Keleti Ujság, 1932. december (15. évfolyam, 277-301. szám)

1932-12-13 / 286. szám

XV. ÉVF. 286. SZÁM. KzletiUjsxg A Magyar Párt megszavazza a moratóriumot, de az egyenlőtlen elbánás fele­lősségét a kormányra hárítja Gyárfás Elemér beszéde a városi ingatlan­árverések felfüggesztéséről — Kell hogy íöjjenek újabb törvényjavaslatok az igaz­ságtalanságok helyrehozására (Busarest, december 12.) A szenátusban a városi végrehajtásokról és kényszereladások felfüggesztéséről szóló törvényjavaslathoz Gyárfás Elemér szenátor felszólalt és a Magyar Part nevében bejelentette a javaslat megszava­zását, de í'i"velmeztefcte a kormányt azokra az igazságtalanságokra, amelyeknek alapjait ezek­ben a törvényekben lerakják. Az egyenlő elbá­nás elvét hangsúlyozta ki a beszédében. Gyárfás Elemér mindenek előtt emlékezte­tett arra, hogy két hónappal ezelőtt azzal fe­jezte be a konverziós vitában elmondott beszé­dét: — Nem fog eltelni hat hónap és alkalmam lesz bebizonyítani erről a szószékről a konver­ziós törvénynek nagy tévedéseit, — Csak két hónap és egy nap telt el azóta s már itt van az újabb törvényjavaslat, hogy helyreigazítsa az akkori konverziónak egyik legnagyobb hibáját: a polgárokkal szembeni egyenlőtlen el­bánást. Kimutatta akkori beszédében, hogy nem lehet megtagadni az adósok egyik kategóriájától sem azokat az előnyöket, amikben egyes kategóriá­kat részesítenek. Most négyhónapos morató­rium engedélyezéséről van szó az adósok akkor kitagadott egyik kategóriájának számára. Em­lékeztet az akkori figyelmeztetésére, hogy nem lehet az adósok egyik kategóriáját 50 százalé­kos adósság-csökkentéssel segíteni úgy, hogy másoktól a hasonló kedvez­ményt megvonják. Kimutatta akkor, hogy nem ismerjük a helyze­tet, nem tudjuk milyen összeg konverziójáról van szó és az akkori pénzügyminiszter azt fe­lelte: az adatok összegyűjtése folyamatban van, azóta hónapok teltek el s időközben sem mutatta ki senki a nyilvánosság számára, hogy mekkora összegről szóló a jogszerinti konverzió. Ma sem ismerjük azt az összeget amire a városi konver­zió készül. Popovici miniszter közbeszól: Ma fejezzük be az erre vonatkozó munkálatokat. Gyárfás Elemér megjegyzi, hogy érthető kíváncsiság várja a munkálatok eredményét. Legfontosabb kifogása volt a konverziós tör­vény ellen az, hogy egyenlőtlenül bánik el a hitelezőkkel. Sajnos, a jelen törvényjavaslat is fenntartja ezt az egyenlőtlen elbánást. A hitelezők egyrészét kivonja a moratórium hatálya alól. Kivonja az államnak, a közintézményeknek és a külföldi hitelezőknek a követeléseit. Elismeri, hogy magasabb érdekekből szükséges az állami, megyei, községi követeléseknek és legfőképpen az adóknak a végrehajtása, de legalább annyi engedményt feltétlenül meg kellett volna tenni, hogy a magánosok az állammal szembeni köve­teléseiket, mint amilyenek a hátralékos fizeté­sek, nyugdijjak s más állami tartozások kom­penzálhassák. Legalább annyit, hogy mora­tóriumot kaphassanak azok, akik tartoznak ugyan az államnak, de egyúttal hitelezők is az állammal szemben. Nagy igazságtalanság ugyanis, hogy az állam apró összegekért elárvezeteti iparosoknak a munkaesz­közeit s más polgároknak a bútorait akkor, amikor az államnak tartozása van velük szemben. Amikor a konverziós törvény hatálya alól vonták a külföldi hitelezőket, jogosulatlan nyöket nyújtottak a számukra a belföldi hitele zőkkel szemben. Ebben a törvényjavaslatban is ez történik, holott 4—5 hónapos moratóriumról lévén szó, ezt nyugodtan meg lehetett volna tenni a külföldi hitelezőkkel szemben is. Ezt követeli az igazság. Hogy az adósok mora­tóriuma mellett is biztosítsuk a pénzforgalmat, azt kellett volna tervbe venni, hogy az adósok fizessenek valamilyen kamatot, akár milyen keveset, csakhogy fizessenek valamit. — Abban a reményben, hogy a kormány ki­elő­közelebbről újabb törvényjavaslattal fog jönni az adósok és hitelezők közti viszony rendezésé­nek érdekében, még pedig az elkerülhetetlen egységes elbánás alapelvén, szakitva azzal a rendszerrel, amely csak egyes kategóriáknak nyújt előnyöket, másoknak nem s abban a meg­győződésben, hogy ez a törvényjavaslat a pol­gárságnak egy igen jelentős kategóriájának nyujt segítséget, a Magyar Párt nevében be­jelenti, hogy a törvényjavaslatot megszavazzák. Kijelenti azonban, úgy a Magyar Párt, mint a maga nevében, hogy a kormányra hárítanak minden felelős­séget, ami a javaslatban levő egyenlőt­len elbánás káros következményeiből származik. Gyárfás Elemérnek a beszédét mondhatni általános helyeslés fogadta a szenátorok részé­ről s folyosón is hosszas megbeszélésre adott okot. A kolozsvári tandijak A kamara szombat délutáni ülésén Ionian szólalt fel s kijelentette, hogy nem lát olyan politikai, jogi vagy erkölcsi okokat, amelyek miatt mandátumáról neki és híveinek le kellene mondaniok. Az ő megyéjében abszolút többsé­get kapott a listájuk, tehát nem haszonélvezője a prémiumoknak. Ha a többség mégis meg­fosztaná mandátumától, nyugodtan megy vá­lasztói közé, de ebben az esetben az egész kormánypárt­nak le kellene mondania, mert ha leszámítják a szavazatok végösszegé­ből az ő megyéjének a szavazatait, akkor nin­csen meg a kormánypártnak a 40 százaléka és nem illeti meg a prémium. Radovici képviselő arról beszélt, hogy Foga- rasmegyében még mindig vannak kisajátítás alá eső földek. Beszéde alatt éles összetűzése keletkezett Lázár Ilié kvesztorral s az incidenst az elnök simította el. . Popov Adonisz Lupu-párti képviselő a ko­lozsvári egyetem magas tandijait tette szóvá. Megnevezett három egyetemi tanárt, akik évenként és egyenként 530 ezer lej óra­dijat szednek be s könyveik megvásárlását is kötelezővé teszik. Kérdezi, hogy mi van a jogászok sztrájkjával! Gusti miniszter válaszképpen elmondja, hogy felkeresték őt a kolozsvári professzorok megbízottai s közbenjárására a sztrájk meg­szűnt. Hí ui®l$® pillanatban vonszolta el a vasúti Or a sínekről az Öngyilkost (Dós, december 12.) Megható öngyilkossági kísérlet történt ma délelőtt a cementgyár köze­iében a motorvonat sinein. Herskó Sándor fia­iul. 27 éves kolozsvári ie.stősegéd nem bírván to­vább a tél nyomorúságát, mely egyre cíviseibe- te’Jenebbül nehezült rá és családjára, ma dél­előtt 10 órakor kiment a gyár közelébe es ott rá­feküdt a sínekre. Tiz óra tíz perckor mar fel iónt a vonat. Az őr észrevette az önaf/iücotttácí kísér­letet, az utolsó pillanatban odarohxnl és elvonszolta a biztos halál elöl as é'-elunt fiatalembert. Herskót bekísérték a íendőrségr’ ahol el­mondta öngyilkossági kísérletének okait, Ko­lozsvárról nemrég ment ki Lésre, fiatal felesé­gével. akivel egv féléve lakik együtt, hogy va­lami munkát keressen, mert megelőzőleg Ko­lozsváron már hosszabb ideig munkanélkül volt. Azonban Désen sem volt kedvezőbb a helyzet, nem kapott semmi munkát és a legnagyobb nyomorúságban éltek. Végre ezen a héten már betelt a pohár, amikor az utolsó lejét is kiadta. Ivét napid mód bírta az éhséaet, mig ma dél­előtt már jobbnak találta inkább megválni az élettől, mint tovább nyomorogni. A fiatal festő tragédiája nagy részvétet kel­tett a rendőrségen beidézett felek körében, akik megindulva a fiatal házasok kétségboeitö nyo­morán, adakozni kezdtek, hogy bár pillanatok­ra segítsenek rajtuk. Mintegy 200 lej gyűlt ösz- sze, amit átadtak Herskónak. majd egy rendőr kíséretében hazavitték lakására. Unamunó súlyos Ítélete uj Spanyolországról az Ahol nincs közvélemény és rendőri inkvizíció üli orgiáit — A munkás- köztársaságból kivatalnokköztársaság iett (Madrid, december 12.) A világhírű spanyol egyetemi tanár Unamunó professzor, akinek neve, mint ivóé is a legjobb hírnévnek örvend az egész világon, rendkívül súlyos bírálatban ré­szesítette egy újságíró előtt a mostani köztár­sasági Spanyolországot. Unamuno e nyilatko­zata annál inkább kelt világszerte nagy feltű­nést, mivel a hires egyetemi tanár egyike a spanyol köztársasági mozgalom vezető embe­reinek és mint ismeretes, a spanyol királyság idején több időt töltött száműzetésben és ön: kénytelen emigrációban köztársasági érzelmei miatt, mint odahaza. Unamunó professzor, aki egész életében a monarchia legelkeseredettebb ellenfele volt és jelenleg tagja a spanyol nemzetgyűlésnek, a kö­vetkező érdekes kijelentéseket tette a jelenlegi spanyol viszonyokról: — Spanyolországban e pillanatban nincs nyilvános-sód és nincs közvélemény- _ A városok és a falvak pedig se nem monarchista, se nem köztársasági érzelmüek. — A lerjnadvobb mcadöbbenéssel kell elitél­nem a katliolikus templomok és kolostorok fel­et ulását. a jezsuitáknak Spanyolországból való kiűzését, valamint azt az eléggé el nem Ítélhető tényt, hogy vagyonukat elkobozták. El kell Ítél­nem továbbá a köztársaság védelmére alkotott törvényt, amely valóságos inkvizíciót teremtett Spanyolországban. Mindez azt bizonyltja, hogy (■ szenvedély és a tudatlansáa irányítja Spa- vyolorszád mostani vezetőit. — Nem látunk egyebet, mint a bürokrácia növekedését és az egyéniség elnyomását. Ma Kezd vallani a gyilkos ügyvéd (Bukarest, december 12.) Öosszu vallatás után Mcolaescu Virgil a kettősgyilkossággal váaolt ügyvéd beismert annyit, hogy ő gyilkolta meg a feleségét, az anyósa meggyilkolásának bűnét azonban a megölt feleségére akarja hárí­tani. Azt adja elő, hogy miután a soffőrjét nem tudta reá venni a két asszonynak a meggyilko­lására, a feleségét kérte fel, hogy végezzen Buteanunéval. A fiatal asszony volt az, aki két fejszecsapással megölte az idősebb nőt. Amikor ő ezt látta, annyira felháborodott, hogy a füg- gönyzsinorral megfojtotta a feleségét, aztán fel­húzta a falta. Vallomásának a vizsgáló hatóság nem ad hitelt, mert egészen bizonyosra veszi, hogy mind a két nőnek az ügyvéd a gyilkosa. 3HBHiifiMcaiBiuuitinuiiHUHUE]iiuiaiiiiu:ainiiin7iiic3jiniiituimiuuuuiubuiiiiiiniinuiiiitHiiiainiîiRuiiaiHHiHiiHr)timuiiiitniMiiiuHi jiim.imiulmitiwiuiuiii ....numiaJiiuiiiiiiutJiiiuiumiönuiiuiiituiiuiiHitiiaHiiimiiiiaiiiimiimniiiiiiiiiiiiHiiiniiiiiiiaiuiiiimiiaiuiiiiiiiiiniiiHiiiiiiiuiiiiiiiiiiiJumiimiii A karácsonyt örömmel élvezi, ha ruháit CZINSC rendbe teszi! már kétségtelen, hogy a tervezett munkásköz­társaság helyett a hivatalnokok köztársasága fejlődött ki Spanyolországban, amelynek igen áldatlan következményei lesznek. A világhírű spanyol egyetemi tanár kije­lentéseinek különös fontosságot ad az a körül­mény, hogy Spanyolországban, mint azt a leg­újabb jelentések hirül adták, máris olyan nagy az elégedetlenség, hogy komoly forradalmi meg­mozdulásokkal kell számolni. A helyőrségeket máris megerősítette a kormány.

Next

/
Oldalképek
Tartalom