Keleti Ujság, 1933. január (16. évfolyam, 1-24. szám)

1933-01-03 / 2. szám

Képviselőház BUDAPEST V Cluf-Knlazsvrfr, 1933. ţanudr 3, * Ked<7 !Előfizetés belfö VXA/vßr» % S&tnţ WO, félévre 400, negyedévre 300, egy hóra 10 I» Egyes szám ára 3 lei. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP Szerkesztőségi és kiadóhivatalt telefon: 608. XVI. ÉVFOLYAM 2. SZÁM. Előfizetés Magyarországon i Egyévre 50 Pengő, félévre 35 Peng®, negyedévre 1&58B» Egyes szám ára 20 fiilés Jönnek a külföldi szakértők! Lugogeanii bízik a Népszövetség támogatá­sában — Minden valószínűség szerint kül­földi szakemberek fogiák ellenőrizni Románia pénzügyeit Manlu miniszterelnök intézett újévi üdvözlő beszédet a királyhoz (Bukarest, jármán1 2.) A politika uj • eszten­deje ezúttal esemény számba folyt le, semmiféle nagyobb beszéd nem hangzott el. A királyt most is felkeresték a kormány tagjai s a fogadtatá­son a kormány részéről Maniu beszélt és Károly király válaszolt a miniszterelnök szavaira. Ezek a beszédek azonban nem nőttek túl a szokásos újévi jókivánatok méretein. Az ünnepi hangulat csendjét egyedül csak a külföldről hazatért''XMí/o$ca|/m missziója iránti érdeklődés verte fel. Lugoşeanu tudvalevőleg külföldön, elsősorban Genfben igyekezett tájékozódást sze­rezni abban az irányban, hogy Románia pénz­ügyi szanálását illetőleg milyet!“ reményekkel fordulhat a Népszövetséghez? Lugoşeanu ma számolt be küldetéséről Maniu miniszterelnök­nek, délutánra pedig Szinajába rendelték audienciára. Lugoşeanu optimista nyilatkoza­tokat tett külföldi tájékozódásairól, ezekből a kijelelntésekből azonban még mindig nem lehet látni, hogy voltaképpen hogy is fog megtörténni — ha egyáltalában megtörténik — Románia pénzügyeinek rendbeszedése. Anínyi minden­esetre bizonyosnak látszik, hogy ismét Buka­restbe jönnek a külföldi szakértők, akik be­folyást fognak gyty urolni a román pélnzügyi élet egész területére. Más kérdés, hogy gyakor­latilag mit fog jelenteni ez a szanálási prog­ram és a külföldi szakértők beavatkozása? mány és jog iránti tiszteletének. A nép tudja ezt és ezért bizik sorsa javulásában. Ezután Maniu miniszterelnök Isten áldá­sát kérte az uralkodóra, az egész dinasztiára és az ország népére. Maniu beszéde után Miron Christea pát­riárka az egyház nevében köszöntötte fel a ki­rályt az illesztendő alkalmából. II. Károly király válaszában köszönetét mondott a jó kívánságokért. Hangsúlyozta az uralkodó, hogy osztja a miniszterelnök vélemé­nyét. Bizni kell a jövőben. A boldogabb év iránti bizalomra feljogosítanak a román nép erényei, szorgalma, nyugalma, megbizható- sága és komolysága. Az uralkodó kötelességé­nek érzi. hogy szeretettel vezesse utjain az or­szág néDét. A-diplomáciai testület nevében Dalai bíbo­ros. pápai nuncius fejezte ki az uralkodó előtt jókívánságait és egyben felköszöntötte az egesz román nemzetet is. Reményének adott kifeje­zést, hogy ebben az évben a szelíd keresztény­ség békéje lesz úrrá a népeken és a súlyos idők után nyugalmasabb esztendők következnek. Az uralkodó ezután hosszasan elbeszélge­tett a kormány tagjaival, a pátriárkával és a külföldi követekkel. jak az időközben esedékessé váló összes román értékpapírok szelvényeinek beváltására. Lugoşeanu ma délelőtt tanácskozott Maniu miniszterelnökkel cs Madgearuval, kiket infor­mált külföldi tárgyalásainak eredményéről. Ezen a héten minisztertanácsot tartanak, ame­lyen ismertetik Lugoşeanu tárgyalásait. A mi­nisztertanács fog dönteni, hogy a genfi pénz­ügyi bizottsággal a megegyezést Románia megkösse-e? Január kilencedikén a Népszövetség pénzügyi bizottsága Genfben ülést tart, amelyen véglegesen megoldják a Ro­mániával való pénzügyi egyiittmükö- • désre vonatkozó egyezmény kérdését. Ezt az egyezményt a román . parlament ratifi­kálja és aztán a népszövetségi tanács elé ter­jesztik jóváhagyás végett. A népszövetségi ta­nács ülése január 29-én lesz. Ha az egyezmény létrejön, — amire most komoly a remény — úgy a kormány a genfi egyezmény alapján fogja összeállítani az 1933. évi állami költség­vetést. A genfi tárgyalásokon főleg két vitás vont volt. És pedig, hogy a szakértők vólemélnyének kikérése kötelező legyen-e Romániára, vagy pe­dig ennek a véleménynek csak tanácsadó jellege volna? A román kormány nevébeln Lugoşeanu hangoztatta, hogy semmi esetre sem fogadhat el olyan for­mulát, amely a külföldi szakéi 'őket fel­hatalmazza, hogy az ország minden ügyébe beleavatkozzanak. Valószínű, hogy találni fognak majd egy közép- megoldást. A Népszövetség pénzügyi bizottsága, mely egy kisszámú testület, valószínűleg olyau megoldást fog javasoltat a Népszövetség taná­csának, mely Romániát kielégíti. Hogy kik lesznek a szakértők, akik itt fognak működni, azt e pillanatban még nem lehet tudni. A Népszövetség fogja ajánlani, de a román kor­mány nevezi ki őket. Még azt sem döntötték el, hogyan fogják hívni a szakértőket, műszaki ta- nácsosoklnak-e, vagy tecnikai szakértőknek? Itt való működésük három évre fog szólni, de delegációjuk meghosszabbítható öt évre. Vagy pedig öt évre nevezik ki őket, de megbízatásuk megrövidithető három évvel. A minisztertanácsi határozat után Lugo­şeanu miniszter január 6-án, vagy 7-én vissza­tér Gtyifbe, hogy a tárgyalásokat január 9-én folytassa és befejezze. Lugoşeanu a királynál. Lugoşeanu ma délután Maniuval és Mad­gearuval folytatott kihallgatása után Szinajába utazik, hogy a királynak is jelentést tegyen a külföldi tárgyalásairól. Camaraseşcu, vagy Stan Vidrighin. Az Epoca szerint a nemzeti-parasztpárt ke­belében nagy elégedetlenség uralkodik a CFR vasúti vezérigazgatói állásának Camaraşeşcu- val való betöltése miatt. Újból Stan Vidrighin nevét emlegetik erre az állásra. Valószínű, hogy Maniu ma este dönt véglegesen az ügyben. Averescu ismét válaszol Madgearunak. Madgearu pénzügyminiszternek a 200 mil­lió olasz lirás kölcsönnel kapcsolatosan az új­ságíróknak tett nyilatkozatára Averescu mar­sall újólag válaszol lapjában, az Indreptarea- ban: — Madgearu tegnapig azt állította — írja Averescu, — hogy összefüggés volt az oladz kölcsön és Ruspoli herceg ügye között. Most elejtette Madgearu ezt az állítását, ellenben hangoztatja, hogy a kölcsön anyagmegrendeléa- sel volt kapcsolatos. — Kategorikusan kijelentem — mondja Averescu —, hogv semmi kapcsolat nem volt a kölcsön és az anyagrendelés között. Ezt iga­zolja, hogy a kétszázmilliós kölcsön ellenérté­két, egymilliárd 800 millió lejt, a Banca Naţio­nala teljes összegben megkapta. A marsall szerint Madgearu miniszter az olasz kölcsön ügyét ügyetlenül akarta politi­kailag saiát javára kihasználni. Maniu újévi beszéde és az uralkodó válasza (Bukarest, január 2.) Újév napján díszes külsőségek között, előre megállapított program szerint folytak le a hivatalos üdvözlések. Ká­roly királyt a kormány tagjai élén eléje já­ruló Maniu miniszterelnök üdvözölte. — A kormány és Románia népe nevében nyújtom át Felségednek a nemzet jókívánsá­gait az újév alkalmából — mondotta Maniu. Nem akarok a múlttal foglalkozni, nem aka­rom felsorolni azokat a nehézségeket és gazda­sági bajokat, amelyek Felségednek annyi gon­dot okoztak az elmúlt év folyamán. Csak arra akarok rámutatni, hogy ha Felséged bölcs ve­zetése mellett szembenézünk a nehézségekkel, akkor az újévben megtaláljuk azt az utat, amely a dinasztiának és az ország népének a boldogulásához vezet. Bízom abban, hogy Fel­séged védelme alatt, Románia sérthetetlen ha­tárai között békés munkát folytathatunk az uj esztendőben és semmi sem zavarja meg a bé­két és biztonságot, amelyet a román nemzet nehéz küzdelmeivel kiérdemelt. Beszéde további során megemlítette Ma­niu, hogy ez az ország, amelynek élén a szor­galmas, élénk, kitartó uralkodó áll, bizalom­mal nézhet a jövő elébe. Az ország fiatal ural­kodója a múltban is tanujelét adta az alkot­Mif hozott Lu^oşeauu a tarsolyában ? Lugoşeanu ipar- és kereskedelemügyi mi­niszter a külföldi hitelezőkkel és a Népszövet­ség pénzügyi bizottsága tagjaival lefolytatott tárgyalásai után december 31-én este érkezett vissza Bukarestbe. A pályaudvaron várakozó uiságiróknak mindössze annyit mondott, hogy Romániának külföldön megoldandó pénzügyi kérdései kedvezően 'haladnak előre és optimiz­mussal néz a tárgyalások folytatása elé. Lugo­şeanu hosszasan tárgyalt Franciaország keres­kedelmi miniszterével is, miután azt szeretné, hogy Románia és Franciaország között az új­évtől kezdve még intenzivebb legyen a keres­kedelmi kapcsolat. Lugoşeanu tárgyalásai eredményéről ielentést tesz Maniu miniszterel­nöknek. Párisi tárgyalásai azzal a konkrét eredménnyel jártak, hogy a román járadék- panirok francia tulajdonosai az 1933-as év első három hónapjára transfer moratóriumot ad-

Next

/
Oldalképek
Tartalom