Keleti Ujság, 1932. december (15. évfolyam, 277-301. szám)

1932-12-13 / 286. szám

e­KElSTlUjsm XV. ÉVF. 286. SZÁM. TTÍindenki egy csomag levélpapírt kap!! Ha gyermekjátókot és papírárut (jEÍ| ^ ^ ESernatnAl 1591 VÁSÁROL töltőtől lejtől i! i i Clu(f Piaţa Unirii CFSférí 23, Valódi arany A békebeli Kolozsvár gavallérja, Ady Endréné nagybátyja nyáron a Svábhegy bokraiban, télen a tabáni temető kriptájában lakik (Budapest, december 12.) Brdekes, Erdélyből ki­indult karrier feneklett meg — egy tabáni kriptában. Korántsem, mint halott került csendes temetőbe, ha­nem más laká3 hijján egy régi sírboltban ütötte fel szállását Török Károly festőművész, Ady Endre felesé­gének, Boncza Bertusnak a nagybátyja. Kolozsváron. Török Károly a mult század kilencevenes éveiben Kolozsváron telepedett meg. Jómódú, mondhatni gaz­dag ember, aki csak kedvtelésből nyúlt a festőecsethez. Csúcsán volt neki is birtoka, amelynek szép jövedelme volt. Gauguin barátja. Mikor fogyni kezdett a birtok, barátai figyelmez­tették, hogy ez mégsem mehet tovább, vigyázzon. Tö­rök Károly ebben az évben ébredt arra, hogy' végét kell szakítani a dőzsölésnek, hiszen ő tulajdonképpen a művészet alázatos szerzetes szolgája. Egy szép na­pon eltűnt a baráti körből. Sokáig nem tudtak róla semmit, végre hosszu- hosszu hónapok után valami rettentő messziről levele­zőlap érkezett a kolozsvári barátaihoz. A levelezőlapot csúcsai Török Károly irta Tahiti szigetéről. A levelezőlapon ez állott: Idezarándokoltam Gauguinhez, a világ legnagyobb festőjéhez, Tahiti szi­getére... Gauguin barátjának fogadta Török Károlyt, aki rokonlélek volt. Aztán egyszerre Pesten termett, kiállította a ké­peit ós mindenki felfigyelt rá. 1912 volt é3 a csúcsai gróf megnyerte a Ferenc József-dijat. Ady Endre kenyerespajtása. Török Károlyt ezután főleg Ady Endre társaságá- pan látták. Ady felesége, Boncza Bertuska révén atya- íiságba is kerültek. 1914-ben felvette Török Károly a szekrényben őr­zött hadnagyi gúnyát és elment a háborúba. Török Károly megkapta a kisezüstöt, nagyezüstöt, vaskeresztet, Iledjidie-rendet, a Signum Laudist há­romszor, a Vaskorona-rendet. így harcolt Ady Endre kenyerespajtása. 1917 elején, mikor a költő Csúcsán volt, szabad­ságra ö is hazament a csúcsai kastélyba... Hideg éjszaka volt, mikor elhozták a kastélyba a friss pesti újságot a bolgár fegyverletétel nagy és or­szágos szenzációjával. Ady felkeltette a festőt és didergő ajkaival, le­mondó mozdulattal ismételgette. — Most már vége mindennek. Megettek bennünket. Fel kell hagyni minden reménnyel! Az éjszaka Ady Endre lázas próféciáit hallgatta a festő egy eljövendő szomorú és fekete világról. Kitört a forradalom, Ady meghalt, az ö birtokait elvették és feltűnik a csendes budai uccákon Török Károly, a Tabán régi és örök szerelmese. Vendéglő a „Pista bácsihoz.“ Buda, 1932. Kopp, kopp, kopp, kopp... Valami szürke, hideg őszi esöfátyol permetez alá. a Járda már egy fekete tükör, amelyen csendesen, né­mán, hangtalan fürdenek a sápadt, sárga gázlámpák lebukó fényei. A Hadnagy uccán végtelen-végig csend. A Fehér Szarvas-tér felől lassan, vigyázva jön egy taxi. Es a taxi megáll a „Pista bácsihoz" címzett vendéglő előtt. Ebbe a „kávéházba“ járnak a Tabánimádók: Damkó József, Szamosi-Soós Vilmos, Istók János szobrászok és egy csomó művész. A kormos, füstös falakon nagyértékü karcok, raj­zok, képek, amik spriccerekért kerültek a korcsmáros birtokába. Olyan régT világból ideragasztott hely ez, mintha az idő rohanó kereke megkímélte volna minden pusz­tulástól. Karcos ürmös mellett kvaterkáznak az urak, rádió nincs, de pipaszó járja. Németh ur, a korcsmáros kíváncsian jön elém. — Kit tetszik keresni? ... — Török Károlyt!... — A festőt? — Pontosan. — En nem is tudom, hol marad, már régen itt kel­lene lenni... Biztosan a forgalmat akasztja valahol... — Hogy érti ezt?. — Hát úgy, hogy Török ur az uccán megy és meg tetszik neki egy ház itt valahol, akkor megáll és addig meg nem mozdul, amig nincs készen az „akkarellel“. — Mit tud a Török úrról? — Sokat. — Milyen ember... — A leggavallérosabb ember az egész Tabánban... Most jön a fogas kérdés: — Hol lakik a Török ur... — O... egy kicsit furcsa ember e tekintetben. Hogy agy mondjam/ nincsen állandó lalrfcsa... nyáron a Sváb­hegy bokraiban lakik... — Es télenL.... — Télen? Itt van ez a régi temető... Behúzódik n Frocopius-kriptába és ott lakik, mert nem igen telik másik lakásra. Tetszik tudni, egy krajcárt se fogadna el senkitől. A lakás. Nézzük meg hát a „lakást“. A csendesen szemerkélő esőben alszik az egész te­mető. Korhadt régi sírok, földön fekvő szürke fejfák. A temető közepén Virág Benedek sirja, a legrendesebb sir. A hanton nagyon régen száradt csokor utolsó ma­radványai, kiálló drótok és esömosott, fakó, nemzeti szinü szalag... Pár lépés és itt vagyok a „lakás“-nál. Olyan, mint egy pincelejárat. A FROCOPIUS-CSALAD. Ezt a feliratot mossa az eső, hó, vagy kétszáz esz­tendeje. A kriptában a befalazott koporsók tetején egy pár tabáni kép. Egy nagy csomag kép a sarokban. Mind Tabán. Kulturhistóriai emlék. Egyetlen pokróo az egész berendezés. Itt lakik tehát az a festő, aki ur volt, de művész is s aki 1912-ben megnyerte a Fereno József-dijat. De ez nem fontos. Az sem, hogy a művész az elmúlt héten kitűnő üzletet csinált. 12 aquarelijét 40 (negyven) pengőért vásárolta meg a főváros. Tizenkét kép negyven pengő és a művész még élő korában egy kriptában lakik... Az utolsó mohikán. Nyolc óra tájt robban be a Pista bácsi kocsmájába a fe3tö. Beretválatlan, de minden lompossága és rendet­lensége ellenére látszik, hogy ur. Bőrkabát van rajta, a hóna alatt mappa. A bőrkabát piszkos (ide szokta törölni a pemzlijét), de a szeme lobogó fűtéssel ég. Hallani se akar intcrvjuról. — Azt megírhatja, hogy Ady Endre jóbarátja voltam és az egyedüli vagyok, aki Ady barátságából nem csináltam üzletet. Gyűlö­löm ezt az egymást szipolyozó társadalmat. En — mondja lassan — ur vagyok... és én vagyok a legfüg- getlenebb ember egész Budapesten... . Rágyújt a pipájára. Száll a füst, de egy hangot sem mond többé. A szeme csillogása a mennyezetre réved. Talán Tahitira gondol, az aranyos, banánviritő ta­vaszokra, a maláj! nőkre, vagy a Fidzsi-szigetek kő- ralijaira. Talán arra, hogy egy kicsit másképpen érezte magát a békebeli Kolozsváron... Gyilkosság árán akart megszabadulni a leépítéstől Halálos vasviíia-párbaj a Kétvizközben 4z utcai járókelők fogták le a gyilkost (Kolozsvár, december 12.) Vasárnap az esti órákban futótűzként .járta bo a hir Kolozsvár lcétvizközi városrészét, hogy a Nagyszamos ucca lü. szám alatt gyilkosság történt. Pillana­tok alatt óriási csődület támadt és nyomban megjelentek a rendőrök is. A telek hátsó részé­ben, az istállóban egy halott férfi feküdt. Az udvar egyik sarkában pedig négy markos le­gény, egy 30 év körüli embert kötözött. — Mi történik itt? — kérdezték a rendőrök, mire a házbeliek elmondották a véres esemény lefolyását. « A ház Singer Mór tulajdona. Két alkalma­zottja voit, Todoran Icán éslepure loan. Mind­ketten az istállóban teljesítettek szolgálatot. A két ember között gyakran voltak nézeteltérések. Néhány héttel ezelőtt meghallották, hogy gaz­dájuk a súlyos pénzügyi viszonyok miatt egyi­küket el szeretné bocsátani. Éppen erre való te­kintettel megindult a kenyérharc és valósággal versenyeztek egymással, hogy ki nyújtja a leg­rövidebb időn belül a nagyobb teljesítményt. Vasárnap nem is vették igénybe délutáni kimenőjüket, hanem bennmaradtak az istálló­ban és hat órakor munkához láttak. Megragad­ták a vasvillát és hordták a szalmát. Egyszer csak megszólal Todoran: — Úgy is téged bocsátanak el. Ebből a megjegyzésből komoly szóváltás támadt. Iepure riposztozott: — Én többet dolgozom nálad. Szó szót követett, majd Iepure hatalmas ütést mért társának hátára. Todoran visszavá­gott. Ezután mintha semmi sem történt volna. Iepure hátat fordítva tovább hordta a szalmát.! Alig telt el néhány perc, amikor Todoran megragadva a vasvillát hátulról megtámadta Iepurét és olyan súlyos csapást mért a fejére, hogy ellenfele ájultan terült el a földön. Todo­ran a mozdulatlan embert addig ütle­gelte, mig kiszenvedett. Mindez nagy lármával történt. A bázbeliek berohantak az istállóba és segítségért kezdtek kiabálni. Nagy csődület támadt és az emberek lefogták a gyilkost. Iepure felsőlónai születésű ember. Feleségén kivül három gyermek gyászolja. A nagy falusi nyomor miatt volt kénytelen bejönni a városba. Családja azonban Felsőlónán maradt. A rendőrség még vasárnap este táviratozott Lónára, ahonnan még az éjszaka folyamán út­nak indult az áldozat felesége. A szerencsétlen asszony a központi rendőrség kapujában érte­sült a lesújtó eseményről. Pár percig szótlanul állt, aztán ájultan esett össze. Testvéribátyja he­lyezte kocsiba. A gyilkost bevitték a központi rendőrségre, ahol Drăghiciu bűnügyi osztályfőnök hallgatta ki. A gyilkos igy adta elő a történteket: — Egész délután civakodott velem. Több­ször figyelmeztettem, hogy hagyjon békében. Hat óra tájban a villa nyelével támadt rám. Ezért természetesen elégtételt szereztem ma­gamnak s folytattuk a munkát, de tovább fe­nyegetett. Ez aztán kihozott a sodromból, meg­ragadtam a vasvillát, el akartam verni, de ko­rántsem volt szándékomban megölni. A kihallgatás után Todoránt bilincsbeverve az. ügyészségi fogházba szállították. Kolozsvári mozg^ó színházak sníiseras €omo Előadások 3, 5, 7 és 9-kor DACIA (Színkör) Előadások 3, 5 és 7-kor IDISOft Előadások 3, 6 és 9-kor ROYAL Előadásdk 3, 5, 7 és 9-kor ■0 ■S3 8J & Lányok as Intései­ben. — Thiele Herta, Wieck Dorothea, Schwanecke Ellen, Ehser E'se. Rendezte Carl Fröhlich. Kedden 3, 5, 7- kor: Tramaüantlf Egy óce­áni utazás különös ka­landjai. A főszerepek­ben : Edmund Lowe, Lois Moran, Greta Nissen és Myrna Loy. 1. Nyugati vándorok, Theo Sha\ Ulrich Haupt, Marion Lessing. il. Ott tul a rácson. Stan é3 Bran. (Pinty és Ponty.) Bemutató! Schubert: Tavas?) felhők a* égen ... Grethl Thei­mer, Lucie Englisch, Siegfried Arno, Kar Jöken (a bécsi Opera tagja) Odeo" Sima. Leg­újabb Rádió News film­híradó. (Western Elec­tric csoda beszélőgép.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom