Keleti Ujság, 1932. december (15. évfolyam, 277-301. szám)

1932-12-31 / 301. szám

a KEUTlUjSfCG XV. ÉVF. SOI. SZÁM. Belgrádban nagyon izgatott a hangulat az állí­tólagos albán-olasz vámunió miatt (Belgrad, december 30.) A Havas-ügynök­ség értesülését az olasz-albán vámunióról ma úgy Tirana, mint Róma megcáfolta. A tiranai kommüniké azt a látszatot igyekszik a dolognak adni, hogy csupán egy szokásos kereskedelmi egyezményről van szó a két ország között. A cáfolat ellenére Belgrádban nagyon izga­tott a hangulat. A Pravda napilap vezércikkben foglalkozik az üggyel s leszögezi, hogy Jugoszlávia nem hisz a cáfolatban, már csak azért sem, mert már sokszor beiga­zolódott, hogy a fasiszta Olaszországgal szemben helyénvaló a bizalmatlanság. A lap azt irja, hogy a jugoszláv közvélemény nem maradhat semleges Albániának Olasz­országhoz való kapcsolása ügyébdn, lévén első­sorban Jugoszlávia érdekei veszélyeztetve ilyen módon. Albánia függetlenségének fenntartása súlyos nemzetközi probléma és ettől függ a béke fenntartása a Balkánon. így az olaszok albániai politikája tulajdonképpen nemcsak az albán nép függetlenségének elrablását, hanem a békét is veszélyezteti. A Bükk-erdőben rőzse-kunyhót készifett magának, s ott lőtte halántékon magái Szikszay György vármegyei tisztviselő Csonikemétmyé fagyott kezében szorongatta a gyilkos fegy­vert akkor is, amikor a rendőri bizottság rátaiáit holttes­tére — Utolsó leveleiben anyagi gondjaira hivatkozik, de a vármegyei vizsgálat nem igazolta ezt a magyarázató'» (Kolozsvár, december 30.) Röviden jelentet­tük már, hogy Sziksza.u György Kolozsmegye műszaki tisztviselője a város közelében levő Bükkerdőben főbelőtte magát. Szikszay 44 év körüli, angolbajuszos. közép­termetű, szemüveges, Kolozsváron különösen sportkörökben jól ismert férfi. Kedden mult egy hete. a reggeli órákban elbúcsúzott fele­ségétől és hatéves kisfiától, azt mondotta, hogy vidékre kell utaznia. Az asszonynak feltűnt ideges viselkedése s távozása után átkutatta az íróasztalt. Aggodal­mai nem voltak feleslegesek, mert az asztal kö­zepén ezeket a sorokat találta: „Arra kérlek, bocsássatok mea nekem, — irta — mert a fejem fölött az anyagi gondok viharfelhői tornyosulnak s ezért vontot teszek az életemre- így hát ne keressetek, mert holt­testemet legfeljebb tavasszal, márciusban talál­hatják meg.“ Szikszayné megdöbbenve olvasta férjének levelét, nyomban a vármegyéhez sietett és kihallgatásra jelentkezett Dan Livius dr. pre­fektusnál. A prefektus már ismerte az ügyet, mert éppen nehány pillanattal előbb ő is levelet kapott Szikszay Györgytől: „Mélyen tisztelt Prefektus Ur. Alispán Ur. Monestireanu és Piala urak! Mire ezeket a so­rokat olvassák, már nem leszek az élők sorában. Súlyos vámügyi differenciáim miatt kénytelen vagyok megválni az élettől. Kérem, bocsássanak meg nekem.“ Közvetlenül a fenti sorok alatt néhány szám­adatot közölt, amelyekből az tűnik ki. hogy Szikszaynak mintegy harmincnégyezer lej adós­sága van. A szerencsétlen ember közléseiből ar ra lehetett következtetni, hogy hivatalos össze­geket kezelt el. ezekről nem tud számot adni emiatt szánta el magát a végzetes lépésre. Dán prefektus nyomban magához kérette Monastireanu főmérnököt. Szikszay közvetlen felettesét és megindult a vizsgálat, hogy lássák, vájjon a műszaki tisztviselő állitásai mennyi­ben fedik a tényeket. Rövid félórai kutatás s a könyvek átrevi- deálása után kiderült, hogy Szikszay_ nem sikkasztott és egyetlen bani hivatalos pénzhez sem nyúlt. Igaz ugyan, hogy barátaitól mintegy tizen­négyezer lej személyi kölcsönt vett fel. de ezeknek a tisztviselőknek olyan szép fizetésük volt, hogy aligha sürgették volna a kölcsönök megadását. A prefektus rendeletére azonnal értesítet­ték a rendőrséget és a esendőrzászlőaljat. hogy keressék meg Szikszayt és vigyék he a várme­gyeházára. Szikszayné megtörve bár, de azért abban a reményben távozott a vármegyeházából, hogy férjét sikerülni fog előkeriteni és az öngyil­kosságot megakadályozni. Másnap aztán, szerdán reggel uj levelet ka­pott a prefektus Szikszaytól. Ebben már nem harmincnégyezer, hanem csak tizennégyezer leiről beszél, _ Dán dr. prefektus és Fetce Viktor alisnan ezekután megbeszélésre jöttek össze és elhatá­rozták. hogy a lapokban apróhirdetést tesznek közzé, ami napvilágot is látott. Azt remélték, hogyha Szikszay még a vá­ros területén tartózkodik s kezébe kerül vala­melyik lap. meglátja belőle, hogy nem kell tar­tania a visszatéréstől. A hírlapi felszólításra azonban nem érke zett válasz. Elképzelhető, hogy ilyen körűimé nyék között milyen borzalmas karácsonya volt a Szikszay-családnak. Szikszayné a gyermek nek karácsonyfát állított fel. A karácsonyfa alatt egyszerre megszólalt a kis, hatéves árva: — Ápa miért nem ünnepei velünk? Csütörtökön aztán megfeitődött a rejtélv, Egy T odút a nevű szegény külvárosi asszony kiment az erdőbe rozsét gyűjteni. Az erdő szé létől mintegy ötven méternyi távolságra rő zsehalmazt pillantott meg. Felemelt nébánv ágat s ekkor borzalmas látvány tárult szemei elé. A törmelékek alatt “halott férfi feküdt. Ijedten tért vissza a városba, azonnal jelentke­zett a rendőrségen, ahonnan Dragbiciu Aurel, a bűnügyi osztály főnöke, dr. Popovici tiszti­orvos és Nagy detektív autóba ültek és a hely­színére siettek. A halott azonos volt Szikszay Györggyel. Valóságos kunyhót készített magának a rozséból és oda rejtőzött el. Rejtekhelyén kö­vette el mintegy 5—6 nappal ezelőtt az öngyil­kosságot: revolverével halántékon lőtte magát. Steyer pisztolyát még a kezében szoron­gatta, teste pedig csontkeménnyé fagyott. Át­kutatták a zsebeit s az üres pénztárcán kívül feleségéhez irt sorokat találták nála. „Súlyos anyagi gondjaim miatt végzők magammal, arra bériek, boc.sássatok meg.“ Szikszay holttestét egy halottszállitó_ autóra helyezték és beszállították a bonctani inté­zetbe. Még mindig nincs válasz arra a kérdésre, miért nyúlt a revolver után a szerencsétlen ember? Hivatali kötelezettségeinek pontosan és lelkiismeretesen eleget tett. Magánadósságai alig voltak. Egyedüli reális feltevés, súlyos be­tegség, vagy elmebaj lenne, de ezt értelmes és világos Írásai döntik meg. Vasárnap d, u. 3 órakor: Jó házból való urilány HAGYáR IZIIVHÁZ Vasárnap 6-kor és '9-kor: EZERJ Ö EZERJÓ Szombaton este 9-korj JjJ H «I t# Szombaton este 9-kcrj Nagyszabású látványos revii-operettujgonság. Éjfélkor í Malac-, pezsgő- és színházjegy-sorsolás. A legolcsóbb és legmulaiságosabb Szilveszter. Mulasson oa m Szilveszterkor Greta Garbo John Crawford John Barrymore Liyonel Barrymore Wallace Berry és Lewis Stone-val Wicky Baum Grand Hoteljében a Select Moziban. Előadások naponta 3, 5, 7 és 9 órakos* és Szilveszterkor éjjel II órakor is m JANUÁR 1-ÉN, VASÁRNAP AZ ELÖ- ܧ ADÁSOK D. E. IS ÓRAKOR KEZDŐD­NI NEK LESZÁLLÍTOTT ÁRAK MELLETT ilHüHilHIiir A magyar diákok segélyalapja elérte a hatvanezer lejt Karácsony után és az újév küszöbén állunk'. Néhány nap múlva ismét megjelennek a ko­lozsvári accákon a magyar diákok, hogy nira elmerüljenek tanulmányaikba és tovább foly­tassák a harcot a maguk egzisztenciájáért, ami egyet jelent a jövendő magyarságának sorsával. Evek hosszú sora óta végzi áldozatos munkáját a diáksegélyakció, amely segitőkezet nyújt a rendkívül nehéz viszonyok között tanuló ma­gyar főiskolai ifjúságnak. A gazdasági válság súlyosbodásával a diáksegélyakció feladata is nehézzé vált. A leszegényedett magyar társada­lom minden jószándéka mellett sem tudja olyan mértékben segíteni a humánus mozgalmat, mint ahogy megérdemelné. Pedig a diáksegélyakció támogatása nélkül nagyon sok magyar ifjúnak abba kellene hagynia tariulmányait. Ezért ér­demelnek különös dicséretet és elismerést azok. akik a diáksegélyezés munkájából adományaik­kal most is kiveszik részüket. Alábbi kimutatá­sunk szerint az idén befolyt adományok összege eléri a hatvanezer lejt, ami jelentékeny summá­dnak mondható, de még mindig nagyon kevés az­zal a feladattal szemben, amelyet a diáksegély­akciónak meg kell oldania. Az adakozók mos­tani kimutatásából kiemeljük az Iparos Agg- menbáz tarokk-társaságát, amely szórakozás közben sem feledkezett meg a magyar diákok­ról, továbbá Csíki Emilia nevét, aki évről-évre elküldi gyűjtésének eredményét. A Diáksegélyakció javára a következő ado­mányok folytak be: Egy magyar család, Kolozsvár 500 lej Az Iparos Aggmenház tarokktársasága, Kolozsvár 500 .. Dr. Boros Béni, Honctő 300 .. Csiky Emilia gyűjtése, Marosujvár 1000 „ összesen: 2300 lej Eddig befolyt adományok összege: 58207 , Összesen: 60507 lej.

Next

/
Oldalképek
Tartalom