszteri hivatalokban száz százalék­ban ülnek a szerb hivatalnokok, a nemzeti bankban és az állami jelzálog-hitel­bankban nyolcvan százalékban. Ezzel szemben, ha az összes jugoszláviai macedónokat szerbek­nek is számítják, a szerbek ebben az esetben is a lakosságnak csak negyven százalékát teszik ki. Természetesen Pribicsevics köztársasági propagandáját nem nézik jó szemmel odahaza és ezécrt Pribicsevics nem is meri jugoszláv te­rületre tenni a lábát. A Pribicsevics francia szereplésével kapcsolatosan az a jellemző, hogy most már a francia kamara is az angol példát követi. mert amint ismeretes, egy sereg angol személyi­em közöttük Gilbert Murray, Wickham Steed -■> -zláv-barát Seton Watson (Scotus Viator) nyom"’'7 os hangon intéztek kiáltványt a jugo­szláviai c 'ura ellen, hangoztatva, hogy e diktatúra az " '^ai béke veszedelme. Jugo­szláviának belát ha1' időn belül számolnia kell angol-francia intervene1 óval és talán ebben az esetben, sikerül Jugoszlávia népeinek kívülről elérnie azt, ami belülről hossz” '-ok legális és illegális erőfeszítéseivel sem sikerűt. Magyar Színház 1 Szerdán este i 9 órakor: I 1 < írja BiaeSssagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom