Keleti Ujság, 1933. január (16. évfolyam, 1-24. szám)

1933-01-01 / 1. szám

12 fösgatylSaafe XVI. ÉVF. I. SZÁM. woz/ Kolozsvár mozi-frontján, mint tudjuk, nemrégiben Változás állott be, a volt Astra-mozgő vezetését Erdély tegyik legagilisabb moziszakembere, Schwartz Adoli vette át és ez év november végén ROYAL-mozgo r.o: alatt meg is nyitotta. Költséget nem kiméivé, telsz.; ,reite a hires WESTERN ELECTRIC csodabeszélögép- pel (3 és félmillió lej) és igy ez nagyszerű akusztikájú és modem elegánciáju terem párosulva a legkiválóbb márkájú géppel képesítve van, hogy Kolozsvár legelső mozijává nöjje ki magát. Az igazgatóságnak sikerült hires külföldi filmházakkal a tárgyalásokat befejezni s igy a legkiválóbb terem mellé a legjobb filmeket is lekötötte. A Royal-mozgó gyémántsorozata a csodás GITTA-filmmel megkezdte diadalmas útját. Hogy csak egy pár nevet említsünk ebből a repertoárból, december 31-tól vetitödik Willy Fritsch legjobb filmje: „Az asz- faltbetyár." Ezt a filmet mindenki szereti és méltó társa Lesz a lefutott Gítta-filmnek, további nevek Tau­ber Richard-film, Nagy Kató brilliáns filmje: „A leg­szebb kaland." Az első uj orosz film („Kék expressz") erdélyi bemutatója: Quo Vadis hangos film változata, Kálmán Imre operettje, a Marica grófnő, stb. Árkádia hercege a Corso-moziban. Meg tudjuk ér­teni, hogy a darabot külföldi nagy sikerei után, nálunk is teltházak mellett játsszák. Árkádia hercegét lemon­datja kormánya. A bohém fenség a Riviérára utazik s az élet tarkaságaiban keresi boldogságát. Nemsokára gyönyörű hölgyet sodor az élet útjába, (Lyane Haid) akit a herceg szivébe zár. A gyakori találkozások so­rán az üldözött megtudja, hogy a lány tehetséges szí­nésznő, akit kiutasítottak Árkádiából, mert egy Árká­dia hercegéről (Willy Forst) szóló slágerdalt énekelt. A vidám és snájdig herceg rokonai ellenzéseit semmibe véve, megesküszik imádottjával. A fordulatos és írap- pirozó szöveg mellé az ismert Stolz Róbert irt igazán fülbemászó partitúrát, mig a rendezés művészi kivitelei Karl Hart! tudását dicséri, (—er.) A Grand hotel. Érthető érdeklődés kisérte a Grand hotel bemutatóját, amely tegnap este zajlott le a Se- lect-mozgóban. A Grand hotel, mint regény is rendkí­vül nagy sikert ért el, mint színdarab is. Filmváltozata teljesen megőrzi a regény mozgalmasságát és pontosan követi a cselekményt. Mint produktum, parádés, a Metro Goldwyn legjobbjai játszanak benne. A női fő­szerepek között Greta Garbo a sztár, aki a szerelmes táncosnő szerepében pompásat produkált. Meg kell állapítani azonban, hogy Crawford, a másik nöszereplö úgyszólván egyenértékű alkotást nyújtott Greta Gar- SÍSi'. és az osszehasonlitást teljes mértékben kibírja báro szerepében mértéktartó alakítást nyújtott Barrymore, jó volt Stona is a szenvtelen orvos szere- pebeíi. A film felépítése izgalmas, élethü, úgy, hogy ez f viszonylagosan tartós siker lesz az erdélyi film­színházakban. Wagons- Uts- Cook utazási vállalat egy olcsó kirándulást rendez a Tátra legszebb pontjára, Tátra-Szépla&ra. Indulás CiujrdI: 1933. január 14.-én este 7-57. — Érkezés Tátrai Poliankara 15.-én délelőtt. Vifsxatadulás a Tátrából) 24.-én este, érkezés Clujra 25.-én délelőtt. Ára n. osztályon Lel 5700*— Ara III. ósztályon Lei 4900*— Fenti árakban benníoglaltatik: utazás oda és vissza kitűnő teljes ellátás 10 napon át, vizűm, fűtés, borravalók és egyéb dijak. Jelentkezési határidő legkésőbb január 5. A elujl irodánál s Cluj* Kolozsvár, Piafa Unirii S3. Teljese?) jóbarban le- ■ vő gyöngy jávor há­lóberendezés eladó. — Megtekinthető a délelőtti órákban: Str. Marzes- cu 15. Magyar nyelvű földműves-iskolákat! Egy év gazdasági tanulságai SJyilott gyönyörű naey TO Kaméliák, Azaleák 200, 250 lei, Ciklámennek 45—70 lei-ig, Krizantin 25, Olasz szegfű, szoba- íenyők 80 leitol, diszitetí kosarak, menyasszonyi csokrok. Halotti koszo­rúk szalaggal 250 leitől Grigorescu (Rákóczi ut) '13. Telefon 730. A napokban hosszas vitám volt az egyik közgazdasági tényezővel. A mult év pénzügyi eseményeit kritizálva, elkeseredve jelentette ki, hogy bizony az újévtől sem igen várhatjuk a gazdasági események kedvező fordulatát, hala­dunk tovább a lejtőn lefelé. Vájjon tényleg igy lenne? Mert ha az uj óv sem fog változást hozni, a nyomor frontján, úgy az emberiség világtragédiájának leszünk tanúi s egyben áldozatai. _ Meggyőződésem, hogy az évvégi mérleg mégis csak önmagában hordja jelentőségét, hi­szen ekkor tudjuk meg, hogy mindazt, amit 12 hónappal ezelőtt programunkba iktattunk, sike­rült-e meg valósi tani, vagy nem? így például Madgearu pénzügyminiszter ur könnyen meg­állapíthatja, hogy a mull év 10 hónapja alatt csak 14 milliárd lej folyt be a kincstár kasszá­jába, vagyis az állam járandóságainak mind­össze 50 százaléka. íme, inába emelik az adókat, mert úgysem tudunk többet fizetni. De hogy is várjunk jövedelem-gyarapodást, amikor 1927- ben még 64.084 darab szarvasmarhát, 277.323 disznót és 6.2 millió kilogram húst exportáltunk és ezzel szemben 1932, tiz hónapja alatt mind­össze 18.076 szarvasmarhát, 160.530 disznót és 1.7 millió kilogram húst értékesítettünk a kül­földi piacokon. Vagy továbbmenve, 1928—1930- ban 14 százalékkal csökkent a nemzeti jövedel­münk, ami nem kevesebb, mint 12 milliáird lejt tesz ki. Nem is szólva arról, hogy az 1928-as nyersanyagtermésünk 33 és az 1930-as évi 25 milliárd lej értéket képviselt. Folytassuk? Elmondhatjuk még például, hogy 1926-ban egy vagon nyerspetróleum 31.864 lejt ért, 1932-ben viszont csak 5.980-at. A zuha­nás pontosan 81 százalék. A devizakorlátozások számos vállalatot döntöttek sírba, újból gyara­podott a munkanélküliek száma. Csak néhány fontosabb kérdést domborítot­tunk ki. íme, ezért jó az újévi elmélkedés, gon­dolkozhatunk, töprenghetünk rajta. A jövőben ami tőlünk függ s ami rajtunk múlik, azzal ves­sünk számot. Szinte hallom a névtelen érdeklődött. És mit csináljon a magyarság? Kisebbségi nép va­gyunk s mint ilyen nem jöhetünk kormányra, tehát még a válság helyi vonatkozásainak a kiküszöbölése sem rajtunk múlik. Bár a kérdés­nek megoldása kiesik hatóterületünkből, azzal a tárgyilagos kritikával, amit a múltban is ki­fejtettünk, mégis csak hozzájárulhatunk az épi- tömunkához. Vannak azonban belső kérdéseink. Olyan problémák, amelyeknek a megoldása ha nem is függ közvetlenül tőlünk, de azért tovább kell folytatnunk a küzdelmet céljaink eléréséért. A magyarnyelvű földműves-iskolákról van szó. E sorok Lrója, mint az erdélyi magyar ifjú­ság falumozgalmának egyik szerény munkása, szociográfiái kutatásai alkalmával azt tapasz­talta, hogy bizony nagyon nélkülözik a falusi emberek a szakiskolát, ahol elsajátíthatnák a modern földművelés elemi ismereteit, mert ez a termelőág is állandó fejlődésnek, változások­nak van kitéve. Terményeinknek versenyképe­seknek kell lenniök. Kisebb rezsivel, jobb minő­séget. Ez legyen a jelszó. Algyógyot csak részben pótolhatja a kitűnő székelykeresztüri gazdasági iskola. Dr. Nagy Endre szakszerű vezetése mellett bármennyire is komoly munkát végez, azért a magyar föld­művesek számához viszonyítva egy iskola ko­rántsem elégíti ki az igényeket. Legalább négy­ötre lenne szükségünk, Erdély különböző pont­jain. Ez az, amit oly régen Tárunk Szabadalmazott gömb­antenna. Jobb, tisztább és szelektívebb vé­telt ad, mint bármely más an­tenna. Egy tetőre korlátlan szám­ban szerelhető, egymást nem zavarja. Mindenki pár perc alatt maga szerelheti, készen szállit- juk. Nem szakad le, nem érint- 3? kezik villanyvezetékkel. Bármily kis rúdon a tetőn kidugva kitü­nően működik. Minden állomást egyformán hoz. — Gyártja: Ö2lna Eiecírica. Sacusni, jud Bihor Ezt mindnyájan tudjuk — szólhatnak a kri­tikusok —, de az a kérdés, hogy miből tartsuk fenn az iskolákat, hiszen az erdélyi magyarság már nem képes újabb áldozatokat hozni. Nem is erre gondolunk. Állami fedezet volna _a ma­gvar gazdasági iskolák felállítására, amit jog­gal elvárhatunk. A magyar földműves éppen úgy vet,. boro­nái, csépel, adót fizet, katonáskodik, mint a többségi nemzet fiai. Már pedig, hogyha érté­kes alkotó elemei vagyunk az országnak, a gya­korlati éleiben is követelhetjük az egyenlő bá­násmódot. Elég volt a 14 éves mostohaságból. Vannak gazdaságok, amelyeket bérbe lehetne venni. S nem kellene olyan nagy befektetés ahhoz, hogy az említett célnak megfeleljen. 1933 első napján tüzzük napirendre a kér­dést és indítsunk kemény harcot a magyar­nyelvű földműves-iskolák felállításáért. Demeter Béla. —o— Gabonapiac. Brailában a buza 570—690 lej. Kuko­rica 150-200 lej. .Rozs 350-360 lej. Temesváron a búza 590—625 lej. Arpa 240 lej. Zab 225 lej. Kukorica 140 lej. Rozs 450—600 lej. Lucernamag 2600—8700 lej. Lóheremag 1700—1800 lej. Dolgozik a kontingentäläsi bizottság. A kontlngen­tálási bizottság tegnapi ülésén megerősítette a Keres­kedelmi Kamarák Uniójának választásait a bizottságba kiküldendö tagokat illetőleg. — A bizottság azután több importkérvényt intézett el. Hamis ezerlejesek kerültek forgalomba. A Banca Naţionala felhívja a figyelmet, hogy hamis ezerlejesek kerültek — még meg nem állapított mennyiségben for- galomba. A hamisítványok kellő elővigyázatossággal felismerhetők gyengébb papírminőségük, a festék­anyag és a nyomás eltérése következtében. APRÓHIRDETÉSEK üvege­Cíqyelem! Aranyozást, képkeretezést, ir zést olcsó napi árakon.Nagy választék ovai es k rek blondei keretekben. SomlyainálíStr.IuhuMamu alkalmazás jJJsfermeiidpSísem agilis képvise őket keres nugas jutalékkal. Ajánlatokat „Utazó" je­ligére a kiadóhivatal továbbit. ■■BBnmarannB K iadó egy vagy kél nagy bútorozott szoba, irodának is al­kalmas. Str. Iu iu 'víaniu 5, félem. 3. Ugyanott el­adók mindenféle bútor, nagy német könyvtár, kistermeire való férfi télikabát, antik Íróasz­tal, gyermekszék. seivárosban Xeno­po! 4 alatt külön előszobás, fürdőszobás bútorozott szoba k adó. O lcsó és jó garázst sürgősen keresünk két autónk számára. — Cim a kiadóhivatalban. E lsőrendű házi« koszi kihordásra is kapható. — Ebéd, va­csora már 850 lejtől. Ca'ea Moţilor 39. M egvételre keres­tetik üzemképes kisebbszerü nyomda. — Ajánlatok „Nyomda“ jeligére. B* H a jó és olcsó köny­vet akar a tudomány és irodai om bármely ágá­ból, úgy forduljon biza­lommal Keszey Albert könyvkereskedéséhez, Cluj Kolozsvár, Főtér 7. Asszonyok öröme és kincse. Megjelent & Dr. Szentpéteryné által irt „Az én Szalcacsköny vem“ című szákácamü- vészeti könyv IV-ik bő­vített kiadásban, 380 oldal terjedelemben; a mű 200 drb. igen szép szemléltető képpel van illusztrálva. Az utolsó évszázadban a legna­gyobb és legtökéletesebb szakáesmüvészeti könyv ez. Minden háziasszony örömmel veheti kezébe ezt a nagyszerű segítő társat, mert 1000 drb, könnyű stílusban megírt recepten közli a modern szakáesmiivészet termé­keinek leírását: Leve­sek, sültek, tészták, be­főttek stb. kés itését. Bővebben foglalkozik a polgári háztartások ét­rendjével és a befőzés művészetével stb. A sza­kácskönyv ára diszkötésr * I ben 150 Lei, fűzve 125 Lei. Kapható az ország összes könyvkereskedé- . seiben és Füssy József I kiadónál, Tordán. iv y ómat ott a lapkiadótulajdonos LAPKIADÓ R.-T. nyomdájában, Cluj-Kolozsvár Str. Baro» L. Pop (Brossai u.) & 'lelefon áOs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom